A kínai nevekről szerettem volna megosztani pár gondolatot, miután több kedves ismerős is jelezte, hogy ez így kusza. Ezzel amúgy csak egyetérteni tudok. Maradéktalanul.

Kínai írásjegyeket mindenki látott már. Ezeknek semmi közük a kiejtéshez, fogalmakat jeleznek. Hogy a nem kínaiak is valamit azért tudjanak kezdeni velük, léteznek különböző latin betűs átírási megoldások.

Az egyik, véleményem szerint a legjobb, s egyúttal a hivatalos, legelterjedtebb átírás az ún. pinyin (pinjin). Ezzel szerepelt a blogban Yong'an(zhen), Fengjie, Chongqing. Teljesen szabályos, ahogy írjuk, úgy ejtjük, szóval csupa öröm annak, aki ismeri. A magyar közönség számára azonban kissé szokatlan, mert akaratlanul is másképp olvasnánk, mint ahogy kéne. A címben szereplő Szecsuan pl. Sichuan a pinyin írásmódja szerint. A Szecsuan a magyar ún. "népszerű" (merthogy van tudományos is) átírás gyümölcse, s azért bátorkodtam használni, mert valamennyire már meghonosodott a hazai köznyelvben.

S akkor a végkifejlet. Arra jutottam, hogy az olyan, már ismert földrajzi nevek, mint mondjuk Peking (Beijing), Sanghaj (Shanghai) vagy Szecsuan (Sichuan) a már megszokott formában fognak felbukkanni, azonban zárójelben majd feltüntetem a pinyint. Az ismeretlen földrajzi vagy később esetleg személyneveknél maradok viszont a pinyin-nél, de első alkalommal jelzem a magyar népszerű átírás szülte alakot is. A pinyin lesz minden alkalommal a dőlt betűs.

Egyúttal visszamenőleg is rendezem a bejegyzéseket a fentieknek megfelelően.:) Remélem, így kicsit majd azért jobban átlátható lesz.

ui.: Vannak még olyan kétes elemek, mint mondjuk Chongqing város neve. Ez a magyar népszerű átírás alapján Csungcsing, ugyanakkor valamilyen szinten ismert, mint Csungking, bár tartok tőle, hogy viszonylag szerényebb számú honfitársam számára. Itt magyar formaként a Csungkingot használom, ahogy a kínai főváros nevét is Pekingnek fogom írni Pejcsing helyett.