Ma itt járt a suliban az egyik tanítványom hölgyismerőse, s megtekintette a kis elektromos szamarunkat. Ki is próbálta, bár ez abban kimerült, hogy elgurult vele 5 métert meg vissza. Az alaposnak nem kimondottan tekinthető vizsgálat után rábólintott, kéri. Ennek megfelelően csütörtöktől már az övé is lesz a jármű, amint befejezem az aznapi tanítást.

Maga a xiaodianlü amúgy egészen megbízhatónak bizonyult. Dacára az árnak, dacára a minőségnek a mai napig tökéletesen szuperál. Az egyetlen létező probléma is szépséghibaként jellemezhető: a motoron vannak pedálok, ha már egyszer valami elektromos bicikliszerűség jogilag, s no, ezek olykor ki tudnak lógni, s párszor már ütköztek ezzel-azzal, így az egyik konkrétan le van törve. Kis műanyag vacak, 20 yuanért kapni egy új párat.

Frissen beszerezve így nézett ki, épp esett, az aksit meg akkor rakták össze.

Meséltem a blogon a durván egy-másfél hónapja lezajlott özönvízről is. Amikor annyira esett, hogy fél perc alatt bőrig áztam. Az adott napon a nyelvsuliba mentem, motorral, gondolhatjátok, hogy ez mennyire volt jó választás. Azon túl, hogy tényleg minden porcikám csurom víz volt, a motor is rendesen elázott. Ezt nem szereti, a nemtetszésének hangot is adott, ugyanis konkrétan folyamatosan szólt a duda, nem lehetett a visítást megfékezni. Szerencsére némi szárítás után helyrejött, de határozottan nem erre tervezték.


A lelke, az aksi azóta is remekül teljesít. Bár vásárlás előtt olvasgattam véleményeket, s ezek szerint a teljesítménynek csökkennie kéne, ennek egyelőre semmi nyoma. Ugyanúgy cirka 30 km-t bír egy töltéssel, s a sebessége sem változott.

Figyelembe véve, hogy tényleg egy gagyi konstrukcióról beszélünk, kifejezetten üdítő meglepetésnek bizonyult. Jó, a kosárkája már rozsdásodik helyenként, de ez megint csak nem életveszélyes, s ha jobban figyelek rá, hogy ne ázzon az esőben, valószínűleg később indul be a folyamat.
1250 pénzért vettem, most 750-ért adtam túl rajta. Nem vesztettem lényegében semmit. 

Mindent összevetve, kimondottan örülök, hogy megvettem a szamarat. Ha Kínában éltek, s ezen morfondíroztok, csak javasolni tudom. Nagyon hasznos szerkezet, különösen dugó sújtotta településeken.

A fősuli mellett azóta is szorgosan járok a piciket tanítani. Bár elsőre nem különösebben szerettem, mostanra egész jól alakult a helyzet. Maga a tanítás azóta sem nagyon érdekel, de a kölykök tényleg cukik, s szeretni valóak.

A jobbik csoportomban négyen vagyunk. Ivy, Riky, Mark és Kaka. A névadásokhoz nem volt közöm. Kaka is rendelkezett angol névvel, de valamiért nála maradtunk a kínainál.

Ők mindannyian jól viselkednek, nincs fegyelmezési probléma, bár a koncentráció nem mindig az erősségük, de a korukat is figyelembe véve ezen nincs mit csodálkozni.

A legjobb messzemenően Mark. Ő már iskolás, most elsős, s elég robotszerű. Ő tényleg élvezi a tanulást, mindig mindent tud, s nagyon aktív, kis stréber. A szülei más különórákkal nem terhelik, így teljesen az angolra tud fókuszálni, aminek - valljuk be - a legtöbb hasznát is veszi. 
A többiek nem ennyire szerencsések. Jól kereső felmenőik mindenféle elfoglaltságokat találnak nekik. Mark kivételével mindenki zongorázik, sokuk tanul táncolni, s Kaka mindezek mellett még harcművészeti oktatásban is részesül.

Mark fenn, Kaka jobbra lenn

Kaka amúgy nem rossz, de ritka, hogy rendesen odafigyel. Tekintetbe véve, hogy mennyi hülye elfoglaltságot találtak neki, ezen annyira nem csodálkozom, szegényke már elég fáradt lehet, mire az angolórára hozzák. A kiejtéssel neki gyűlik meg a legjobban a baja, nem nagyon megy neki, de azért javulgat.


