Liping 2017.06.06. 08:45

Magántulajdon Kínában

A Kínai Népköztársaság, mint azt a neve engedni sejteti, egy szocialista államalakulat. 1949-ben, hosszú polgárháborút követően a Mao Zedong vezette kommunisták vették birtokba az országot, riválisukat, a Guomindangot Taiwanra és néhány kisebb szigetre szorítva vissza.

 

A kezdetben erősen szélsőséges ideológiák által irányított vezetés a legsötétebb sztálinizmusra jellemző tettek sorát hajtotta végre. Rövid úton államosítottak mindent, a parasztokat kommunákba szervezték, s a magántulajdon néhány személyes ingóságtól eltekintve gyakorlatilag megszűnt létezni. Több, kudarcba fúlt, s hatalmas károkat okozó kísérletet - legékesebb példaként említhető a Nagy Ugrás - követően néha lazítottak a gyeplőn, de gyökeres fordulat csak Mao halála után, Deng Xiaoping hatalomra kerülésével következett be.

 

commune.jpg

 

A mezőgazdasági kommunákat a gyakorlatban felszámolták, s a parasztok hosszú távú bérlet formájában saját földet kaptak, ahol a kötött áron államilag felvásárolt mennyiségen felüli felesleggel szabadon rendelkezhettek. Az eredmény sem maradt el, a mezőgazdasági termelés néhány éven belül többszörösére nőtt. A működőtőke Kínába csábítása érdekében elkezdték becsalogatni a külföldi multikat, kezdetben a különleges gazdasági övezetek területén, a reform elmélyülésével egész Kínában.

 

A korábban sem túlfejlett állami ellátásokat drasztikusan megnyesték, s mellette vállalkozásokra bátorították a lakosságot. A korábban megvetendő gazdagság hajszolása egyenesen kívánatos cél lett, s az erre fogékony közönség nagyon hamar újra felépítette a privát szektort. A korábban az állam tulajdonát képező lakásokat is kedvezményes áron történő megvételre kínálták fel, ennek hatására szinte majdnem minden otthon magántulajdonba került.


Az adminisztratív szabályzók lebontása mellett törvényhozói garanciákat is kellett vállalni, hogy a befektetések biztonsága biztosítva legyen. Megfogalmazták a magántulajdon (néhány speciális esettől eltekintve) elidegeníthetetlenségét, a tulajdon - törvényekkel összhangban lévő - szabad felhasználását, beleértve az eladást, bérbe adást, jövedelemszerzést. A föld kivételével engedélyezték a magántulajdon minden formáját, s ma gyakorlatilag ugyanúgy lehet birtokolni bármit, mint a világ túlnyomó részén.

 

Van azonban egy aprócska részlet, ami miatt a rendszer erősen sajátos. Kínában, mint feljebb is említettem, a föld továbbra is az állam - vidéken a falusi közösségek - tulajdona, s ez mindenféle földterületet magában foglal, azok hasznosítási funkciójától függetlenül. A lakosok saját, vitathatatlan tulajdonát képezik az ingatlanok, de a parcella, amin állnak, nem az övék. A helyzet ellentmondását anno úgy igyekeztek feloldani, hogy a földterületeket tartós bérletbe adták ki. Üzleti és turisztikai célú ingatlanok esetén ez 40 évet jelent, ipari, oktatási, kulturális és kutatási ingatlanokénál 50-et, míg a lakás céljára használt földeknél legfeljebb 70-et. 

 

Mivel a törvény megszületésekor feltehetően maguk a törvényalkotók sem nagyon tudtak végleges megoldást kitalálni, így hozták létre a lakások földjének hetven éves bérleti jogát. A 70 év kellően távolinak tűnt ahhoz, hogy legyen idő az utókornak foglalkozni a helyzettel, a legkorábban megvalósult ilyen távú bérletek kapcsán 2030 körül lesz esedékes a probléma. 2007-ben, a legutóbbi törvénykiegészítéssel világossá tették, hogy a bérleti szerződést annak lejártakor meghosszabbítják, de a procedúra mikéntjével kapcsolatban sok bizonytalanság merült fel.

