Közeleg a téli szünet, s így én is egyre inkább azon járatom az agyam, hogy mit kezdjek majd magammal erre az időre. Kína hatalmas, s rengeteg olyan része van, ahová szívesen eljutnék. A lehetőségeket némiképp korlátozza az idő, mivel januárban északon nem annyira barátságosak a hőmérsékleti adatok, s annyira meg nem vagyok mazochista, hogy a röpködő mínuszok mellett járjam be Qinghait vagy Xinjiangot. Ráadásul ez lesz a jövő évre jutó nyaralásom, azt meg azért jobban esik melegben megejteni.
A cél tehát Dél. Kínában ez sem apró, s még azt sem mondhatnám, hogy ne lenne elég látnivaló. Guangxi és Guizhou lélegzetelállító karsztvidékei, Yunnan dzsungelei vagy épp a legutóbb megízlelt Hainan nyugis, pálmafákkal gazdagon szőtt tengerpartja is is kedvemre való. Szempont az is, hogy lehetőség szerint tenger kell, ahol csobbanhatok a habokban, ami viszont leredukálja a sort Hainanra. Part van épp máshol is bőséggel, de Sanyan kívül másfelé nincs elég meleg. Ha maradunk Kínánál...
Malajzia legalább azóta érdekel, hogy majd egy évtizede belefutottam valahol a turisztikai reklámkampányukba. Az amúgy valóban jól csengő, bár tartalmát tekintve nem kicsit szirupos, Malaysia - truly Asia címen futó videók nagyon megragadóak, s ha a valóság nem is ennyire szép, kedvcsinálónak nagyon is megteszik.
Volt több tucat kisfilm, ez már szerintem egy későbbi évadból való, az akkoriakat nem találom
Nézegettem a lehetőségeket, helyenként egészen olcsó repjegyeket (pl. retúr 1700 yuanért) lehet találni. A hainani kiruccanásnál kétségtelenül drágább lenne egy ilyen nyaralás, de figyelembe véve a távolságokat, s az egzotikumot, egyáltalán nem nevezhető borsosnak.
Egyelőre gondolkozom erősen, aztán majd meglátjuk, mire jutok. A nyaralástervezés - ami amúgy nagyon kedvemre való elfoglaltság - során rendszerint pár tucat dolgot kiötlök, mire a végén sokszor valami gyökeresen másnál kötök ki. Így ezt a maláj ötletet is fenntartással kell kezelni egyelőre.
Mellette szól, hogy magyaroknak vízummentes, a lakosság egyharmada kínai (akik az oktatásban a pekingit tanulják, bár az anyanyelvük általában a hakka), így kommunikációs probléma sem lenne, s nem utolsó sorban az is, hogy Malajziát éppen csak elkerüli az Egyenlítő, s ez egy teljesen új, maximálisan tropikus világot jelent. Kelet-Malajziában (ahová akkor már mindenképp elmennék, ez Borneó északi részét foglalja magában) meg nagyjából mindent dzsungel borít.
Aztán lehet a végén megint Hainanon kötök ki. Majd meglátjuk. Malajzia mindenesetre tetszene, annyi szent.