Riky eleinte nagyon félt. Rendszeresen sírt az órákon, sokáig az anyja is ott volt a sarokban, s alig mert megszólalni. Most már elég régóta nem ez a helyzet, s élvezi a foglalkozásokat. A kiejtése jobb, mint Kakaé, de a tudása neki a leggyengébb. Bár mindannyiuknak megvannak a könyveinkhez használt nyelvi CD-k, otthon nem gyakorol, így aztán szinte semmit nem jegyez meg.

Riky jobbra fenn, Ivy kockásban lenn

Ivy kiejtése viszont káprázatosan szép. Tényleg mindent szuperül ki tud mondani, s amúgy is egy cukipofa. Őt imádom. Mark jobban felkészül nála, de ő is tud mindig majdnem mindent. Még csak éppen 5 éves, ő a legfiatalabb a mezőnyből.

Sajnos az órákat már csak ebben a hónapban tartom meg. Mivel megyek Xinjiangba, s onnan visszatérve már csak egy másfél hét maradna, így már most abbamarad az egész.
Kicsit sajnálom, mert tényleg szuper volt minden. A főnök állandóan a kedvemben járt mindenben, s a munka is hiperkönnyű volt. A kölykök tényleg hiányozni fognak.

A Szecsuánblogon a trollok féken tartása érdekében a hozzászólások esetében előmoderációt alkalmazunk. Hogy ez a lehető legkevésbé okozza a felhasználói élmény csökkenését, emellett whitelist rendszer is él.

Egy kis kérdezz-felelek listában itt vannak a legfontosabb tudnivalók.

Mi az az előmoderáció és mi az a whitelist?
Ha egy blog előzetes moderációt alkalmaz, úgy a hozzászólásod csak akkor jelenik meg, ha ahhoz egy admin hozzájárul. A whitelist lehetőséget ad arra, hogy az azon szereplő felhasználók a moderációt kikerülve, azonnal publikálhassák a kommentjeiket.

Ki kerülhet a whitelist-re?
Bárki, aki legalább egy értelmes hozzászólást produkál a blogon. Első alkalommal még meg kell várnod, hogy beengedjem a kommentedet, de ha az nem hagy kivetni valót maga után, egyúttal a whitelist-re is felkerülsz, így legközelebb már nem kell a moderációra várni, amikor hozzászólsz.

Le is lehet kerülni a whitelist-ről?
Még nem volt rá példa, de elvileg persze. Ha nem értesz a figyelmeztetésekből, s kitartóan trollkodsz, jó eséllyel erre a sorsra jutsz.

Miért van szükség a moderációra?
Mert egyes, igazán fanatikus trollok esetében nem látok más megoldást. Nem szeretném, hogy a kommentek fröcsögésekből álljanak, a kommentek törlése, a felhasználó kitiltása pedig nem hatékony eszköz, mert egy új indapasszos reggel vissza lehet jönni.

Akkor a Szecsuánblogon diktatúra van és nem lehet ellentmondani?
De, lehet. Kulturált formában minden további nélkül lehet ellenkezni, még ekézni is. Tévedhetek is és a világlátásom is lehet gyökeresen különböző másokétól. Ha felháborít egyik-másik bejegyzésem, egész nyugodtan meg lehet írni, miért is nincs igazam.

Akkor mi az, amit nem lehet?
Minden eset más és más, így ez egyéni mérlegelés tárgya, de határozottan nem szeretnék itt személyeskedő megjegyzéseket olvasni, amelyben akár az én, akár más kommentelők édesanyja kerül elküldésre melegebb éghajlatra, s ugyancsak szeretném, ha elkerülne minket a magyar belpolitika. Mások nemére, fajára, szexuális orientációjára vonatkozó sértéseknek sem ad teret a Szecsuánblog, valamint a vitapartner/szerző szellemi képességeit sem illik ócsárolni, ha már nagyon muszáj, akkor legalább igényes nyelvi leleményekkel élj, s ne érd be azzal, hogy egy ostoba picsa vagyok.
Azt is próbáljuk meg elkerülni, hogy sok nickkel jelensz meg és kórusban hányod a hülyeségeidet az alteregóiddal támogatva az álláspontodat.