Akadtak azonban 20 éves lízingek is. Tavaly decemberben Wenzhouban járt így nagy számú lakástulajdonos. Eredetileg felmerült, hogy az új szerződés aláírásához igencsak borsos, esetenként az ingatlan értékének egyharmadára rúgó díjazást kell fizetni, ez végül külön költségek nélkül valósult meg. Az eset precedenst teremthet a kérdésben, s idén márciusban maga Li Keqiang, Kína elnöke sietett közölni, hogy a wenzhoui gyakorlat lesz az általános, s az erről szóló törvény már kidolgozási fázisban van.

 

A bérlet meghosszabbításával kapcsolat félelmek korábban elég komoly reakciókat váltottak ki a lakosság körében, bár erős támogatottsággal bírt egy elfogadó nézet is. Utóbbiak fő érve az volt, hogy Kínát az USA-val párhuzamba állítva nincs nagy különbség akkor sem, ha 70 év után újra fizetni kell, hiszen Kínában az USA-val ellentétben nincs ingatlanadó. E logika mentén csak a fizetés kondíciói különböznek.
A legújabb történések szerint viszont úgy néz ki, hogy nem lesznek költségek, bár persze az ingatlanadó még előkerülhet Kínában is a jövőben.

 

 


A törvény garantálja az ingatlanok elidegeníthetetlenségét, azonban akadnak kivételek. Kínában rohamtempóban zajlott és zajlik az ország (át)építése, az infrastruktúra, ingatlanok, ipar igényei mind-mind temérdek építkezéssel járnak.

property.jpg

 

Érthető módon sok lakóingatlan volt útban, s a törvény eredeti megfogalmazása elég nagy teret enged annak értelmezéséhez, hogy pl. mi tekinthető közérdeknek. A kisajátítás során - melyben maga a földtulajdon nem cserél gazdát, hiszen az eleve az államé - kárpótlás jár a telken álló ingatlanokért. Ehhez ma a piaci árakat veszik figyelembe, s jár még némi költözési támogatás is.
Mivel a rendszer elég sok visszaélésre adott lehetőséget, s előfordultak botrányos esetek is, 2011 januárjában több módosítást is bevezettek. Míg korábban ha a tulajdonos nem volt együttműködő, akár lerombolták a közműveket is, kényszerítve őt a szerződés aláírására, most már ez illegális, s ha nem jutnak megegyezésre, kizárólag bírósági ítéletet követően van lehetőség a kisajátítás forszírozására.

 

Zárásként néhány kép arról, milyen hatalmas változások zajlottak le az elmúlt évtizedekben. Galériában, magyarázatokkal.

 

Címkék:kína föld birtoklás magántulajdon 30 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://szecsuan.blog.hu/api/trackback/id/tr8412566307

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

sellőlány 2017.06.06. 13:18:52

A posztban említett pereskedés apropóján ugrott be egy cikk azokról, akik nem hajlandóak kiköltözni a házukból. Meg is kerestem: www.erdekesvilag.hu/csaladi-haz-egy-kinai-autopalya-kozepen/

Liping 2017.06.06. 13:36:19

@sellőlány: igen, ez egy elég jól dokumentált eset volt, de aztán végül ott is megegyeztek, s a lakók elköltöztek.

sellőlány 2017.06.06. 13:52:10

@Liping: Igen, előbb-utóbb mindig lesz megállapodás. Nemrégiben nálunk is volt egy hasonló sztori a 8-as út új vonalán, de ott nem a lakókon múlt a megegyezés, hanem a helyi hatóságokon. Nem ajánlottak fel ugyanis semmit 2 lakónak a kiköltözésért cserébe, csak lépésenként lehetetlenítették el őket (közművek, utak felszámolása), míg nem média figyelmet nem kapott az ügy és így lett valamiféle egyezség végül.

