Xinjiang szélsőségesei továbbra sem nyugszanak, ezúttal Shenzhenben sikerült lecsapniuk ártatlan járókelőkre a város központjában. A mérleg eddig három halottról és három sebesültről szól.
A mostanában már sajnos szokásosnak mondható kaszabolós módszert követték ezúttal is, s a képek tanúsága szerint célirányosan torokra mentek.
A képeket csak saját felelősségre, sokkolóak!
Ez már rövid időn belül a negyedik terrorista akció, ami Kína magterületén belül történt, bár szerencsére az utolsó három korántsem követelt annyi áldozatot, mint a meglepetésszerűen lesújtó első.
Az ujgur bázisterületeken sem volt tétlenkedés, ott múlt héten robbantottak egy piacon, Wulumuqiban, közel 40 halottat és száz körüli sebesültet hagyva maguk után.
A válasz sem maradt el, a kormányzat egy éves terrorellenes kampányt indított Xinjiangban, s már letartóztattak több mint 200 muszlim szélőségest.
A terrortól függetlenül gondoltam meg magam Xinjianggal kapcsolatban, de azt hiszem, nem is baj, ha nem megyek Kashiba és Hetianbe. Feltehetően csurig van katonákkal, akik az adott helyzetben nem feltétlenül díjaznák a fotózkodást sem.
Sajnos ennek az egész folyamatnak a legnagyobb vesztese az ujgurok csendes, normálisan élő többsége. A terrorcselekményekkel csak azt érik el, hogy a népük sosem tapasztalt nyomásnak és vegzálásnak legyen kitéve.
Igazából nehéz megmondani, hogy a szélsőségeseknek mi a bajuk. A múltban kétségtelenül szenvedhettek az ujgurok is a központi hatalomtól, különösen súlyosbítva a helyzetükön, hogy mélyen vallásos népről beszélünk, a kommunizmus pedig nem éppen díjazta ezt sehol.
A mai Xinjiangban minden többnyelvű, feliratok, oktatás, még a vonatokon is bemondanak mindent ujgurul. S noha kétségtelen, hogy gazdasági fejlettség terén elmarad Kína keleti részeitől (Közép-Ázsiával szemben az összehasonlítás épp ellentétes), a fejlődés mértéke errefelé is robusztus, különösen, hogy a kormányzati beruházások igencsak tekintélyes részét fordítják a nyugati országrész felzárkóztatására.
A vallásgyakorlás sem ütközik akadályba már évtizedek óta, virágzanak a mecsetek.
32 szélsőséges vallásos csoportra már lecsaptak, s egy éven át kiemelt erővel folytatják a terroristák felkutatását. Megerősítették a határvédelmet is, mivel gyanítható, hogy a szélsőséges eszméken túl fegyver is érkezik a szomszédos közép-ázsiai államokból.
Nem lennék most ujgur. Xinjiangban igencsak meg fog nehezülni az élet, de ha ez az ára annak, hogy a hasonló esetekre kisebb legyen az esély, akkor nincs nagyon más választásuk. Az ujgurok békés többsége meg remélhetően kilöki magából ezeket a szélsőséges elemeket. Már csak saját jól felfogott érdekében is.