Akkor végülis nyugodtan meg lehet mondani a tutit?
Egészen nyugodtan, csak maradjunk meg a kulturált vita keretein belül.

Már jó ideje nem a régi aktivitással írok. Szánom-bánom bűneim, de jobbára tőlem független dolgok miatt nem teszem.
Most már ez a harmadik év, hogy él ez a blog, s a hétköznapi történések egyre ritkábban ütik meg azt a mércét, hogy arról be kelljen számolnom. Rengeteg dologról esett már szó, s nem akarok mindig mindent megismételni. Ez az egyik ok.

A másik, legalább ennyire lényeges indokom az, hogy nem történik velem semmi. Wuhan egy unalmas nagyváros, se nem szép, se nem egzotikus. Nincs nagyon miről írni. Az iskola is ugyanaz, a hetek ugyanúgy telnek a munkával.
Magamon is érzem, hogy már egyre jobban unom ezt a helyet. A sulit és a várost is. Kifejezetten jó lesz kisebb helyen lakni, Xinjiang ráadásul gyökeresen el is üt a keleti magterülettől, szóval végre találok érdekes dolgokat is.

A céges munka is döcögős. Egyelőre egy darab waiguorent vontak be az aktív munkába (nem engem), s bár ez annyiban nem érint, hogy a fizetést így is megkapom, már szívesen csinálnék valami mást. (Ezt is megértem, azt várom, hogy hívjanak végre dolgozni - soha nem hittem volna!) Ha ez a helyzet is változásnak indul, remélhetően mihamarabb, az újabb ingereket ad, amikről érdemes lehet a blogon is megemlékezni.

Lehetne persze, hogy ismeretterjesztőbb jellegű bejegyzéseket írjak, amíg ilyen szegényes a napi életemből adódó választék, de ehhez meg többnyire lusta vagyok. A tartományos sorozat következő darabja már előkészület alatt áll egy ideje, de még nem jutottam odáig, hogy befejezzem (hamarosan!). Miután most ketten vagyunk, lényegesen kevesebb időm van ilyeneken agyalni, de majd azért igyekszem megerőltetni magam. Addig is kitartást és türelmet kérek a kedves olvasóktól, a Szecsuánblogot még nem kell temetni, sőt! 

Még másfél hónap ugyan, de miután Ala'erbe megyek június első két és fél hetében, így ideje foglalkoznom a témával. Különösen, hogy a vizsgalapokat le kell adnom a hónap végéig.

A napokban megkaptam a mintát, egy korábbi kolléga vizsgalapjait, az ott látott formátumnak megfelelően, legalább öt különböző típusú kérdéskörből kell összeállítanom a vizsgákat, A illetve B lapokat is gyártva. Az féléves eredmény 70%-át adja ez a feladat, így lényegében ezen áll vagy bukik, hogy átmennek-e.
Nem nagyon szeretnék buktatni senkit, így a már megírt mid-term kérdéseinek a zömét is belerakom, bár ezt nem mondtam meg a diákoknak.
Ha még így sem mennek át, akkor tényleg magukra vessenek.

Tegnap már belekezdtem az elkészítésbe, de elég hamar abba is hagytam, s ahogy magamat ismerem, sanszos, hogy a hónap utolsó felében kerül majd csak sor rá. 

Ma sikeresen lezajlott a xinjiangi út jegybeszerzős szakasza. Eszerint 1-jén 12:55-kor indulunk Wuhanból, s elvileg 17:25-re érünk majd Urumcsiba. Ott még el kell vergődni a déli pályaudvarra, ami az infók alapján nem lesz túl hosszadalmas, se túl komplikált, van közvetlen busz. Onnan 21:16-kor indulunk el Akesu felé, s másnap reggel 8:23-kor érkezünk meg. Ez inkább hajnal lesz, földrajzilag három óra időeltolódással lehet számolni, szóval reálisan még csak olyan fél 6 lesz.


Akszuban aztán majd összeszednek bennünket, s visznek Ala'erbe. Ott héderelünk 17-ig némi ügyintézéstől eltekintve (beleesik az időszakba 2 munkanapnyi ünnep, azért ilyen hosszú az ottlét), majd 17-én 21:16-kor indulunk vissza Urumcsiba.
A 18-a hajnali érkezést követően még jön egy repülés Wuhanba, s ezzel le is zajlik a folyamat.