Liping 2017.06.06. 14:12:40

@sellőlány: azt hiszem, ezt nem kifejezetten értem. Az érintett telkeket nem érintette volna az út? vagy miért nem volt vételi ajánlat?

MaxVal BircaMan alszerkesztőhelyettes · http://www.bircahang.org 2017.06.06. 20:27:13

Nagyon fontos Kína sikere, mert ez gyengíti a nyugatot.

Orbán Hazaáruló Viktor 2017.06.06. 21:38:59

@MaxVal BircaMan HJCD: fontos hogy mindenhol bégess egyet, mert különben nem kapsz almot a gazdáidtól.

Orbán Hazaáruló Viktor 2017.06.06. 21:40:35

Kina gyorsan fejlődik, de sohasem éri el a taiwani életszínvonalat.

2017.06.07. 03:21:23

@Orbán Hazaáruló Viktor: Kína összességében nem valószínű, hogy eléri az átlag tajvani életszínvonalat, de egyes részei Kínának már ma is simán felveszik a versenyt Tajvannal, sőt.
Nagyvárosok, amik vonzzák a munkavállalókat és olyan béreket kínálnak, amik miatt akár Tajvanról is odamennek dolgozni (vállalkozni), céget alapítani a képzettebb emberek. Persze proli melósnak nyilván jobban megéri Tajvanon vagy Japánban dolgozni, de vállalkozóként Kínában ma sokkal több a lehetőség.
Hongkong, Shanghai, Beijing, Shenzhen stb. sokkal prosperálóbb metropoliszok, mint Taibei, ami egy marginális város világszinten. (Cégek, akikkel kapcsolatban állok, már egy pár éve nem is jelennek meg a tajpeji ipari kiállításokon, mert azok eltörpülnek a sencseni, sanghaji rendezvények mellett.)
Tajvan egy pici sziget, ott amerikai meg japán támogatással, befektetéssel könnyű volt megteremteni egy olyan rendszert, ami révén mindenkinek jut nyugdíj, egészségügyi ellátás stb. Egy egymilliárdos országban ez picit nehezebb, pláne kommunista múlttal.
Tajvan meg sose fogja elérni a japán életszínvonalat, na bumm... Magyarország meg sose lesz Ausztria. Ez ilyen.
Tajvan már rég gazdasági recesszióban van, ami persze még mindig irigylésre méltó jólétet biztosít ázziai szintem, de a robbanásszerű növekedés már a múlté és soha nem is tér már vissza.
Amúgy Tajvanban is óriási különbségek vannak, egy tajpeji hipszter webdesigner nyugati fizetésért pötyög egész nap a Starbucksban a mekbúkján, közben meg 60 kilométerre onnan totál középkori mentalitással élnek emberek, akik bételdiót rágnak és köpködnek egész nap és fémlemezekből eszkábált házban élnek és az út szélén árulnak ananászt.
Ugyanez van Kínában is: egy belső-kínai faluban nem úgy élnek, mint egy sanghaji bankár. Japánban se úgy él egy elöregedett vidéki faluban az ember, mint egy tokyoi menedzser.

Kína viszont nagyon hamar utólérheti a tajvani szintet, ha lecsap egy óriási földrengés Tajvanra és visszaveti a gazdaságát. Egy ilyen földrendés csak idő kérdése.

Rodolfo63 2017.06.07. 08:02:19

a cikkben lévő neveknek létezik magyar (helyes)írása, talán lehetett volna azokat alkalmazni

Kopasz Szuzukis 2017.06.07. 08:55:17

Tisztelt Cikkíró!
Bacod, tanuld már meg a MAGYAR NYELVTANT!!!!
Ha egy nem magyar nevet, főnevet az eredeti nyelven nem tudunk latin betűkkel leírni, akkor az eredeti kiejtés fonetikus leírását KELL alkalmazni. Figyelembe véve az eredeti nyelv nyelvtani szabályait.
Esetünkben a kínai nyelv szótagnyelv . Szótagokban ír.
Tehát: Mao Ce Tung, Teng Hsziao Ping, Kuo Min Tag.
Rühellem a kritikátlan anglomániát!

