Liping 2014.03.10. 16:13

Délkelet-Ázsia: Legek

Leghosszabb várakozás

A Shenzhen és Hongkong közötti határellenőrzés hongkongi oldala. Elképesztő mennyiségű ember, terelőkapuk közé szorítva, legalább 1-1.5 órás sorban állással. 

Legjobb kaja

Krabi neve rákot jelent, ennek megfelelve remek választék is áll rendelkezésre ebből a csemegéből. Apálykor a strandok is tele vannak - természetesen apró - rákokkal, amelyek szupergyorsan bújnak vissza a homokba vájt üregeikbe minden fenyegető megközelítés esetén. Az óriási grillezett garnélákat ízre nem múlta felül semmi.

WP_20140207_075.jpg

Legrosszabb kaja

A 7Elevenben mindenféle szendvicseket, hamburgereket lehet venni. Ezek normálisan becsomagolt termékek, mint otthon, de a boltban el is készítik (szendvicssütőbe rakják, grillezik vagy épp mikrózzák, tápláléktól függően) a vevőknek. A hamburgerek, amiket amúgy mikrózással hoznak fogyasztásra kész állapotba, teljesen ehetetlenek. Egyszer sajnos kipróbáltam. Bangkok felé a brazil párocska figyelmét is felhívtam rá, hogy ezekből véletlenül se egyenek (a szendvicsek ellenben jók), de a második pihenőnél nem hallgattak rám. A kajájuk fele a kukában landolt.

Legjobb élmény

Az elefántozás, Naphun felejthetetlenül cuki.

Legrosszabb élmény

George Town, éjszaka, pakkal a hátamon szállást keresve.

Legnagyobb lehúzás

A taxi George Town-ban (35 ringgit) és a bangkoki reptér teljes kínálata

Legjobb vétel

Az USB-s wifikütyü Melakkában, s a laundry service Krabiban, ahol 25 baht-ért az épp használatban lévő cuccaimon kívül mindent kimostak és kivasaltak.

Legszimpatikusabb helyi arc

Naphun gazdája. A legnagyobb jófejséggel kattintgatott, baksist nem várva és nem is remélve, mialatt a többi elefántos ember jól hallhatóan, nyíltan jelezte az utasainak, hogy a plusz szolgáltatásért plusz pénzt akar. Még cigivel is megkínált, igaz, először tőlem kapott.

Legutálatosabb helyi arc

Krabiban a Green Tea Hostel vezetője. Az ott töltött nap alatt gyönyörű műmosoly ült az arcán, de miután másnap átmentem az előre lefoglalt szálláshelyemre, úgy nézett rám, mint aki legszívesebben leköpne. Én hülye még próbáltam nála ezek után valamilyen túrára is befizetni, de mivel a leereszkedő stílusa nem változott, inkább kerestem másik helyet.

Legbüdösebb hely

Hat Yai autóbuszállomás, ahol a szennyvízcsatorna nincs lefedve, s jól láthatóan csörgedezik mindenféle dolog az út mentén.

Legbarátságosabb nép

Magasan a szingapúriak. Udvarias, kulturált, segítőkész banda.

Legnagyobb csalódás

George Town. Nincs semmi, amiért érdemes lenne idemenni. Ajánlott elkerülni.

Legszebb hely

A négy szigetes túra szigetei. Festői partok, kár tovább ragozni.

Legidiótább turista

A fura, teljesen begubózott és minden bőrfelületet takaró amerikai lányok a négy szigetes túráról.

Legszimpibb turista

Egy Julija nevű szlovén lány a szigetes túráról. Dobogós még a brazil párocska és a fogatlan skót ember.

Legjobb szórakozóhely

Egy Krabiban lévő, dél-koreai leány és thai párja által üzemeltetett kis bárocska, ahol mindketten élőzenét is nyomtak. A sör már 50 bahttól ment és a koktélok is olcsók voltak.

Legfárasztóbb turista

A George Town és Hat Yai közötti buszon mellettem helyet foglaló, 70 és a halál közt lévő, eredetileg indonéz, de már holland állampolgár bácsika. Üdítően fiatalos volt ugyan, s teljesen odavolt a technikai újdonságokért, de kihagytam volna, ahogy bemutatja az összes kütyüjét, s elmondja, mi mennyibe került.

Legnagyobb látott kártevő

A szállás előtti utcán komótosan végigsétáló patkány Szingapúrban.

Legnagyobb látott kártevő a szálláshelyen

Egy szem csótány Krabiban. Ugyanaz a fajta, mint Kínában, így nem sújtott le. Hamar kimúlt. Az utcán a járdán nagy mennyiségben futkároznak időnként.

Legtöbb kóbor állat

Krabi. Rengeteg kutya és macska. Ártalmatlanok, a helyiektől tartanak, a turistákat viszont kiszúrják, s kunyerálnak.

WP_20140202_008.jpg

Legbalhésabb turista

Krabiban a szálláson egész éjszaka üvöltöző párocska hölgy tagja. Bár meglettem volna az infó nélkül, még azt is tudom, hogy a fiú ugyanolyan szemét volt, mint annak idején Isztambulban. A teljes kép ismerete nélkül ugyan, de a súlyosan hisztiző fehérnépet, s az őt csitítani próbáló párját látva-hallva, nem ütött volna szíven, ha a leány kap egy-két pofont.

