A beígért fotográfia a tökmagról. Csak három éves. Olyan kis ennivaló forma. A képen a piros felsőben.

Mindannyian láttunk már óriáspandát, ha más nem tévében. Ezek a rendkívül cuki szőrmókok nagyon szerethetőek, így nem véletlen, hogy a World Wildlife Fund is címerállatként használja őket már évtizedek óta. Hogy a kipusztulás szélére sodródtak, az sem, mivel elég erőteljesen specializálódtak, s szinte kizárólag bambuszon élnek.

Amíg Kína elzártabb, belső vidékei háborítatlanok voltak, ez nem is nagyon jelentett problémát. A szűkös kalóriabevitelhez igazodó belassult életmódjuk és alacsony reprodukciós képességük miatt attól ugyan nem kellett tartani, hogy a pandák ellepik a világot, de aránylag nyugisan elboldogultak a leveleket rágva.
Ez az idilli állapot persze nem tartott sokáig, így alig maradt panda a vadonban, s mivel az élettérként szolgáló bambuszerdők is egyre inkább széttöredeztek, így a megmaradt populációk is egyre belterjesebbé váltak.

Ha gonoszak akarunk lenni, a pandák, bármilyen szimpatikusak is, eléggé életképtelenné váltak a mostani világban, s alkalmazkodóképesség hiányában halálra vannak ítélve. Vagyis csak lennének, ugyanis Kína a kommunista hatalomátvételt követően valamiért kiemelt érdeklődést mutatott, s sok más azóta kipusztult állatfajjal ellentétben hatalmas pénzeket mozgatott meg a faj feltámasztása érdekében.
Drákói törvényeket hoztak: a pandák leölését kivégzéssel honorálták. Felállítottak kutatóintézeteket, pandaszaporító-központokat, s befogtak egy jó adag vad példányt.

Ma már sok az újszülött, akiket örömmel mutogatnak a sajtónak. Olykor kisebb balesetekkel. (fenn)
A vadonba való visszaszoktatás eszközeként még ilyen mutatós pandadresszeket is bevetnek (lenn)

A medvék nem nagyon akartak együttműködni. Fogságban még csak véletlenül sem szerettek volna szaporodni, na nem mintha a vadonban ez annyira sűrűn jönne össze nekik. Bár kitartóan küzdöttek a kihalásért, a kutatók unortodox módszerei, pl. pandapornó vetítése a jószágoknak, idővel megtették a hatásukat, s végül megjöttek az első eredmények is. Ma már minden évben tucatnyi újszülöttet hoznak a világra az erre a célra létrehozott intézményekben, s a fogságban tartott egyedek száma közelít a 400-hoz. 
Jelenleg azon dolgoznak gőzerővel, hogy miképp lehetne őket visszaengedni a vadonba, mert mondanom sem kell, a mackóknak nincs sok kedve az önállósághoz. Az új generációkat pandának öltözött dolgozók (nem vicc!) etetik, hogy elszokjanak az emberektől.

Pandapornós kép keresgélése közben jött elő ez - feltehetően más célközönségnek szóló műfaj

Mivel a létszám már adott, s mert a vadonban is van még cirka 1800 panda, a kormányzat nekilátott egy óriási nemzeti park létrehozásának. 27000 km2-en, Magyarország területének közel egyharmadán, Szecsuán, Gansu és Shaanxi tartományok határán kerül kialakításra, amihez csaknem kétszázezer embert telepítenek ki, s bezárnak egy halom bányát és fakitermelő telepet is.
Hogy idővel sikerül-e a vad mackók populációjának is regenerálódni, az majd eldől, de egyetlen állatfaj megmentésére sem költöttek még el ennyi pénzt, így bizonyára még jó ideig beavatkoznak, ha kell.

Hogy a pandák cukiságuk ellenére megérik-e az erőfeszítést, azt döntse el mindenki maga. Akadnak azonban más kihalófélben lévő állatfajok is Kínában, amelyek megőrzésére most kiemeltebb figyelem jut.
A szibériai tigrisek és az amuri leopárdok számára egy 15000 km2-es nemzeti park szerepel a tervekben az északkeleti Jilin tartományban, amihez szintén szükség lesz egy kisebb lakosság-kitelepítéshez.
Bár a tigrisek lélekszáma az orosz oldalon valamelyest növekedett a védelemnek köszönhetően (a helyzetük így sem túl rózsás), szakértők szerint a tigriseknek alkalmas területek most már jobbára csak a kínai oldalon vannak, így amennyiben sikerül az állományt védelem alatt tartani, valószínűleg Kínában több szibériai tigris lesz, mint Oroszországban. Ehhez azért sok dolognak kell összejönnie, jelenleg alig néhány tucat állat él vadon Mandzsúriában.