igazi hős 2017.06.07. 09:02:18

@Rodolfo63: Nekem is feltűnt Teng "átnevezése". Egyre általánosabb, hogy azoknak a neveknél, amiknek van megszokott magyar írásmódja, erőltetik az angolt. Szecsuánt jobban szereti a szerző, annak megmaradt a "magyar neve, szánalmas, de nem ritka eset egy magyar szövegben Beijingről olvasni...

sellőlány 2017.06.07. 09:06:03

@Rodolfo63: @Kopasz Szuzukis: Többször le lett már írva, hogy ebben a blogban a MINDIG pinyin átírás szerint lesznek megjelenítve a nevek. Ha nem tetszik, akkor itt nincs több látnivaló, lehet odébbállni.

Liping 2017.06.07. 09:10:35

@Kopasz Szuzukis: Az általad használni próbált leírás az ún. magyar népszerű átírás, az alapján helyesen Mao Ce-tung, Teng Hsziao-ping és Kuomintang lenne a megfejtés, nem az általad leírt verziók. Most újra nem részletezett okokból kifolyólag a blogon a pinyint használom, mely amúgy kínai, nem angol. Ha részleteiben érdekelnek az okok, a jobb oldali sávban megvan a link, ahol ki van fejtve.
@igazi hős:
@Rodolfo63: A blogon a pinyint használom. Magyarázat a fentiek szerint. Ha zavaró, ne olvass.

MaxVal BircaMan alszerkesztőhelyettes · http://www.bircahang.org 2017.06.07. 09:46:58

@Liping:

Teljesen igazad van. A hivatalos magyar átírás hibás.

Rodolfo63 2017.06.07. 10:17:09

@sellőlány: szégyeled, hogy magyar vagy? ha színvonalat akarsz, akkor ne a pinyinre hivatkozz, hanem tanuld meg rendesen a neveket leírni, nem annyira nehéz - persze, ha angolból fordítod a cikkeket saját kútfő helyett, akkor már érthető, miért nehéz a dolog

Liping 2017.06.07. 10:30:25

@Rodolfo63: szerintem ezt a blog szerzőjének címezted, vagyis nekem. De gyanítom, hogy hozzám hasonlóan sellő lánynak sincs gondja a magyarságával.
Ami a többit illeti, kiválóan beszélek kínaiul és sinológusként tökéletesen tisztában vagyok a magyar átírások -mert hogy több is van - használataval és hianyossagaival. Ha nem csak fröcsögnél, elolvashatnád a blog jobb oldalán található linket.

Liping 2017.06.07. 10:31:41

@Rodolfo63: Ja, és ez pont nem az a blog, ahol fordított bejegyzések jelennének meg.

konrada 2017.06.07. 12:21:20

@Liping:
...hát biztosan a kínai kiejtés miatti betüzés alapján írják Mao Zedongnak, és nem az angolos áthallás okán....

konrada 2017.06.07. 12:24:54

@konrada:
...ja, de ha már következetesen pinyin, akkor a címben nem China-nak kellene szerepelni??! Mi ez a magyaroskodó elhajlás??

Liping 2017.06.07. 13:08:36

@konrada: pinyinben Zhongguo, a pinyinben ugyanis a kínai nevek leírására szolgál. Az angolnak ehhez semmi köze. De a magam részéről befejeződött a trolletetés.