Legkényelmesebb utazás

A maláj távolsági buszok. Hatalmas hely, olyan, mintha fotelekben ülne az ember. Kéretik bevezetni Európában is.

Legkényelmetlenebb utazás

Tuk-tuk platója Thaiföldön. A hangulat kárpótol.

Legjobb ital

Melakkában az egyik indiai helyen felszolgált, jégkrémmel sürített tejes banánturmix. Kipróbáltam másnap mangóval is, úgy nem az igazi.

Leghosszabb idő kínai turisták nélkül

Kb. 2 nap Krabiban. Az elefántos túrán meg gyakorlatilag csak ők voltak.

Legdrágább nap

Utazás és szállás nélkül az elefántos túra napja Krabiban, kb. 1000 baht elverésével. Utazással és szállással a George Town-i kiruccanás, összesen 250 ringit körüli költéssel.

Legolcsóbb nap

A nap Krabiban, amikor nem mentem sehová, mert neten játszottam ügyeletes barátnőt. Talán ha 200 bahtot költöttem kajára és kólára.

_________________________________________________________

 

Ez a nyaralásról lehúzott utolsó bőr, esküszöm, de egy ilyen bejegyzés még kikívánkozott belőlem.

Címkék:utazás malajzia thaiföld hongkong szingapúr délkelet-ázsia 4 komment

Liping 2014.02.25. 13:06

Délkelet-Ázsia: Anyagiak

Általában mindenkit érdekel, csak vagyunk annyira udvariasak, hogy nem kérdezünk, de íme, lássuk a kirándulás költségvonzatát. Nem volt kevés, de lehetett volna sokkal több is, s ahhoz képest, hogy merre jártam, szerintem rendben volt.



KÖZLEKEDÉS



A legégetőbb tétel a repülőjegy. Ezzel nagyon nagy szerencsém volt, mert sikerült időben foglalni, s így kimondottan kedvező árakat kifogni. Hongkongból a Jetstarral repültem Szingapúrba, ez az út mindennel együtt kb. 700 yuanbe került (kézipoggyásszal, ételt nem kérve, tehát a legfapadosabb módon).

A visszaút az Air Asiaval zajlott. Bangkok és Wuhan közt mindössze 500 yuan volt az ár.

Ezek mind akciós repjegyek voltak, a normál árak ezen a viszonylaton kb. 2000 yuan körül vannak egy irányban.

Az alvós vonat Xianning és Shenzhen közt 220 yuan volt, Krabiból Bangkokig pedig 650 baht, vagyis kb. 130 yuan volt a busz.

A közlekedési kiadások alá sorolandó még a többi buszozás, taxizás, helyi közlekedés (a Krabi környéki hajózást nem számolom ide, az inkább szórakozás), ezek összesen mintegy további 400 yuannyi pénzbe kerültek. Ez összeadva majdnem 2000 yuan.



SZÁLLÁS



Szingapúrban két éjszakát szálltam meg, összesen 160 yuanért, Melakkában ugyanennyi volt. George Townban közel 180 yuant fizettem egy éjszakáért, majd Krabiban, Thaiföldön, összesen 11 napnyi vendégéjszaka került 750-be. Összesítve: 1250 kínai pénz.



EGYÉB KIADÁSOK, KÖLTENIVALÓ



Hongkong drágább mint Kína, de ki lehet fogni olcsóbb helyeket, ahol ahol 30 yuanből jól lehet lakni. Hosszabb távú tartózkodás esetén fogalmam sincs, mi mennyibe kerül. Vettem még itt egy átalakítót is, 10 hongkongi dollárért, bár nem a megfelelő kimenete volt, mint kiderült. Okosan költekezve valószínűleg elviselhető anyagilag is a hely.

Szingapúrban ki lehet fogni olcsón is szállást, s a tömegközlekedés használatával sokat lehet spórolni. A szolgáltatások drágák, enni leginkább olcsó helyeken érdemes, mint például Chinatownban az utcán, vagy bármelyik Mekiben. Ez utóbbi nem drágább, mint otthon, ellenben érezhetően finomabb.
100 szingapúri dollárom volt, 30 körül maradt is, úgy, hogy a reptéri tranzit 9 dollár volt, s Szingapúrban pótoltam a repülőgépre fel nem vihető aerosolokat is.

Malajziában az étkezés nagyon olcsó, ellenben finom. Az indiai kínálat mindenképp. A nagyáruházakban mindenféle nyugati cuccot is kapni: sajtok, normális kenyerek, margarin, tejtermékek nagy mennyiségben. A kínainál jóval olcsóbban. Melakkában vettem egy usb-s wifikütyüt is, mert a laptopé nagyon megadta magát. Kiválóan működik, erősebben veszi a jeleket, mint a telefon, s mindössze kb. 1200 forintnyi ringgitbe fájt.
Ami kimondottan drága, az a taxi, érdemes elkerülni, ha lehet.

