A korábban belengetett hunani munkavállalás a jelek szerint nem fog megvalósulni, mert nem jött össze elegendő számú érdeklődő diák. A várható terhelést bírják a jelenlegi munkaerővel is, úgyhogy oda nem fogok menni.

Nézegettem más lehetőségek után is, ígéretesnek tűnik egy hely Heilongjiangban, Kína legészakibb tartományában. Őszintén szólva unatkozom, s tudom, hogy a helyzet csak rosszabbodni fog, mert egy hét múlva kiürül az egész kampusz. Szóval jobb híján kezdek arra az álláspontra jutni, hogy elvállalok bármilyen magánsulit, ha jól jövedelmez, s normális helyen van, mert addig is történik valami érdekes.

Heilongjiangban ugyan határozottan nagy a zimankó, a konkrét városban nappal -20, éjjel -25-30 fokok vannak, de a lakásokban fűtenek. Rendesen. Többnyire annyira, hogy a folyamatos szellőztetés kötelező, ha az ember nem akar hőgutát kapni. 
Volt szerencsém annak idején hosszabb időn át Ha'erbinban, a tartomány székhelyén leledzeni, úgyhogy nagyjából tisztában vagyok vele, hogy mi várna rám. A kinti hideg nem érdekel, ha cserében a zárt helyeken kellemes a klíma. 

Egyelőre még a részletek tisztázása zajlik, de ha kölcsönös megelégedéssel zajlanak le a tárgyalások, akkor jövő héten egy két napos vonattúra vár rám. Meg a szibériai hideg.

Meséltem már, hogy befejeztem a vizsgáztatást annak rendje és módja szerint. A diákok eredményeit aztán szépen táblázatba vittem, kinyomtattam, s Zhao Shenghez eljuttattam.

Azért ennyire nem volt egyszerű. Miután, ahogy azt már egy korábbi bejegyzésben említettem, Kínában elsősorban az utónevek terén lehet brillírozni, így a szülők igyekeznek is a lehető legkacifántosabb és különlegesebb karaktereket megtalálni ezekre a célokra. Hiába kértem, hogy gyöngybetűkkel írják le a neveiket a vizsgalapokra, azért fejtörést így is okoztak bőven.

Kevés kivétellel majdnem mindegyik név hemzsegett a túlbonyolított, máshol soha nem használt írásjegyektől, így a szemeim majd kiégtek, mire a gépelés során (nagyon sokszor kizárásos alapon) kiválogattam a megfelelőeket. Tökéletesre így sem sikerültek, az osztályfelelősökkel átnézetve minden csoportban akadt legalább 2-3 hiba.

Szerencsére azért sikerrel jártam, bár nem volt egyszerű. Azért remélem, az édesanyák nem csuklottak túl sűrűn...

December 29-én Shanghai hálózata is bővült, rögvest két vadiúj vonallal, összesen közel 60 km-en. A frissiben átadott 12-es és 16-os vonalak egyben azt is jelentik, hogy a hosszúsági versenyben megint Shanghai került a dobogó első fokára az őt nem is olyan rég megelőző Peking helyett. Úgy néz ki, a jelek szerint ez a cím jó időn át kínai házidöntőn kerül majd kiosztásra.

Shanghai hálózata a bővítéssel már így fest. Kattintásra megnagyobbodik!

_________________________________________________________________________________________

Szöul továbbra is kihozható első helyre, attól függően, hogy hogy nézzük. Beszámíthatóak a koreai vasút kezelésében lévő vonalak, ahogy a kínai városok elővárosi vasútvonalai. Vitatható a shanghaii 22-es vonal besorolása is, ahogy az is, hogy a Maglevet a hálózat részének tekintik-e.