Rodolfo63 2017.06.07. 14:22:29

@Liping: ha tisztában vagy vele, akkor ne okozzon már problémát a hagyományos magyar átírás használata, annak a hátrányaival együtt is - ha majd belefutsz olyan esetbe, amikor ténylegesen problémát okoz, meg fogod oldani a dolgot, hogy a 93 db Teng Hsziao-ping közül melyikről is van szó éppen

]{udarauszkasz 2017.06.07. 14:52:50

@Rodolfo63: "szegyeled"=/= " szegyelled".
Nem vagyok nyelvtannaci,de ha mar magyar,akkor legyen magyar:)

sellőlány 2017.06.07. 15:50:53

@Rodolfo63: Én nyelvi fogalmak használatát nem a szégyenérzethez meg nemzeti érzésekhez kötöm, hanem az adott nyelv rendszeréhez (mivel magam is tanultam nyelvészet és beszélek több külföldi nyelven), ami ez esetben egy olyan keleti nyelv, amihez az első elfogadott átírás a pinyin és nem a magyar. Minden nyelvi fordítás vagy átírás torzít az eredeti formán és kiejtésen, amit így magyarra átírva valószínűleg az eredeti nyelven nem is értenének, mert nem azokkal a hangzókkal írjak át, ami ott előfordul, hanem ami a másik nyelvben. Ezt a nemzetközileg elfogadott elvet egyébként már itthon is alkalmazzák, egy kínai fogalmakkal operáló tudomány tanulásakor mindig kihansúlyozták a tanárok, hogy csak a pinyint írást fogadják el írásbeli vizsgán, mert az áll legközelebb az eredeti nyelvhez és nemzetközileg is így az elfogadott. Ennek megfelelően a magyarosított fogalmak és az írásmód nem voltak elfogadottak, pedig léteznek. Nem mellesleg a magyar nyelv nem mindenben írja át következetesen a nyelvet vagy a fogalmakat, ahogy az indoeurópai nyelveknél sem és helytelenül, leírás szerint hagyja-ejti, ha nincs rá magyarosított forma. Ez pedig nyelvileg se nem következetes, nem is logikus, illetve zavaró is, ha az adott másik nyelven egyébként jól kommunikál az ember. Nekem egyébként is fura ez az állandó magyarosítás körüli karcsapkodás, ugyanúgy mint a külföldi filmek erőltetett szinkronizálása sokszor rosszul, rossz kiejtéssel vagy az eredeti kontextus elferdítésével.

Liping 2017.06.07. 16:10:45

@sellőlány: Hogy teljesen pontosak legyünk, a pinyinben tökéletesen adja vissza a kínai nyelv kiejtését (nyilván ismerni kell, hogy melyik betű milyen hangot jelöl, de ebben nem különbözik más nyelvek írásától), mivel teljesen fonetikus, s kivétel nélkül, mindig a tényleges kiejtésnek felel meg, nincsenek rendhagyó​ írású szavak. Köszönhetően annak, hogy utólag, a latin betűs írásmódra való igény kielégítésére alkották meg tudományos alapon.

sellőlány 2017.06.07. 16:19:00

@Liping: Igen, ez így van, ezért is linkeltem feljebb a wikipédián magyarázatot, ami persze angolul van, így nem biztos, hogy célba ér azoknál, akik összekeverik itt az elveket és a fogalmakat... :-)

Liping 2017.06.07. 17:47:43

@sellőlány: Azt még valamennyire értem is, hogy némelyek a magyaros írásmódot kérik számon, bár a kérdésben hajthatatlan vagyok, az viszont állandó jelleggel megdöbbent, hogy a pinyint miért képzelik angolnak.(Jó, talán mert angol nyelvterületen már megingathatatlan a dominanciája a kínai nyelv latinbetűs átírása terén, de akkor is vicces, egy angol sem tudja őket normálisan elolvasni, hazánk fiaihoz hasonlóan.) Vagy a trollunk jött vissza - neki volt ez a megingathatatlan téveszméje - pár új nickkel, bevallom, most nem csekkoltam, de nem is érdekel. Böfögjön kedvére.

Amúgy ma, ahogy visszaolvastam, alig volt hozzászólásom, amiben értelmesen egyeztettem volna a szavakat. Mindig megfogadom, hogy nem írok mobilról, de aztán állandóan megszegem. :D

A blogról

Közép-, Nyugat- majd Dél-Kína, Vietnám és megint Kína után Veve jelenleg az Ír-szigeten tengődik, de azért továbbra is igyekszik minden érdemlegesről beszámolni a blog hasábjain...