Ezer yuant váltottam át ringgitre, 200 feletti összeg maradt belőle. Malajziában 4 napot voltam, a melakkai szállást már előre kifizettem, a közlekedés és a penangi szállás meg a határra való eljutás ebből zajlott.

Thaiföldön töltöttem a legtöbb időt, s itt volt a legtöbb kiadásom is. Napra vetítve persze kevesebb, mint másutt, mert itt már nem utazgattam, egy helyben voltam. A szállással együtt napi ezer bahtból (200 yuan) nagyon kényelmesen ki lehetett jönni: 1-1 étkezés 100 baht vagy az alatt zajlott, nagy ritkán volt 150. Voltam thai masszázson is, ott egy kétórás programért fizettem 400 bahtot. Az ezer baht átlagnak bőven jó napokra bontva, úgy is áll, hogy belefér az elefántos túra 700-ért, vagy a szigetes kirándulás 400-ért, vagy épp a bangkoki busz 650-ért. 

Összesen a teljes nyaralás - mindennel együtt - kevesebb mint 5000 yuanből kijött, s párosan még olcsóbb lehetett volna, mert mindenütt kétágyas szobám volt (egyágyasokat nem szeretnek tartani), ezáltal a szállásköltség simán felezhető lett volna. Majdnem 3 hét trópusi melegért nekem megérte.

 

Címkék:kína közlekedés utazás árak malajzia szállás thaiföld hongkong szingapúr repülőjegy anyagiak 1 komment

Liping 2014.02.08. 11:30

Nyelvi nehézségek és megoldások

Egy utazással - különösen ha valami távoli, egzotikusabb régióra esik a választás - általában együtt jár a megértési nehézségek sorozata. Persze ha szerencsés, külföldiekre szakosodott helyre indulunk, ott általában felkészültebbek a helyiek is, s többé-kevésbé beszélnek angolul.

Hongkong és Szingapúr egyszerűen kezelhető. Nagyjából mindenki rendesen beszéli az angolt, a kínaiak meg többnyire értenek pekingiül.

Malajzia volt az első komplikáltabb hely. Azt várhatnánk, hogy miután a maláj mellett az angol is hivatalos, hogy ez utóbbival mindenhol elboldogulunk. Hát a fenéket. A népesség kétharmadát kitevő malájokkal szinte lehetetlen szót érteni, még ha beszélnek is angolul, azt olyan akcentussal teszik, hogy ember legyen a talpán, aki megérti.

Penang felé tartva, a szigettel szomszédos utolsó szárazföldi megálló Butterworth volt. Szépen csengő, igazán ázsiai nevet kapott. Már épp elaludtam a buszban, amikor a sofőr egyszer csak, mint aki megőrült, elkezd ordibálni: bátevó, bátevó! Mint sejthető, ez a Butterworth-be tartó utasoknak szóló figyelmeztetés volt, hogy le kéne szállni...

Az országot alkotó második legnagyobb etnikum, a durván egynegyedes részaránnyal jelen lévő kínaiak már régen elszakadtak az anyaországtól. Angol importmunkaerőként érkeztek, aztán idővel sikeresen átvették az irányítást az ország kereskedelme és pénzügyi szektora felett (mint mindenütt a régióban). A legkülönbözőbb régiókból kerültek ide, túlnyomó többségük anyanyelve a hakka. Az oktatásban a pekingit tanulják, így a fiatalabb generációk hibátlanul beszélik az utóbbit is. Melakkai szállásadóim, s a penangi segítőm is remekül kommunikáltak pekingiül, s az út során megszólított egyéb kínaiak is értették.

Miután nyugaton elég kevesen beszélnek kínaiul, így leginkább a harmadik számú, majdnem 10%-ban fellelhető indiaiak (zömében tamilok) jelenhetik a megoldást. Bár akcentusuk tagadhatatlan, ők mindannyian beszélnek angolul. Munkaerőként érkeztek annak idején, széles körben fellelhetőek mindenütt a saját kis negyedeikben. Az azonosításuk is könnyebb, hiszen lényegesen elütnek a mongolid népektől. A kajájuk is jó, úgyhogy a kellemes összeköthető a hasznossal is.

Thaiföld próbára tesz. Az idegenforgalomban dolgozók valamennyire elboldogulnak angolul, de csak ők. Még egy ennyire turistás városban is, mint Krabi, legfeljebb arra képesek, hogy az árakat elmondják angolul, meg esetleg 1-2 szó még akad a tudástárukban, de ez a max. Információt kérni, érdeklődni bármiről, vagy akár a legegyszerűbb beszélgetést kivitelezni is lehetetlen. Kb. annyira vannak kiképezve, mintha egy turistabuszt ráengednénk egy magyar kisvárosra.

Itt még kínaiak sincsenek, se indiaiak. Az egyetlen megoldás a jegyárusítással, szálláskiadással foglalkozó helyek személyzete. Velük valamennyire kivitelezhető a társalgás, de azért nem tanácsos túlkomplikálni a kifejeznivalót.

Thaiföld óta azon gondolkodom, hogy mi lenne velem Kínában kínai nyelvismeret nélkül. Biztosan megoldható, s sok külföldi meg is oldja, de én szerintem agybajt kapnék, mert azért Thaiföld ezen része még mindig nagyságrendekkel jobban felkészült az idegen nyelvek terén mint az óriásállam.

