Nem volt annyira egyszerű, de mivel kötöttem az ebet a karóhoz, hogy márpedig nem akarok menni, végül belenyugodtak. Azt hiszem, már ismernek annyira, hogy jobban járnak így, mintha az előadás vagy akármi közepén hagyom őket ott.
Javier meg elvileg vesz nekem pékárut, úgyhogy a várható előnyökről sem maradok le. Csökönyös vagyok. Ezen Kína sem fog változtatni, hiába próbálkoznak. Mindamellett Javier láthatóan élvezi az ilyen reklámozós eseményeket, úgyhogy van aki képviselje az iskolát. Érjék be vele.
