Pletykaszinten elkezdett terjedni egy hír a napokban arról, hogy a Facebook megjelenhet a kínai piacon. Állítólag hajlandóak belemenni a teljes tartalomszűrésbe, vagyis, pragmatikusan egy harmadik fél, egy kínai partner részére átengedni azt az itteni felhasználók esetében.

Hogy ez a gyakorlatban miképpen működne, ha sikerül a megegyezés, azt személy szerint nehezen látom át. Mert az még világos, hogy az itteni ip-ről fellőtt posztokat moderálhatják, esetleg előzetes moderációval engedik fel, de ez csak a történet egyik fele. Mi van a külföldi posztokkal, amihez nem kapnak ilyen jogosíványt? Hatalmas erőket lekötve, posztokra lebontva mérlegelik, hogy egy-egy külföldön kreált bejegyzést láthatnak-e a helyiek? Vagy eleve valahogy korlátozzák a külföldi faces oldalak, magánszemélyek itteni elérését? 
Hát, ez majd kiderül, ha lesz belőle tényleg valami.

A cégnek mindenesetre igencsak fáj a foga az itteni piacra, ami nem is csoda, elvégre egy igencsak zsíros falat. Az már egy másik kérdés, de nem elhanyagolható, hogy a Facebook kínai diadalmenete így sem garantált, sőt. Csak mert a világszinten piacvezető oldalt blokkolták, az még nem jelenti azt, hogy a szerepét nem töltötte be más, helyi kreálmány. A QQ, majd ebből kinőve a wechat igencsak nagy mértékben tudja azt, amit a Facebook, s sok esetben többet is.
Mindenesetre, ha tényleg megjelennek, egy elég érdekes ütközetet fogunk látni. De nem a fész lenne az első olyan külföldi cég vagy márka, amelynek nem sikerül az itteni piacot is maga alá gyűrnie.

Sűrűn nem nyilvánultam meg az internetes korlátozások ügyében, leginkább azért nem, mert a blokkolt oldalak köre jellemzően hidegen hagyott. Érthető okokból a nagy, nemzetközi, bizonyos szempontból fenyegetésként megélhető lapokra mentek rá, s kis hazánk leányaként ezek jó részének hiánya nem okozott nekem traumát, miután soha nem is használtam őket.

Kevés kivétel azért előfordult. A youtube használata a nyugati világban időnként kikerülhetetlen, a google meg gyakorlatilag teljesen nélkülözhetetlennek tűnik. Ugyancsak hiányt szenved erre az ember facebook-ból, twitter-ből, az összes nagyobb nemzetközi blogoldalból, mint amilyen pl. a blogspot.

A blokkolt oldalak sosem voltak piacvezetők ideát, s mindnek akadnak helyi megfelelői. Az elérhetetlenné tett társaikkal ellentétben ezekbe bele tudnak nyúlni, s az esetleges nemkívánatos tartalmat el tudják központilag távolítani, vagy eleve szűréssel engedik a publikálást, s így már idejekorán meggátolható a kormányzat által károsnak ítélt anyagok megjelenése.

A magyar webhez való hozzáférés ezzel ellentétben eddig problémamentes volt. Na nem mintha nem akadhattak volna elegendő mennyiségben Kína szemét szúró oldalak, de a sorsukat mindennél jobban befolyásolta az, hogy magyar nyelven íródtak. Eleve egy világviszonylatban mikropiacot szolgálnak ki, s a kínai bennszülöttek (meg úgy nagyjából minden nem magyar) számára értelmezhetetlen formában teszik ezt.

Most azonban, már vagy négy napja nincs index.hu. Kíváncsiságból ellenőrizgettem más oldalakat is: origó sincs, a hvg még betölt. A korábbi bejegyzésben foglaltak miatt hajlok rá, hogy csak valami finomhangolás zajlik épp a falon, s a két nagy magyar internetes tartalomszolgáltató ennek vétlen áldozata, mintsem konkrét szándék az oldalak kínai elérésének ellehetetlenítése. Ezt alátámasztja az is, hogy két ízben, 1-1 percre betöltött a főoldal is.

Ez nagyon mondjuk nem vigasztal, de remélhetően mihamarabb megrágja és kiköpi a rendszer, s aztán újra kedvemre kattintgathatok VPN nélkül is. Ellentétes esetben a VPN valóban alapszükséglet lesz.