Amuri leopárd (fenn), Heilongjiangban lencsevégre kapott vad szibériai tigris, sajnos nincsenek sokan (lenn)

Ugyancsak készül egy-egy új nemzeti park a tibeti antilopok és Yunnanban a megmaradt ázsiai elefántok számára is. Utóbbiak létszáma ugyan stabil, de a jelenlegi csordák leginkább turistalátványosságként szolgálnak. Erről feltehetően ezek után sem akarnak lemondani, de egy nagyobb, jól védett élettér lehetővé teszi, hogy valóban vad elefántközösségek is létrejöjjenek, emberi behatástól mentes környezetben. Az elefántok szerelmeseként ezt őszintén remélem és csak támogatni tudom.

Tibeti antilopok (fenn), vad elefántok Yunnanban egy motorbicikli iránt érdeklődve (lenn)

A Szecsuánblogon a trollok kiszűrésére előmoderáció után jelennek meg a kommentek. Ha új vagy a blogon, az első (a moderáción nem fent akadó, normális) hozzászólásod után felkerülsz a blogos whitelist-re, s így a jövőben a hozzászólásaid azonnal megjelennek majd. Megértésedet köszönöm!

Szerdán lezajlott az első órám a nyelvsuliban. Három kislányt kaptam, egy negyedik gyerek, egy kisfiú valamiért nem jelent meg. 

Mindhárman aranyosak voltak, de messze kitűnt közülük a legapróbb, csupán 3 éves Amy. Nagyon tündéri, kis zabálnivaló baba, s okos is. És kifejezetten szépen ejti ki a szavakat.
Maga a tanítás könnyű, elsősorban arról szól a tanfolyamuk, hogy megtanítsuk őket válaszolni néhány alapvető kérdésre, mint pl. mi a neved, hogy vagy, honnan jöttél, meg még 5-6 hasonló darab. Ami valamiért lényeges, hogy egész mondatokat kell használniuk mindenképp. A szavak tanulásának erőltetését ellenben nem nagyon szorgalmazzák.

Akármennyi értelme is van a dolognak, a helyzetem roppant egyszerű. Iso kidolgozott egy saját szisztémát, azt kell követni, így gyakorlatilag öt perc felkészülés elég egy órára. Akartam fényképezni a törpöket, de ez most kimaradt, ellenben legközelebb pótolom.

Tegnap nekiindultunk az általános iskolának is, ahol csütörtökönként van másfél óra munkám. Eléggé kinn van a helyszín a világ végén, tőlünk egy órára busszal, de elvileg valamikor arrafelé is fognak metrót építeni (vagy valamelyik épülő metró arrafelé vezet majd). Egyelőre a környéken elsősorban még csak épülik a házakat, de az úthálózat tágas és a mostani viszonyokra való tekintettel még a forgalom is enyhe és rengeteg a zöld.

A suliban egy adott könyvet kell tanítani, alkalmanként 2 oldalnyit. Most épp négy új állatnév szerepelt bennük meg a mennyiségre vonatkozó kérdés. Az óra második felében valami játékot várnak el, így tegnap állatokat színeztek. Férjem, aki amúgy elkísért, elmeállapotára jellemző, hogy ő is akart volna színezni, csak tartott tőle, hogy hülyének nézik, így aztán lefényképezte a papírt, s a telefonján állt neki. Hát, ez van, tavaly tanúk előtt már igent mondtam, ezt kell szeretni. 

Képek az általános iskola környékéről, a suliról meg az óráról a galériában magyarázatokkal.

Kicsit lassan és keveset posztolok mostanában, de ennek az az oka, hogy elég kevés időm volt. Ma is nemrég értem haza a suliból és elég fáradt vagyok, de remélem, holnap este nekiállok bepótolni mindent.

Addig is türelmeteket kérem az elnézésetek mellett.

