A boros eseményt követően került sor a második vacsora eltöltésére. Ennyi kaját azt hiszem, még sosem hordtak elém, már nem is volt hely a forgóasztalon, s úgy a fogások fele a másik asztalra került, amíg el nem fogyott annyi étel, hogy a helyükre lehessen tenni. A már korábban kóstolt teknős is felbukkant, s mivel elsőre sem találtam különösebben ízletesnek, így csak a tojásaiból majszoltam.

Képek a galériában.

A terveknek megfelelően eljutottam Jiangxi tartományba. "G" vonattal Wuhan, majd "D" vonattal Nanchang felé vettem az irányt, ahonnan egy kis buszozással a címben szereplő településre érkeztem meg fél hét előtt nem sokkal.

Kellemes szálláshelyre hoztak, majd azonnal útra is keltünk vacsorázni a kollégával és az itteni cég embereivel.

A kolléga az egyetlen, aki ismeri a hátteremet, mások előtt ezúttal - a várakozásoknak megfelelően - az aktuális legenda szerint borszakértőként jeleskedhetek, ráadásul franciaként. Holnap csatlakozik még köreinkhez egy mexikói srác is (nagyot röhögnék, ha Javier lenne az, bár csak szólt volna, tudta, hogy idejövök), este pedig megvalósul a borpromóciós parti is.

Ilyen jóságokat szolgáltak fel a vacsin. A jiangxii konyha határozottan nekem valóbb, mint ahogy odaát, Hubeiben főznek.