Az előző posztban emlegetett, mérsékelten jól sikerült ajándék mooncake-ek mellett szerencsére hongbao is jutott, ezúttal is 200 helyi pénzzel. Még mindig tartjuk a heti borítékozási átlagot, s ha az államalapítás október 1-jei (szerencsére egy teljes hét szünettel járó) ünnepéről is megemlékeznek eképpen, akkor még egy hétig marad ez a kimagasló arány. Én igazán nem tiltakozom, ha ez szokássá válik a főnökségnél...

No, de az anyagiak mellett jutott más öröm is, ugyanis az elvileg három nap munkaszünettel járó Őszközépre (szombat, vasárnap, hétfő) tekintettel a nyelvsulis szombati napom is munka nélkül telt. Az egy szem órám ugyan nem maradt el, ma kellett megtartanom, de kizárólag arra a másfél órára kellett bemennem, ami így lényegében felér egy szabadnappal.

Csak így tovább!

Az őszközepes ünnep hagyományosan a holdról szól, a népek régebben családilag bámulták a teli állapotban világító égitestet, s az ilyenkor szokásos ünnepi menüt sem lehetett függetleníteni égi kísérőnktől.

Ez utóbbi édesség, a yuebing, vagy angolosan mooncake egy mérsékelten finomnak tekinthető portéka, bár sok variációja létezik, s a minőség is függ attól, hogy a szupermarketekben kapható filléres cuccot veszi meg az ember vagy esetleg saját kezűleg készíti el.

Az ünnepre való tekintettel pénteken az ovisok is sütit gyártottak, bár meg kell vallani, hogy a legkisebb csoport határozottan nem remekelt, az általuk segítséggel elkészített néhány példányt inkább kicserélték a darabok küllemére hivatkozva. Merthogy a kész yuebingekből szép dobozban vittek haza is, s még én is kaptam.

No, ha a fenti képek láttán esetleg ti is kedvet kaptatok, íme egy videó (egy némiképp komplikáltabb) recepttel.

Az óvodai tanítás mellékhatása, hogy némiképp kezdek elhülyülni. Ez mondjuk nem nagy újdonság, gyárilag is eléggé fogyi vagyok, s ez nem is különösebben aggaszt, már megszoktam. De kétségtelen, hogy gyerekjátékokkal utoljára a saját gyermekkorom idején játszottam, ami nem mostanában volt.

Ehhez képest, ha épp nincs kedvem az irodában lenni, s a középsősökkel múlatom az időt, részt veszek mindenféle aktivitásokban, pl. színezek, ragasztok, vagy csak úgy kedvemre építkezem. Gyermekbarátságomnak megfelelően féltékenyen tartva a végeredmény elrontásától - sajnos nekem már kevésbé néznék el, ha arrébb lökném őket, így kénytelen vagyok lenyelni a békát, ha úgy adódik.

Az idei utolsó előtti fizetett ünnep jön, a holdhónap alapján számított, s emiatt változó időben előforduló őszközép ünnepe. Sajnálatosan a hétfő lesz a szabadnap, ami érinthetne, de ezt is, akárcsak a tájfun miatti rendkívüli szünnapot, bukom, mivel hétfőn nem dolgozom...

Szerencsére az október 1-7. tartó államalapítási ünnep esetében én sem fogok kimaradni a jóból. Az is itt van mindjárt.

Munkanapokon az étkezésem biztosítva van, ittlétem alatt akár négyszer is táplálkozhatok.

8:30-kor reggeli, tíz felé gyümölcs, 11:40 körül ebéd, majd kb. délután három körül még uzsonna is akad. A vacsiról magamnak kell gondoskodni, de nem szoktam, így is bőven többet eszem itt, mint kéne, még azzal együtt is, hogy általában csak a reggeli és az ebéd az, amiből kosztolni szoktam.

A kaja kevés kivétellel vállalható, az ebéd szinte mindig jó, a reggeli, ha szójatej vagy rizskása van, az nem igazán kelti fel az érdeklődésemet, passzolom. A gyümölcsök közt sűrűn van óriási szemű, kék szőlő, azt kifejezetten díjazom.

No, de felesleges karakterek helyett inkább képek jöjjenek, egy-két képaláírással, ez a téma mindig jobban megjeleníthető vizuálisan.