Két osztályom elviselhető létszámú, huszon- illetve harmincvalahány gyerkőcből épül fel, őket úgy hagytam, ahogy vannak. Mellesleg velük minden héten két duplaórám is van.

A másik három osztály viszont (mert a kettővel korábbi bejegyzésben rosszul írtam, nem 4, hanem 5 osztályom van - első hetem ez még csak, nézzétek el) meglehetősen népes. Nem fengjiei középiskolai szinten az, de 43-50 tanuló van bennük. Ezeket innovatívan szétbontottam kettőbe, A és B csoportot kreálva belőlük, s ezek majd felváltva járnak be az órákra, hogy valamit kezdeni is lehessen velük. Noha ez az én terhelésemet nem csökkenti, az itteni intézményi rugalmatlanság miatt fű alatt került kihírdetésre, másképp biztosan belekötnének. Miután ez már felsőoktatási intézmény, így olykor nem példanélküli, ha nincs mindenki jelen minden órán, így aztán, hacsak direktben nem számolnak be róla, nincs esély a lebukásra. A kölyköknek is jobb így. Túl a nyilvánvalón (feleannyi órára kell bejárniuk), lényegesen több esélyük is van megszólalni, s csak úgy elbújniuk sem lehet a tömegben.

A másik újításom már aggályosabb, de Xianningben sem derült ki, itt pedig az eltérő méretek miatt lényegesen kevésbé tűnik fel minden. A pénteki egy szem órámat ugyanis átpakoltam a keddi egy szem órám mögé. A diákság sem bánja, hogy hamarabb köszönt be a hétvége, ahogy én sem. Hivatalosan ez sem kerül kérvényezésre, miután ez is olyan problémát jelentene, amitől azonnal lefagyna az agyuk, s nem tudnák elhelyezni a kialakult rendszerben.

Szóval jövő héttől már csak négy napon tanítok. Remélhetően ez így is marad.