Egyedül a visszarepkedős jegy nem lett még beszerezve. Erre valószínűleg jövő héten kerül majd sor. Ezen a viszonylaton jól megfigyelhető, hogy nagyjából az elkövetkező egy hónapon belül vannak normális jegyárak, a későbbiekre (meg persze az adott naphoz legközelebbi napokra, ha már csak kevés jegy elérhető) még elég nevetséges összegeket kérnek. Így szépen megvárom, amíg eljut az áresés idáig, s ezt majd csak akkor vásárolom meg.

Kíváncsian várom Xinjiangot.

Már tavaly novemberben kibocsátották, szóval annyira nem új, de én tegnap találkoztam először a 100 yuanes bankó friss verziójával - mindjárt hét példányt is adott belőle az ATM.

A kínai valuta is megért néhány sorozatot, jelenleg az ötödik van forgalomban, ezzel nem nagyon tér el más valutáktól. Bemutatkozására 1948-ban került sor, még a polgárháború időszakában, hogy felváltsa a kommunisták uralta területeken addig használt számtalan helyi fizetőeszközt.
Kiemelt feladat volt a hiperinfláció letörése is, ez végül megvalósult, s 1955-ben levágtak négy nullát, 1 új yuant 10000 régi értékében határozva meg.

Ezután még három sorozat jött, a jelenleg használt, legutóbbi 1999-től került forgalomba. A korábbi, még ma is érvényes (bár a gyakorlatban elenyésző számban fellelhető) negyedik sorozattól eltérően képi világában teljesen Mao Zedong-ra koncentrál, az ő orcája díszíti az összes bankjegyet.
A tavaly bevezetett új százas nem egy új sorozat része. Még annyiban sem tér el a régitől, mint az odahaza megalkotott új húszezres, viszont a biztonsági jegyek sokkal szembetűnőbbek. Valutapénztárosi végzettségem birtokában (még ilyenem is van) elmondhatom, hogy a régi százas sem volt vészesen elavult (a régi százdolláros sokkal rosszabb volt, nem is beszélve a mai napig érvényes összes korábbi dollárverzióról), ez az új pedig teljesen rendben van. Jól kitapogatható metszetnyomat, UV-alatti minták, bújtatott fémszál, biztonsági szál, optikailag változó tulajdonságú festékkel készült 100-as felirat (ún. OVI-nyomat) és persze vízjel is fokozza a biztonságot.

Bankokban ilyen, százasokból álló téglákkal találkozni teljesen megszokott - a névérték alacsony

A forgalomban lévő pénzek értéke elég sajátságos. A legnagyobb címlet a százas, ami mindössze (aktuális árfolyamtól függően) 4200-4500 forintot ér. Nagyobb összegek készpénzes kifizetése bankjegykötegek sorát igényli. Papírból az 50-es, 20-as, 10-es és 5-ös mellett létezik egyyuanes is, s ezt a mai napig gyártják, dacára annak, hogy még 50 forintot sem ér.
Ugyan már nem gyártják, de forgalomban van a papír 1, 2 (nagyon ritka, én egyet láttam eddig) és 5 jiao is, ami a yuan váltópénze, tíz tesz ki belőle 1 yuant. Az egyjiaos értéke mindössze 4,5 forint.

__________________________________

Az elnevezés

A kínai pénz hivatalos neve a renmibi yuan. A renminbi jelentése: a nép pénze. Ebből a hétköznapokban nem használt névből származik a valuta nemzetközi kódja, az RMB, ezt a rövidített formát széles körben használják a helyiek is.
Bár a pénz neve yuan, a gyakorlatban gyakran kuainak nevezik. A váltópénz, a jiao neve helyett is sűrűn használják a mao kifejezést. 

___________________________________

Vannak fémpénzek is persze. Az 1 és 5 jiao mellett a legnagyobb az 1 yuan címletű érme, ez utóbbit valamiért papírból és fémből is gyártják a mai napig. Az érmék illetve a papír alapú váltópénzek előfordulása jelentős regionális különbségeket takar. Nagyobb településeken és az ország fejlettebb területein alig találkozni papírból készült jiaoval, s a cirkuláló egyyuanesek is legalább fele érme.
Vidéken, falvakban és kisvárosokban már más a helyzet, pl. a néhány éve lakóhelyemül szolgáló Fengjieben alig lehetett érmékkel találkozni, olyannyira nem, hogy a kereskedelemben jól láthatóan nem is alakítottak ki számukra tárolóhelyet a kasszákban.