Jobb híján marad a gesztikuláció, a testbeszéd meg a mutogatás. Érdekes, s fárasztó, de legalább nem lehetetlen.

Címkék:kína utazás malajzia thaiföld hongkong szingapúr nyelvtudás 2 komment

Liping 2014.02.06. 19:53

Az út a szárazföldre: átkelés Malajziába

Szingapúrban a tömegközlekedés nem nevezhető drágának. Jó, délkelet-ázsiai viszonylatban nem olcsó, de a magyar árakhoz viszonyítva teljesen rendben van, sőt. A chipkártyát lehúzva - távolságtól függően - kb. 0.7-2.5 dollárba fáj egy-egy utazás.

Malajziába átjutni sem túl nehéz. A legköltségesebb nem egyéni módja, ha vonatra száll az ember. Szingapúrból vásárolhatóak jegyek bármelyik malajziai állomásra, de ezt nem ajánlott kipróbálni. A fizetendő viteldíj megegyezik a maláj árakkal, a különbség csak a valutában van, ugyanannyi egységnyi dollárt kérnek érte, mint ringgitet. Nem jó móka.

Vannak buszok is Johor Bahruba, a szomszédos maláj városba. A legolcsóbb a 170-es busz, ezzel mindössze 1.9 dollárért át lehet kelni, egy jeggyel. Az egynek ott van jelentősége, hogy kétszer meg kell szakítani az utazást: mindkét ország határellenőrzésén át kell esni. Nem túl komplikált, a soron következő buszra fel lehet pattanni, s menni tovább.

Ennek a helyi busznak egy nagy hátránya van: Szingapúron belül érint vagy 30 megállót, így meglehetősen lassú. Különösen a holdújév idején, ami munkaszünettel jár, így hatalmas tömegek indulnak meg Malajzia irányában, ezzel jelentősen bedugítva az utakat.

Egy észszerűbb, s alig drágább megoldás a gyorsbusz, ez 2.5 dollárba kerül, de a főúton halad végig, s nincsenek közbülső megállói. Ünnep idején ez sem túl gyors, de azért cirka 2 óra alatt lezavarható a teljes út határátlépéssel együtt. Ez utóbbival gurultam át én is, s még időben elértem a Johor Bahru-i autóbuszállomást.

WP_20140129_183.jpg

Malajziába érni kissé sokkoló Szingapúr után. Bár egyáltalán nem gáz hely, a városállamhoz nem hasonlítható egyáltalán. Amíg a szigetországban pontosság uralkodik, Malajziában minimum fél órával a kiírt idő után indulnak el a buszok. Az emberek is mások, s persze a Szingapúrban könnyen megszokható hipertisztaság és kifogástalan állapotok után közelítünk újra a harmadik világ felé.

Johor Bahruban csak a buszra vártam, amivel eljutottam Melakkába. A maláj tömegközlekedésnek van egy hatalmas előnye. A buszok rendkívül kényelmesek, az egyes ülések közti helyek hatalmasak, s aludni sem nehéz. Több társasággal operálnak, ezért a buszállomásokon külön-külön pénztárak vannak, valamennyire eltérő jegyárakkal. Elsőre kissé kaotikus, de azért kezelhető.

WP_20140131_013.jpg

WP_20140131_014.jpg

Melakkában a szállás nem volt a legjobb hely, ahol életemben megfordultam, de ár-érték arányban teljesen rendben volt. Egy régi, erősen holland beütésű házban lett kialakítva, amelyet utoljára alaposabban még valamelyik gyarmati hatalom uralma idején tarthattak karban, így méretes rések voltak a falakon. Fázni ettől még nem kellett, a légkondira így is szükség volt, de a szúnyogok nagyon könnyen megtaláltak. Szerencsére némi riasztó füstölővel orvosolva lett a probléma, s nyugodt éjszakám volt a bestiák nélkül.

Legközelebb innen folytatom Melakka bemutatásával. 

Címkék:utazás malajzia szingapúr melakka johor bahru 1 komment

Liping 2014.02.05. 07:55

Szingapúr - botanikus kert

Szingapúr nem olcsó ország. Bár lényegesen kevésbé költséges ott turistáskodni, mint képzeltem, azért így is szép összegeket el lehet verni. Különösen, ha a környékhez, a meglehetősen baráti áru Malajziához, Thaiföldhöz vagy épp Indonéziához hasonlítunk.

Az állatkerti beugró 22 dollár, ami amúgy ahhoz képest nem is annyira borsos, hogy a leírások alapján kimondottan színvonalas intézményről van szó, amely olyan egyedülálló eredményekre is képes, mint a jegesmedvék tartása trópusi környezetben. Ez tényleg nem mindennapi fegyvertény, de nem a trópusokról jövök, úgyhogy láttam már jegesmedvét épp eleget, nekem annyira nem egzotikum, mint nekik.

Nagyon menő múzeumok, vidámpark és vízi lényeket bemutató (köztük delfinek és dugongok) park is van a városban, de ezeknek megkérik az árát. A botanikus kert ezzel szemben ingyenes.

