Tegnap estére kellett kezdenem valamit a hajammal és némi normálisabb makeup sem volt haszontalan. Így aztán meglátogattam az egyik helyi fodrászati-kozmetikai szalont itt az utcában. Aránylag nívós helyről van szó, szépen berendezett, nyugati mércével nézve is gusztusos stúdió, elüt a legtöbb helyi hasonló intézménytől.

Elég hosszú, derékig érő hajam van, s általában elég nehéz besütni, mert pillanatok alatt kidobja magából a hullámokat. Ez sajnos most sem nagyon volt másképp, a zöme elég hamar odalett, de a fodrász kitartására nem lehetett panasz. Jó egy órán át szenvedett vele, többször átsütögette, tényleg nem rajta múlott. A sminkes kislányok is ügyesek voltak, nagyon rendes munkát végeztek. 

Amikor végül a fizetésre került a sor, még egy év ittlét után is meglepődtem kissé. Az egész mindössze 20 yuanbe fájt, haj és smink összesen. Meg tudnám szokni.

A kedves régi laptopom megadta magát. Kiszolgálta már az idejét, így igazán nem lehet felróni neki. Nem állítanám, hogy ugráltam volna örömömben, de alapvetően belenyugvóan konstatáltam a tényt. Internetfüggőként azt már kevésbé, hogy mindezt este 9-kor lépte meg, így esélyem sem volt már aznap beszerezni egy újat.

Másnap reggel aztán felkerekedtem, s az Új Évszázad boltjait átnézve (merthogy van benn legalább 7-8 számítástechnikai bolt, praktikusan egymás mellett, jellemzően gyártónként felsorakozva) egy, a régivel megegyező márkájú, Dell Inspiron modell mellett tettem le a voksot. A típusszám persze eltér, mivel egy friss gépről beszélünk, ennek megfelelően a beltartalma sem rossz. Ár-érték arányban mindenesetre ez tűnt a legjobb választásnak, az végülis csak kicsit nyomott a latban, hogy ez is Dell, s az előzővel nem volt soha semmi gondom.

4300 yuanért vesztegették, amiből 3680 lett az alku végére. Ideát ugyanis, kevés fix áras üzlettől eltekintve alkudni lehetséges, s célszerű is. Bár nincs konkrét összehasonlítási alapom, mert odahaza ez a modell nem kapható, de más, hasonló gépek drágábban futnak, úgyhogy nagyon rossz üzletet nem csináltam.

No, megvettem, majd érdeklődtem, árulnak-e olyan kábelt, amivel USB-n keresztül használhatnám a régi merevlemezt. Az adatok ugyanis részben kellenének. Ilyenük nem volt, ellenben elküldték velem az egyik srácot a boltból. Taxival hazajöttünk, amit nem engedett kifizetni.

Ideérve nekiállt volna kioperálni a régi vinyót (jellemzően könnyen cserélhető, úgyhogy csak pár csavart kell hozzá eltávolítani). Mivel nincs csavarhúzóm, nem hoztam magammal ide semmilyen szerszámot, így visszament érte. Akkor már motorral érkezett.

Kiszedte a vinyót, majd kerítettünk egy irodai gépet, amire rádughatta, s itt várt türelmesen, amíg a pendrive-ján keresztül kinyertem a legfontosabb dolgokat.

Miután elment, nekiálltam újrarakni az oprendszert, mert a kínai win7 nem igazán tetszett. Magyarul sem ismerem, így meg pláne. Miután valamiért nem akart működni az xp-telepítőm, visszamentem hozzájuk a boltba, ahol azonnal elkezdtek leszedni nekem egy angol win7-et. Kiderült, hogy csak a biosban kellett átállítani valamit, úgy már nem halt le menet közben a saját telepítőm sem, úgyhogy hazajöttem.

Sajnos aztán, miután már fenn volt az XP, rá kellett jönnöm, hogy ehhez a típushoz a Dell már nem csinált XP-kombatibilis drivereket, úgyhogy tegnap még volt hozzájuk egy köröm, ahol megkaptam az angol win7et.

Minden egyes látogatásom alkalmával hellyel kínáltak, itattak, ha várni kellett, etettek. Amikor tegnap elmentem a telepítőért, nógattak, hogy várjak, amíg szednek drivereket is, s kiírják azt is. Miután ez már nekem is megvolt előző napról, így ezzel ne éltem, s eljöttem, még megadták a számukat, s a lelkemre kötötték, hogy szóljak oda, ha mégsem menne, s akkor meglátogatnak.

Éreztem, hogy vevő vagyok. Akivel kedvesek, akit nem engednek rossz szájízzel távozni. Akinek segítenek azután is, ha már fizetett.

-------

Lenne mit tanulni odahaza.