Bár ez a mai poszt elég gyengén kapcsolódik a blog témájához, azért valami köze van hozzá. Legutóbbi Chongqingi látogatásom alkalmával volt szerencsém használni a metropolisz egyik vonalát, ami - mivel kissé metróbuzi vagyok - mindenképp nagy élmény volt számomra. Különösen, hogy most először utaztam olyan vonalon, amely magasított pályán is halad.

Chongqingban a metróépítés valamikor a 2000-es években kezdődött el, az első vonalat 2011-ben adták át, mára a hálózat harmadik darabjánál tartanak, s a tervek ambíciózusak.

A város azonban korántsem számít úttörőnek, az első földalatti Pekingben épült, 1979-ben, még kellően hidegháborús hangulatban, fúrófej használata nélkül. Az új évezred hajnalán nagyon belehúztak itt is, s 2015-re már 16 vonal szeli át a fővárost.

A Peking melletti Tianjin (Tiencsin) városában avattak másodikként metrót, 1980-ban, az 1976-os katasztrofális tangshani földrendés miatt sokat csúszott, s minőségi problémák is felléptek, így 2001-ben bezárták. Felújítás és hosszítás után 2006-ban adták át újra, ma már három vonal van.

Shanghai (Sanghaj) volt a harmadik a sorban, csupán 1995-ben nyitották meg itt az első metrót, de azóta már 420 km-nél tartanak, amivel a világ leghosszabb hálózatának címét is elnyerték. Lett 12 vonal, s a fene se tudja, hol a vége.

A Gyöngy-folyó deltája Kína mára legsűrűbben lakott vidéke, s egyben ipari fellegvára lett. Guangzhou (Kuangcsou, Kanton) területén is épülnek szakadatlanul, a tervekben 255 kilométer szerepel, nem beszélve az egész deltát átszövő regionális vonalakról, melyeket egészen Zhuhaiig terveznek épülni (Aomen {Makaó} szárazföldi szomszédja). 2004-ben nyitott meg a környék egy új metróhálózata, amely már 5 vonallal bír: Shenzhen. Oda is épülnek összvissz 11-et 2018-ra. A vonalak egy része összeköttetésben van Hongkonggal is.

Az egykori déli főváros, Nanjing 2005-ben kapott metrót, jelenleg 2 vonal, 2030-ra 17 vonalas hálózat van a tervekben. A Fengjietől kínai viszonylatban nem annyira távoli Wuhanban (Fengjietől keletre a következő járás már a Hubei tartomány beli Yichang, ahol egyúttal az óriásgát is található)  is van pár vonal, s a Chongqingtól nyugatra kb. 300 km-re fekvő szecsuáni tartományszékhelyen, Chengduban (Csengtu) is nyitottak egyet 2010-ben. Meg lesz még másik 6 is a közeljövőben.

Van még metró északkeleten is, Shenyangban, Changchunban és Dalianben is (utóbbi kettőben egyelőre csak light-rail, de épül a rendes is), s tavaly az egykori császárváros Xi'anban is átadtak egy vonalat. Utóbbi nem kicsi mérnöki munkával járt, Xi'anban rengeteg a régi épület, történelmi emlék, így aztán ritka mélyen és gondosan kellett a furópajzsot vezetni.

Idén avattak metrót Hangzhouban és Kunmingban is, s jelenleg is épülik további 14 városban illetve természetesen a jelenlegieket is hosszítgatják, új vonalakkal bővítgetik igény szerint.

S a kissé száraz szöveg után íme pár kép, amit Chongqingban csináltam a múltkor.

Guanyingqiao metróállomás bejárata Chongqing szívében

A peronon a sínektől üvegajtók tartják távol az utasokat, amíg a szerelvény meg nem érkezik.

Apróbb tervek a jövőre 

Egy másik állomás, immár a magasban. A jegyár erre a távra 4 yuan, a teljes vonalhosszra, ami elég tekintélyes táv, 6 yuan

Sínek a magasban

A kocsi utastere. A szerelvény teljes hosszában átjárható, a hangosbemondó és az információs monitor egyaránt  ért angolul is