Elsőre kissé vonakodva indultam el, elvégre fákat meg virágokat nézegetni - legalábbis nekem - nem túlságosan izgalmas élmény. Szerencsére a látvány meghazudtolt.

Nagyon szépen kivitelezett, tematikus bemutatókkal van tele, amiből messze a legjobb a dzsungeles rész. Sosem voltam még valódi trópusi esőerdőben, így könnyű becsapni, de látszólag hitelesnek tűnt.

Ha Szingapúrban jár az ember, egy vizitet a kert mindenképp megér. Nagy, úgyhogy kényelmes tempóban, étkezéssel egybekötve simán el lehet rá verni fél napot. De érdemes.

 

Címkék:utazás szingapúr botanikus kert Szólj hozzá!

Liping 2014.02.05. 05:49

Szingapúr - egy igazán élhető nagyváros 2.

Szingapúr három nemzetiség otthona, nyomasztó kínai dominancia mellett. A népesség háromnegyedét ők teszik ki, így lényegében kínai városról beszélhetünk. A jelenlétük minden területen meghatározó, a politikai és üzleti életben egyaránt.

WP_20140128_042.jpg

A mellettük élő maláj és indiai (főleg tamil) lakosság aránya hozzájuk képest elenyésző, de azért ahhoz elegen vannak, hogy a multikulturalizmus gyökeret verjen, s ritka harmonikus együttélés valósulhasson meg. Bár mind a kínai, mind az indiai diaszpóra híres arról, hogy a helyiektől elkülönülten éli világát a glóbusz távoli szegletein - ez Szingapúrban sincs másképp -, megtanultak békében létezni egymással. Ebben a kormányzatok keze is vastagon benne van, de az eredmény a döntő.

Egy ilyen közegben a kínaiak megdöbbentően nyitottan és nyugatiasan viselkednek, minden az anyaországra jellemző hibájukat levetkőzték. A tudatos társadalomformálás jelei mindenütt megmutatkoznak. Bár szabályszegőket nem látni, egyértelmű jelzések, feliratok terelgetik a jó irányba a lakosságot. Többnyire négy nyelven. A metróperonokon jól kivehető felfestés mutatja, hol kell elhelyezkedni és sorban állni, s megvárni, míg a leszállók elhagyják a szerelvényeket. Táblák figyelmeztetnek a tilosban dohányzásra és a szemetelésre, s a környezet megóvását is nagyon komolyan veszik.

WP_20140129_178.jpg

Szingapúr szigetország, zömében egy kis sziget, így a rendelkezésre álló terület kevés, de azt igyekeznek a végletekig hatékonyan hasznosítani. Sok a zöldterület, a növényzet, s még egy elképesztő botanikus kert is fellelhető (erről majd külön). A rendkívül magas népsűrűség ellenére - hisz mégis csak egy nagyvárosról van szó - a közlekedés jól működik, s ebben nagy szerepet játszik a jól kiépített metróhálózat (erről is lesz külön szó) is. Az ünnepekkel járó felfordulást leszámítva az utakon nincsenek dugók, az utazás kényelmes, akárcsak minden aspektusa a szingapúri létnek. 

WP_20140129_179.jpg

S hogy akkor mi nem működik mégsem Szingapúrban? Komoly bajok vannak a népesedés területén. A szingapúri asszonykák egyre kevésbé akarnak házasodni és utódokkal megörvendeztetni az országukat, dacára mindennemű kormányzati erőfeszítésnek. Ezen annyira nem kell csodálkozni, a szingapúri GDP az egyik legmagasabb a világon, s a helyiek egyszerűen túl jól élnek. Az öregedő lakosság komoly félelemmel tölti el a vezetőket, akik egészen unorthodox módon további egymillió fővel akarják növelni a lakosságot 2030-ig, a problémát kezelendő. Helyi szaporulat híján főleg bevándorlást elősegítő intézkedésekkel szeretnék ezt elérni, s ez az ötlet nem is nyeri el minden helyi tetszését.

WP_20140128_032.jpg

A tenger feltöltésével valamelyest még növelhető az ország területe, de közel vannak a maximumhoz, s a kérdés más jellegű megoldása csak elodázható, de előbb-utóbb szembe kell vele nézni.

Szingapúr nem tökéletes, de még a hibáival együtt is nagyon közel jár ehhez az állapothoz.

Címkék:utazás szingapúr Szólj hozzá!

Liping 2014.02.04. 08:27

Szingapúr - egy igazán élhető nagyváros 1.

28-án éjjeli fél egy körül érkeztem meg Szingapúrba. Az interneten sok infó kering a városról, különösen a berendezkedés szigorúságáról. Szingapúr ugyanis kicsit kakukktojás ország, demokrácia, de jelentős helyi sajátosságokkal. A drogcsempészetet határozottan érdemes elkerülni, mert egészen minimális mennyiség után is sanszos a halálbüntetés, nációra való tekintet nélkül. A helyieknek a népszavazásokon való részvétel kötelező, ugyanakkor a vélemény-nyilvánítás szabadsága korlátozott.