Utolsó kommentek

  • scal: @virágelvtárs: hát cirka 7 évvel később ellenkeznék veled, 2018-ban amikor én voltam kint az állam vakargattam a hihetetlen olcsó árak mellett, (én Zhengzhouba mentek ki kétszer) és lényegében úgy é... (2021.07.05. 22:40) Amiért jobb lenne örökre Kínában maradni 6. (?) - Árstabilitás
  • scal: Nagyon jó :) igazán kár hogy már nem írod a blogot, és még nagyobb baj hogy megkésve találtam rá, bár meg kell mondjam tök jó volt mindezt saját magam megtapasztalni. Egy varázslatos mesevilág ez. (2021.07.05. 18:17) Mire számíthat egy nyelvtanár Kínában ? - 1.
  • scal: Ez nagyon durva, amikor 2019 januárjában kint voltam ebből még csak a sárga, piros meg a narancs létezett. De imádtam metrózni :D Nagyban megkönnyítette volna az életemet ha legalább a zöld már léte... (2021.07.05. 17:45) A metróláz 2019-ben sem hagyott alább Kínában
  • scal: Szerintem kicsit túl lett misztifikálva. Alapvetően a camamber/pálpusztai sokkal büdösebb mégis eszik az emberek, mert finom. Én ezzel mikor először találkoztam rögtön a kedvencem lett, mert a sima... (2021.07.05. 17:26) Gasztro: büdös tofu
  • Drizari: Jól döntöttél. (2020.09.16. 12:01) Búcsú
  • Utolsó 20

Címkék

akszu (7) alaer (45) állatkert (5) angol (5) angoltanítás (5) árak (5) áram (8) bangkok (18) bank (5) bankolás (16) béka (8) beteg (18) blog (43) borneó (10) búcsú (5) budapest (6) bürokrácia (6) castlebar (28) changsha (11) chongqing (27) család (7) dalian (8) diákok (66) doha (12) drveve (21) egyetem (7) élet (279) eső (6) facebook (6) fengjie (194) férj (7) feszkó (8) fősuli (72) fűtés (6) gaszto (5) gasztro (93) guangzhou (9) határ (11) hazatérés (16) hazaút (14) hétvége (10) hideg (7) (6) hongkong (26) hubei (6) hülyeveve (9) humen (43) időjárás (23) internet (9) írország (37) kaja (74) kampusz (16) karácsony (9) katar (17) képek (9) kína (955) Kína (11) kína tartományai (8) kirándulás (12) költözés (14) komment (6) kórház (6) koronavírus (6) kota kinabalu (16) középsuli (37) közlekedés (14) krabi (11) ktv (7) lakás (9) lakhatás (15) laptop (7) magyarország (15) malajzia (34) melakka (6) metró (30) moszkva (5) munka (99) munkakeresés (7) munkavállalás (7) nha trang (52) nyár (8) nyaralás (5) nyelvsuli (24) oroszország (5) összegzés (6) ovi (10) pattaya (7) peking (16) pénz (10) pénzváltás (5) piac (5) qatar (12) repjegy (6) reptér (7) repülés (7) sabah (11) saigon (6) sanya (15) shanghai (9) shenzhen (148) sport (5) suli (11) szingapúr (11) szünet (14) tájfun (11) tanítás (50) tavasz (5) teknős (7) tél (9) telefon (6) tengerimalac (7) thaiföld (50) tianjin (6) tibet (7) trảng bom (5) ügyintézés (16) újév (7) ünnep (11) urumcsi (6) utazás (125) vacsi (6) város (17) vasút (15) vendégposzt (9) vietnam (66) vietnám (6) virágelvtárs (9) víz (5) vizsga (32) vizsgáztatás (6) vízum (9) vonat (12) wanzhou (7) wenzhou (7) wuhan (186) xianning (177) xinjiang (27) Címkefelhő
süti beállítások módosítása