Nem olyan messze egy általános iskolában akadt egy beugrós munka. Minden csütörtökön, másfél óra egy 24 fős osztálynak, tanársegéddel. Az anyagokat megkapom, úgyhogy kitalálni nem kell semmit, s ez is 400 yuan alkalmanként. Az időmbe belefér.

Holnap már kezdek is, aztán meglátjuk, mennyire tetszik, ezúttal még meggondolhatom magam, ha mégsem jönne be. Természetesen erről is beszámolok majd, ahogy a mai órámról a nyelvsuliból is.

Egészen jópofára sikeredett. Némi pizzázással, kávézással, s kb. fél óra érdemi felkészítéssel. Ja, meg meg is tekintettem egy órát a török ember vezényletével.

A helyzet merőben hasonlít a wuhanihoz. Volt ma még a helyszínen egy ukrán hölgy is, szintén sinológus, aki részmunkaidőben fog ott dolgozni (na mintha az én 6 órám annyira full-time munkának lehetne nevezhető, de elvileg az), mivel szerdán és szombaton több óra is zajlik egy időben, amikor értelemszerűen kell még valaki.

Iso, a főnök még dobolt is egy keveset, tényleg jó fej

Ja, még ukulelézni is tanulgattam, amíg az órakezdésre vártunk. Szerintem nem lesz ez egy rossz munka, sőt. Érdemes volt kivárni a megfelelőt.

Ma végül visszajelzett a pasi. Elsőnek azzal, hogy van egy rossz híre is. Ezek után nem sokat vártam, de végül kiderült, arról van csak szó, hogy mégsem tudnak nyolc órát adni, csak hatot, s emiatt az eredeti fizu sem lehetséges.
Bár ő elvileg harcolt a partnerrel, hogy legalább az első hónapra kapjam meg a nyolcezret, ha egyszer ezt ígérte, de végül csak 7000 lett belőle. Mindezt egy bő öt percig taglalta a telefonban, mire a lényegre tért, úgyhogy már sokkalta rosszabb helyzetre számítottam, de aztán szerencsére kiderült az igazság.

Szóval, most rohadt szar nekem. Egy ezressel kevesebbet fogok kapni heti 6 óra munkáért. Ja, és elvileg ezt is csak az első két hónapban, utána emelnek. Ha kapok még órát, akkor még azon felül is.
És az ürge még szabadkozott is, hogy gondoljam meg, hogy jó-e ez nekem, aztán írjak rá, de már a telefonban elfogadtam.

Hétfőn betanít egy kis pizzázás mellett, szerdán meg már kezdődik is a munka. Annyira nem rossz Shenzhenben.

Ma lezajlott a bemutatkozásom az említett intézményben. Kifejezetten barátságos helynek tűnik, a török főnökkel együtt. Tartottam egy kis demó órát is, ami tetszett nekik, s ha a másik tulaj is rábólint, hétfőn már le is szerződünk.

Rugalmasnak tűnnek, s az egész rendszer hasonlít a wuhani megoldáshoz, annyi különbséggel, hogy itt heti 8 órám lenne egyelőre, amiért havi szinten 8000 helyi pénzzel honorálnának. Ennyi gyerekezést - merthogy apróságok oktatásáról van szó - még én is kibírok, plusz maga a suli sincs messze, fél óra alatt odaérek.

Most már csak vegyenek fel, s akkor egészen elégedett leszek.

Néhány kép a helyről a galériában.

Errefelé elég nagy keletje van a tenger gyümölcseinek, s mivel maga a nagy víztömeg is közel van, pláne nagy bőségben állnak rendelkezésre. Az egzotikusabbak mellett olyan kevésbé különlegesek is, mint a kagylók.

Utóbbiak puhatestű, csigaszerű lények, amit annak idején én is megtanultam, de bevallom, soha nem gondoltam rá, hogy ezek az amúgy ízletes húsú állatkák ennyire aktívak tudnak lenni a helyváltoztatásban. Másnak talán magától értetődő, de nekem ez ma esett le a helyi szupermarketben.

Az összevissza kalimpáló kagylók megtekintéséhez tessék a videót meglesni.

Holnap megyek egy nyelvsuliba felvételizni. Nincs túl messze és nem is fizet rosszul, a többit meg majd meglátjuk.

Egy kalappal.