Mivel három etnikum zavartalan együttéléséről kell gondoskodni, így a vezetés nagyon is komolyan veszi a béke kikényszerítését. Tüntetni nem javallott, s a "rivális" nemzetiségek irányában mutatott legkisebb intolerancia is bajba sodorhatja a lakókat.

Ugyancsak tilos például rágózni, feltételezem, hogy ennek oka a kiköpdösött végtermék. Rágót így aztán nem is próbáltam meg Szingapúrba csempészni, de nem ajánlott cigarettát sem. Amíg általában majdnem mindenhová bevihető vámmentesen egy karton, a városállamba hivatalosan egy szál sem. Olvasni sztorikat büntetésekről, melyet olyan külföldiek szenvedtek el, akiknél véletlenül maradt néhány szál.

Miután helyben igen drágán mérik a füstönivalót, így azt terveztem, hogy ha kell, vámoltatok pár dobozzal, mert még úgy is jobban kijövök. Kínában fillérekért adják.

A reptéren az első gyanús jel az volt, hogy megérkezvén, a kijárat felé haladván feltűnt egy dohányzó szoba, ahol külföldiek pöfékeltek szorgalmasan. Továbbvonulva a belépés felé még egy plusz pont: a vámáruval nem rendelkezők során személyzet sehol, a kijárat meg fél méterre. Így lettem - szerencsére sikeres - cigarettacsempész Szingapúrban.

A reptérről lehetőség van 9 dollárért (helyi, a továbbiakban is csak dollárként hivatkozok majd rá) bármelyik szálláshelyre eljutni, legyen szó ötcsillagos szállodáról vagy épp youth hostelről. Természetesen éltem a lehetőséggel, mert éjjel tömegközlekedés a reptérről nincs, s ez az ár összevetve bármelyik reptér áraival nevetségesen alacsony. 

Az alvóhely egy olcsó hotelben volt, Geylangban, a piros lámpás negyedben. Feltűnt, hogy lányok állnak az út mentén, de akkor még semmi gyanúsat nem észleltem. Közelebbről megfigyelve őket, illetve a recepciós egy épp ott lévő férfivendéggel folytatott beszélgetését elcsípve viszont egyértelmű volt, hogy ladyboy mind. Üdv Délkelet-Ázsiában!

Mint a fentiekből kideríthető, Geylang nem éppen a legjobb hely, ennek ellenére még itt is kiváló körülmények uralkodtak. Leszámítva, hogy az utak jó részén építkeztek valamit, a helyzet kifogástalannak mondható. Az erre járó zöld metróvonalat meg épp felújítják, anélkül, hogy ebből bárki érezne valamit, mert megoldják éjjel, az üzemszünet alatt...

Másnap a vízköpő oroszlánt, a belvárost, Chinatownt és Little Indiát barangoltam be. A galéria lentebb. A párocska indonéz, én segítettem nekik a metróval, utána együtt mászkáltunk pár órát. Helyesek. Még a Meki is finom, s kb. a magyar árakon operál. A csirkés szendvics mellfilé, nem bőr, s mindenféle szendvicsből van dupla.

 

Címkék:utazás szingapúr 12 komment

Liping 2014.01.30. 19:50

Kultúrsokk

A Kínába utazó nyugatit többnyire mellbe vágja ez az érzés. Elkerülhetetlen, mert Kína gyökeresen más, teljesen szokatlan, idegen. Az ország ugyan gyors ütemben modernizálódik, ennek ellenére sok szempontból kaotikus, áttekinthetetlen. A helyiek nem tartják magukat az európai normákhoz, tolakodnak, lökdösődnek, köpködnek, a gyerekek az utcán könnyítenek magukon - ez szerencsére általában csak a kisdologra vonatkozik. A külföldit szenvtelenül bámulják, leplezetlenül kíváncsiak, boldog-boldogtalan hellózik, s még sorolhatnám hosszasan. Leírni nem is nagyon lehet.

Kínát már megszoktam. Az orientációm hamar efelé terelgetett, s ha azonosulni nem is tudok mindennel, idővel ignorálni lehet a kellemetlen helyzeteket is. Emlékszem, annak idején a köpködést megelőző gargalizáló hangoktól kirázott a hideg, a falra tudtam volna mászni, ehhez képest ma már fel sem tűnik. Alkalmazkodik az ember.

Olyannyira hozzászoktam már Kínához és lakóihoz, hogy az igazi kultúrsokk engem a mostani körutazás során ért. Szerencsére fokozatos felvezetéssel, máskülönben nem is nagyon hittem volna, hogy mindez valóban megtörténik.

Shenzhenben megállt előttem egy taxi. Vagyis a zebra előtt, s átengedett. Elsőre azt hittem, talán csak potenciális utasnak gondolt, de aztán később egy másik, immár civil járművel is megesett a történet. Komolyan szürreális élmény volt.
Hongkongba érve még egy fokozattal feljebb kapcsoltak. A város - legalábbis amerre megfordultam - patyolattiszta, rendezett. A népek figyelnek a közlekedési lámpákra, nem szemetelnek, nem cigiznek mindenfelé. És mindenki ért angolul. Mitöbb, beszél angolul. Normálisan. Ez alapból logikusnak tűnik, de ennek ellenére is szokatlan.

