Nem szeretnék elkanyarodni magyar belpolitikai témák felé, ne aggódjatok. Természetesen nekem is megvan a véleményem, politikai preferenciákkal is bírok, de ez a blog nem erről szól, s ez így van jól.
Hamarosan országgyűlési választások lesznek otthon, s ez egy sajátos helyzetet teremt az ilyen hozzám hasonló, kitántorgó rétegek számára. Ha élni szeretnék a választójogommal, akkor - miután magyar lakcímmel rendelkezem, azt nem számoltam fel (miért is tettem volna?), így csak külképviseleteken adhatom le a voksom. Azt azért megjegyzem, hogy nem igazán érzem ezt a helyzetet igazságosnak. Azok a magyar állampolgárok, akiknek nincs hazai lakcímük (pl. az újonnan állampolgárságot nyert határon túli magyarok), simán lerendezhetik a dolgot egy levéllel, nem kell elutazniuk sehova.
Kínában négy helyen működik magyar külképviselet: a nagykövetség Pekingben, s három konzulátus: Shanghaiban, Chongqingban és Hongkongban. Ha mondjuk Tibetben vagy Xinjiangban élnék, elég szép út várna rám bármelyik felkereséséhez. (Nem is beszélve az olyan országokban élő magyarokról, ahol nincsenek magyar diplomáciai testületek.) Innen Shanghai érhető el leghamarabb, de így is egy cirka 500 yuanbe fájna csak az útiköltség, s akkor nem a nagysebességű vonatokról beszélünk.
Az ügyfélkapun át átkérettem magam Shanghaiba, úgyhogy a lehetőség adott. Mentségükre legyen szólva, a folyamatot tegnap indítottam el, s ma már jött is az e-mail, hogy átírtak az itteni névjegyzékbe. Ez mondjuk valszeg annak szól, hogy a vidéki kisvárosi állandó lakcímem választási bizottságához nem futhat be túl sok kérelem.
Hogy élek-e a választójogommal, azt még egyelőre nem tudom. Egy kirándulással egybekötve még érdekes is lehetne a kiruccanás, de alszok még rá néhányat.
Utolsó kommentek