3-án belecsapunk a lecsóba, s beindul az óvodai oktatás. A nyelvsulis elvileg még egy hét csúszással jön (bár ki tudja, mit variálnak addig), úgyhogy biztosan hasznosan telik majd a soron következő hétvégém.

Bár én eddig jobbára semmi hasznosat nem csináltam (eltekintve attól, hogy kidolgoztam magamnak az anyagot meg legyártottam a kártyákat, illetve pénteken segítettem 150 kg rizst becipelni a földszinti konyhára - jó én személyesen 4x25 kg-t hordtam csak el, két zsákot ketten-ketten hurcibáltak a helyi, 45 kilós kolleginák), a többiek azért igen. Szépen kicsinosították az osztálytermeket, felkészültek a babák fogadására. Utolsó simítások még ma is zajlanak, de szerintem már nyitásra készen is állunk. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy egy kisfőnöktől eltekintve egyedül használom majd a hat fakkos irodát is.

Minden egyes nap, vagyis hát a hét első három napján, mivel a csütörtök-péntek szabad tanítom mindegyik csoportot, a kicsiket és a középsősöket délelőtt, a nagyokat délután. Egy-egy óra 30 percig tart, így talán nem rokkanok majd bele.

No, de elég a fecsegésből, rengeteg képet hoztam ma a tényleg mutatós ovinkról. Egyelőre még gyerekek nélkül.