Az évek során természetesen Kínában is zajlott infláció, ennek áldozata lett a második számú váltópénz, a fen. Kelet-Ázsiában nem szokatlan módon (Koreában és Japánban is ez a helyzet, az más kérdés, hogy az elértéktelenedés miatt mostanra nyomuk sincs a váltópénzeknek) Kínában is három pénzt terveztek, 1 yuan 10 jiaot illetve 100 fent ért.
Fent már jó ideje nem gyártanak, azonban még ma is érvényes fizetőeszköznek számít, bár én utoljára a 90-es évek első felében láttam belőle, szóval nem túl valószínű. hogy bárki is beléjük botlana. 

A legnagyobb címlet alacsony névértéke miatt már hosszú ideje keringenek pletykák az 500 yuanes bankjegy bevezetéséről, de erre a mai napig nem került sor, noha egyre inkább elodázhatatlanná válik. Nem ritka, hogy az ATM-ek idő előtt kifogynak a készpénzből, a gyakori töltésük pedig nehezen nevezhető hatékonynak. A készpénz kezelését végző dolgozókra is több munka rakódik, s a bankjegyek élettartama is csökken a gyakori használat miatt.
Tavaly már felállítottak egy munkacsoportot a feladat megtervezésére, így egyre valószínűbb, hogy hamarosan megjelenik az új pénz is. 

A helyzet azt hozta, hogy lett egy új, jól jövedelmező munkám.
Biztosan emlékeztek arra, hogy két alkalommal fordultam már meg kórházakban, mint amerikai doktornő. No, ez is efféle külföldi szerepjátékos mulatság, az előzőektől eltérően azonban nem egyszeri, hanem állandó jövedelemmel, s gyakrabb szerepléssel jár.


Egy cég amerikai részlegének tagjaként bukkanok majd fel erre-arra, még néhány külföldi kollégához hasonlóan. A helyi, kínai eseményeken egymagam, míg a néhány nagy, nemzetközi (délkelet-ázsiai) alkalommal a többi waiguorennel együtt. 
A fizetés kifejezetten kedvező, kezdésnek havi 15000 yuan, ami idővel növekedhet, s az elfoglaltság sem állandó, előreláthatóan 5-10 nap havi szinten, az események sűrűségétől függően. A fizetéselőleget már megkaptam.


A munka szürke jellege és a kollégák személyiségi jogai miatt egy-egy ilyen eseményről csak mértékkel fogok beszámolni, s inkább koncentrálok majd a helyszínül szolgáló településekre.

Felmerül a kérdés, hogy mi van a mostani munkahelyemmel és mi lesz így Ala'errel. Nos, itt Wuhanban már csaknem elfogyott a munka, s ha hiányozni leszek kénytelen, azt jó eséllyel észre sem fogják venni, különösen, ha férjem bemegy helyettem, s filmet nézet az osztállyal.
Ha esetleg mégis kiderülne a turpisság, a legrosszabb következmény némi fizetéselvonás lehet, de kirúgatnia magát az embernek egy állami iskolából nagyon nehézkes. Egy delikvensről tudok, de ő teherbe ejtett egy tanítványt.

A következő tanév már egy másik kérdés. Nyáron hazamegyek, de emiatt a céges munka miatt valószínűleg néhányszor vissza kell majd jönnöm egy-egy rövidebb időre.
Szeptembertől elmegyek Ala'erbe is, s amíg lehet, igyekszem párhuzamosan végezni a céges és az ottani tevékenységemet. Hogy ez mennyiben lesz sikeres, az nagyban függ attól, hogy a gyakorlatban mennyit kell hiányoznom, amit előre nehéz megmondani. Valamekkora mozgásterem van: x napot hiányozhatok hivatalosan is, s feltehetően óraáthelyezésekre is van egy bizonyos pontig lehetőség. Mindenesetre, ha már minden kötél szakad, s esetleg szemet szúróan sokat nem járok órákra, akkor sem rúgnak ki azonnal (ha egyáltalán), s jó eséllyel hónapokig tart, mire betelik náluk a pohár. Addig viszont onnan is kapok fizetést és lakást.

