Egy korábbi bejegyzésben már pedzegettem, hogy megyek, akkor néhány diákkal együtt került volna rá sor, de az végülis elmaradt. Már magam sem tudom, miért.

Mingchun viszont kitartó, úgyhogy vasárnap vele együtt végülis ott jártunk valahára. A hegy amúgy itt van a sulinkhoz egész közel, ez a szomszédos hegycsúcs. Szépen kialakított, parkosított feljáró vezet a tetőre, a hegylábnál egy szép teaházzal.

Én bevallom, egészen a végéig nem jutottam el, mert már meleg is van meg ennyire azért nem szeretek lépcsőzni, de Mingchun volt olyan rendes, hogy onnan egymaga mászott fel, s csinált még szép képeket mindannyiunk (remélem) örömére.

A Fenghuangshan (Főnix-hegy) és főleg az onnan látható városkép képes dokumentációja alant.