Szingapúr... ehhez meg már tényleg nehéz szavakat találni. A kínaiak sorban állnak a metróra várva, két oldalt, s megvárják, amíg a leszállók elhagyják a járművet! Utána szép sorban vonulnak befelé, nem tülekedve, mint egy csorda. Komolyan nem hiszem el, ha nem látom a saját szememmel... És viselkednek. Udvariasan, rendesen, európaiakat megszégyenítő módon. Ha a kínai pártvezetők kitűzött célja a szingapúri modell valamikori elérése, azt csak támogatni lehet. Soha rosszabbat, sehol.

WP_20140128_047.jpg

WP_20140128_079.jpg

WP_20140128_087.jpg

Hogy mindez mennyire tudható be a gyarmati múltnak, azt nem tudom, de ha köze van hozzá, akkor néha igencsak szerencsés is tud lenni az angol jelenlét.

Szingapúrban a kínaiak kifordultak önmagukból. Meghaladták a kínai létet, s egy valóban élhető közeget hoztak létre. Frankóbb helyen még sosem jártam életemben. Szívesen letelepednék náluk.

______________________________________________________________________

A képek Szingapúrban készültek.

Címkék:kína hongkong szingapúr kultúrsokk shenzhen 5 komment

Liping 2014.01.29. 19:02

Melakkából

Megérkeztem Malajziába. A váltás Szingapúr után egészen meghökkentő. Sajnos a lapim wifi portja enyhén szólva is vacak, így most épp a recepciós pult mellett csücsülök, fél méterre a rútertől, így elér hozzám is a jel. Zavarni nem zavarok senkit, mert ilyenkor a személyzet - mellesleg kínaiak, akik angolul nem értenek, de pekingiül kiválóan - már pihen.

Kicsit necces volt az átkelés, az újévre való tekintettel hatalmas tömegek lepték el a szingapúri-maláj határt, de szerencsére elértem a buszt Johor Bahruban. A buszon ugyan valóban nem spóroltak a légkondival, de nem volt semmi elviselhetetlen.

Holnap még Melakkában múlatom az egész napot, itt éjszakázom megint, aztán útra kelek Kuala Lumpurba, ahol majd az újévet töltöm, mielőtt Thaiföld felé veszem az irányt.

Képek feltöltésére most nem vállalkozom, majd csak holnap, de annyit elárulok, hogy Szingapúr egészen elképesztő. El tudnám képzelni az életemet abban a városban, teljesen rendben van, ötvözi a kelet és nyugat minden előnyét.

Melakka is érdekes helynek látszik. Egy indiai helyen vacsiztam, meglepően finom falatokat, majd kószáltam egy keveset a városban. Ha nem magam látom, s ha nem hallottam volna róla korábban, komolyan nem hinném el. Az építészet, a belváros teljesen olyan, mintha Európában lenne az ember. A hollandok meghagyták a nyomukat a városon, annyi szent.

Nem hittem volna, hogy ennyit szívok majd a nettel, s így felgyülemlenek a dolgok, de legalább lesz miről írnom. Ma már nem kezdek bele, mert mindjárt éjjeli 2 óra, de holnap mindenképp bővebben is írok majd, s igyekszem legalább néhány képet beerőszakolni a blogba.

Szóval, továbbra is türelmeteket kérem, jelentkezem, amint tudok. Krabiba érve meg megszűnik majd a rohanás is, s lesz időm mindent kifejteni. Most viszont pihenek, ha tudok. Sajnos szúnyog akad bőven, így nem biztos, hogy egyszerű lesz, de igyekszem.

Címkék:utazás malajzia szingapúr melakka 7 komment

Liping 2013.12.14. 09:24

A jelenlegi elképzelések

Azt nagy nehezen megszültem, hogy merre indulok el a téli szünidő alatt, a részletekkel viszont még adós vagyok. Egy részük nincs kőbe vésve, más részük még nincs kidolgozva pontosan, de ezt jelzem mindenhol.

Január 26-án délután indulok útnak Xianningből vasúton Shenzhen felé. A reggeli érkezést követően kicsit még feltehetően kóborolok Shenzhen belvárosában (meg fotózok felhőkarcolókat), aztán átmetrózok Hongkongba, ahol szintén eltöltök pár órát, mielőtt éjfél után nem sokkal felszállok Szingapúr felé.

xnshzh.jpg

Szingapúrban (az érkezés éjszakáját is beleszámítva) két éjszakát töltök el. Hogy pontosan mi lesz a program, azt még nem tudom. A szállást már lefoglaltam, így hamarabb semmiképp nem koccolok le, de hogy mivel telik majd az idő, az még nem eldöntött. Az állatkertet, amely amúgy tényleg kiválónak tűnik, sajnos ki fogom hagyni, mert a 22 szingapúri dolláros belépőt kicsit sokallom. Szingapúrban egyébként is drágaság van, úgyhogy nagyon nem fogok dorbézolni, amíg ott leszek.