Akárhogy is, arra elég nagy tétet mernék feltenni, hogy még egy tanévre nem akarnak majd alkalmazni.

Hát, ezen is túl vagyok. Tegnap nekiálltam, s kijavítottam a teszteket, s meglehetősen szomorúak az eredmények.
Tényleg rendkívül egyszerűre vettem a figurát, s a könyveik nagy részét nem is használtam fel, ellenben azt, amit tudni kellett, pontosan meghatároztam.

Hibátlan teszt egy sem volt, ketten (mindegyik osztályból 1-1 diák) értek el 28 pontot a 30-ból, s bőven akadtak 60% alatti eredmények is. A többség olyan 60-70% között végzett, de erre nem igazán lehetnek büszkék.

Példaképp mellékelek néhányat a feladatok közül, lássátok, mégis mi haladta meg ennyire a képességeiket.

Ez a MICE osztály feladatlapjáról való:

Choose the word or phrase that is not related to the others

6. A I'm on it. B I'll take care of it. C I can deal with it. D I understant it.

7. A rookie B newbie C advanced D green hand

8. A couldn't agree more B can't argue with that C noone would disagree D don't think that's right

9. A square meter B m² C mile D sqm

10. A My honour! B You're welcome! C That's all! D Not at all!

11. A No harm done! B It is my pleasure! C You're forgiven! D It doesn't matter.

12. A Got it! B I understand. C I see what you mean. D Leave it to me.

13. A mass media B aisle C advertisment D publicity campaign

Az alábbi pedig a turizmusos csoport számára készült:

Complete each sentence with a word or phrase

1. We must work faster to _______ for lost time.
A boost B make up C scrap D derive

2. Before the plane started to take off the stewardess reminded us to ______ our seat belts.
A fasten B put on C pull out D switch off

3. We decided to ______ our holiday until next month.
A make up B refrain C delay D depart

4. What is your _________ of our new friend?
A impression B introduce C question D option

5. She had a big lunch today. She will probably _______ her supper.
A cook B buy C skip D have no

Itt van május elseje. A munka csodaszép ünnepe idén sem kerüli el a Kínai Népköztársaságot, s három napig mentesíti a dolgozókat a munkavégzés alól. 

Természetesen engem nem. A három érintett nap idén szombatra, vasárnapra és hétfőre esik. A hétvégén egyébként sem dolgozom, ahogy páratlan hetes hétfőkön sem...

Diákjaim sem sok hasznát veszik az ünnepnek. Hazamenni esélytelen, hacsak nem nagyon közel laknak, s hétvégente ők sem tanulnak amúgy sem.
Határozottan nem díjazom ennek az aranyhétnek a megnyirbálását. Az aranyhetek, az államalapítás október eleji egyhetes ünnepe és a holdújév egy hete mellett korábban tartalmazták a május eleji egy hetes munkaszünetet is. Állami ünnepektől független szabadságolások hiányában ezekben az időpontokban vakációztak, mentek haza az emberek.


Amikor három napra redukálták a munkásmozgalmi ünneppel járó szabadidőt, egyúttal beiktattak három régi-új ünnepet is, a Sárkányhajó, az Őszközép és a Qingming került a fizetett szabadnapok sorába. Mindhárom új három szabadnappal járt együtt, így összességében nézve nőtt ezen napok száma öttel, azonban a kiegészítő napokat mindig úgy igazítják (amennyiben lehetséges), hogy azokból minél több jusson a hétvégére. Így, hacsak nincs olyan szerencséje a népnek, hogy az ünnepek szerdára essenek, úgy legalább az egyik nap a hétvégét jelenti, ami egyre nagyobb számban jelent nem munkanapot már Kínában is. Igaz ugyan, hogy még mindig sokan dolgoznak heti hat napot (egyes súlyosan kizsákmányolt gyári munkások akár havi 1-2 szabadnapba is belemennek), de egyre többen vannak, akik számára a munkahét pénteken véget ér. Ez utóbbi, egyre izmosodó réteg számára egyértelműen kiszúrás a májusi egyhetes munkaszünet kivezetése.
Én is csak utálni tudom...