Ha már országot váltottam, ennek is itt volt az ideje, elvégre nehogy már Kínában megússzam, ha már Vietnámban sem sikerült tavaly.

Noha a ciklon az eddigi egyik legerősebb szupertájfunnak tűnik, s egy kicsit már szétkapta az USA-hoz tartozó Guam szigetét is, itt azért nem pánikol senki. Egyrészt előttünk még valószínűleg rendesen megcincálja az efféle viharokban hiányt nem szenvedő, ennek ellenére meglehetősen mérsékelten felkészült Fülöp-szigeteket, amitől kicsit veszít az erejéből. Másrészt a jelenlegi előrejelzés szerint csak Kína legdélibb szárazföldi csücskeit éri el, tőlünk legalább 200 km távolságra. Harmadrészt mert ez Kína, ahol - legalábbis a városokban - azért nem a délkelet-ázsiai, kevésbé szerencsés országok stílusában építkeznek, így igazából nem nagyon kell attól tartani, hogy bárkinek is baja esne. Ez utóbbit jól illusztrálja, hogy a filippin szigeteken átlagosan kb. százszor annyi halálos áldozattal jár egy-egy eset, mint errefelé, mi több, a 2013-as katasztrofális Haiyan esetében majdnem ezerszeres volt a szorzó.
Elsősorban a falusi, régi vályogházak vannak veszélyben, illetve mindig akad néhány Darwin-díjra pályázó jelölt is, akik a jól működő figyelmeztetési rendszer ellenére valamiért szabad ég alatt kívánja megtekinteni a látványosságot. Az anyagi kár így is feltehetően tetemes lesz.

A Mangkut mindenesetre jön, s előreláthatóan szombat és vasárnap között éri el Kínát, hogy aztán menjen tovább Vietnám északi része felé, ahol remélhetően már kifogy a szusszból, különben a hullámpala házaknak jó eséllyel annyi.