Helyi busszal jutok majd át Johor Bahruba, Malajziába, de onnan rögtön tovább is buszozok Melakkába. Utóbbi határozottan szimpatikus településnek tűnik. A gyarmati uralom és a vele járó építkezések meghagyták a nyomukat a városon, szóval gyanúm szerint lesz mit lencsevégre kapni.

Melakkában 1 vagy 2 éjszakát tervezek, ez még nem kiforrott. Onnan Kuala Lumpur jön majd, a maláj főváros, de csak egy fél nap erejéig, mert az éjszakai vonattal onnan Butterworth felé veszem az irányt, amely a Penanggal (szintén dekoratív maláj városka, s szigeten fekszik) szemközti városka a vasút mentén. Itt egy éjjel várható, aztán vonat és határátlépés Thaiföld felé.

Thaiföldön aztán felgyorsulnak (vagy épp belassulnak) az események, mert a határtól már közvetlenül Krabiba buszozok, s ott döglök majd 10 napot.

snbk.png

13-án aztán egy kis vonatozás Bangkokba, s másnap reggel már jön a gép Wuhanba vissza.

Vélemény?

Címkék:kína malajzia kirándulás thaiföld szingapúr 4 komment

A blogról

Közép-, Nyugat- majd Dél-Kína, Vietnám és megint Kína után Veve jelenleg az Ír-szigeten tengődik, de azért továbbra is igyekszik minden érdemlegesről beszámolni a blog hasábjain...

Utolsó kommentek

  • scal: @virágelvtárs: hát cirka 7 évvel később ellenkeznék veled, 2018-ban amikor én voltam kint az állam vakargattam a hihetetlen olcsó árak mellett, (én Zhengzhouba mentek ki kétszer) és lényegében úgy é... (2021.07.05. 22:40) Amiért jobb lenne örökre Kínában maradni 6. (?) - Árstabilitás
  • scal: Nagyon jó :) igazán kár hogy már nem írod a blogot, és még nagyobb baj hogy megkésve találtam rá, bár meg kell mondjam tök jó volt mindezt saját magam megtapasztalni. Egy varázslatos mesevilág ez. (2021.07.05. 18:17) Mire számíthat egy nyelvtanár Kínában ? - 1.
  • scal: Ez nagyon durva, amikor 2019 januárjában kint voltam ebből még csak a sárga, piros meg a narancs létezett. De imádtam metrózni :D Nagyban megkönnyítette volna az életemet ha legalább a zöld már léte... (2021.07.05. 17:45) A metróláz 2019-ben sem hagyott alább Kínában
  • scal: Szerintem kicsit túl lett misztifikálva. Alapvetően a camamber/pálpusztai sokkal büdösebb mégis eszik az emberek, mert finom. Én ezzel mikor először találkoztam rögtön a kedvencem lett, mert a sima... (2021.07.05. 17:26) Gasztro: büdös tofu
  • Drizari: Jól döntöttél. (2020.09.16. 12:01) Búcsú
  • Utolsó 20

Címkék

akszu (7) alaer (45) állatkert (5) angol (5) angoltanítás (5) árak (5) áram (8) bangkok (18) bank (5) bankolás (16) béka (8) beteg (18) blog (43) borneó (10) búcsú (5) budapest (6) bürokrácia (6) castlebar (28) changsha (11) chongqing (27) család (7) dalian (8) diákok (66) doha (12) drveve (21) egyetem (7) élet (279) eső (6) facebook (6) fengjie (194) férj (7) feszkó (8) fősuli (72) fűtés (6) gaszto (5) gasztro (93) guangzhou (9) határ (11) hazatérés (16) hazaút (14) hétvége (10) hideg (7) (6) hongkong (26) hubei (6) hülyeveve (9) humen (43) időjárás (23) internet (9) írország (37) kaja (74) kampusz (16) karácsony (9) katar (17) képek (9) Kína (11) kína (955) kína tartományai (8) kirándulás (12) költözés (14) komment (6) kórház (6) koronavírus (6) kota kinabalu (16) középsuli (37) közlekedés (14) krabi (11) ktv (7) lakás (9) lakhatás (15) laptop (7) magyarország (15) malajzia (34) melakka (6) metró (30) moszkva (5) munka (99) munkakeresés (7) munkavállalás (7) nha trang (52) nyár (8) nyaralás (5) nyelvsuli (24) oroszország (5) összegzés (6) ovi (10) pattaya (7) peking (16) pénz (10) pénzváltás (5) piac (5) qatar (12) repjegy (6) reptér (7) repülés (7) sabah (11) saigon (6) sanya (15) shanghai (9) shenzhen (148) sport (5) suli (11) szingapúr (11) szünet (14) tájfun (11) tanítás (50) tavasz (5) teknős (7) tél (9) telefon (6) tengerimalac (7) thaiföld (50) tianjin (6) tibet (7) trảng bom (5) ügyintézés (16) újév (7) ünnep (11) urumcsi (6) utazás (125) vacsi (6) város (17) vasút (15) vendégposzt (9) vietnam (66) vietnám (6) virágelvtárs (9) víz (5) vizsga (32) vizsgáztatás (6) vízum (9) vonat (12) wanzhou (7) wenzhou (7) wuhan (186) xianning (177) xinjiang (27) Címkefelhő
süti beállítások módosítása