A Szecsuánblog a mai nappal befejezi itteni működését. 

Remélhetőleg egy héten belül elindul a folytatás a szecsuan.hu címen.

Köszönöm kitartó figyelmeteket, s remélem, velem tartotok!

Holnap alighanem kipusztul a sziget bennszülött lakossága.

Konkrétumot ezzel kapcsolatban még nem tudok mondani, de az index kollektív szerkesztőségi felmondásának napjaihoz képest némiképp tisztult a kép. Pontokba szedve, sok újdonsággal nem szolgálva:

1. Az indexet még augusztus végéig a régi gárda felmondási idejét töltő tagjai készítik.

2. A helyükre zajlik a toborzás, de a jelek szerint mostanra egy új kollégát sem vettek még fel (leszámítva azt az egyet, aki egy nap után távozott).

3. A blog.hu-t az indextől különálló szerkesztőség menedzseli, strukturálisan és humán erőforrás tekintetében is, ezek az emberek maradtak a helyükön.

4. A blog.hu szerint az index szerkesztősége arról biztosította őket, hogy a portál irányvonala nem változik (hogy a felmondási időt töltő régi vagy a felvett 0 új tag volt ilyen megnyugtató, azt nem tudom, az ezzel kapcsolatos kommentem nem jelent meg - HELYESBÍTÉS: néhány órával később engedélyezték a kommentet. HELYESBÍTÉS2: azóta eltüntették a poszt alól a kommenteket.)

Mit jelent ez a blogra nézve?

Először is, a Szecsuánblog nem politikai blog. Ha egyes megnyilvánulásaimból lehetett is következtetni arra, hogy mely erőket nem csípek, ez van, ettől függetlenül nem erről szóltak a bejegyzések. A  kezdetektől tudatosan igyekszem távol tartani ezt a témát a felületről. Látom, hogy másutt, ahol egymásnak tudnak feszülni az indulatok, milyen szinten bolondítja meg az amúgy teljesen hétköznapi átlagembereket is, a fizetett trollok jelensége ehhez képest semmi. 
Konkrét politikai pártot nem tudnék mondani, ami mellett szívesen tenném le a voksom, szavazni pedig már jó ideje nem járok, de azt kifejezetten fontosnak tartom, hogy létezzen független tájékoztatás. Az index, bár az utóbbi néhány évben érezhetően frusztráltabban írtak a szerzők, kevéssé volt elfogultnak nevezhető. Ezen a téren éreztem némi romlást, de még ezzel együtt is korrektebb újságírást vitt, mint a konkurencia, s különösen, mint a kormánypárt kezében lévő, egyértelműen propagandisztikus sajtó. Az konkrétan nézhetetlen, olvashatatlan.

Nincs mit szépíteni: bár van néhány száz visszajáró olvasóm, a nagyobb számok a címlapos kiemelések kapcsán jelentkeztek mindig is. Ha elköltözik az oldal egy ilyen opcióval nem rendelkező felületre, az egész biztosan az olvasottság esésével is együtt jár. Ennek ellenére menni fogunk. Bár újságírók híján most a bloggerek posztjait akarják a címlap hagyományos cikkei közé keverni, ha mellette origó-szintű írások lesznek, ahhoz nem szeretném a (nick)nevem adni.

Hová megy a blog és mikor?

Ezt sajnos még nem tudom. A legideálisabb persze az lenne, ha a felmondott szerkesztők új felülete lehetőséget adna a bloggerkedésre is. Ha lesz ilyen, akkor nem is lesz kérdés, hol lesz a helyünk.
Ha nem, úgy egy saját domainen folytatom, mostanság egészen tapasztalt lettem ilyen téren.
Ami biztos, a konkrétumokról itt és a facen is tájékoztatni fogom az olvasókat.

Tekintve, hogy Európa több szegletében is felerősödött a nyavalya, s hogy az enyhítés eddigi lépéseinek köszönhetően Írországban is nőtt valamelyest az új esetek száma (a napi 10 alatti értékekről napi 40-50-re), a nyitás negyedik fázisa egy időre elmarad.

Eredetileg augusztus 10-én indult volna be, de végül arra jutottak, hogy majd 31-én vizsgálják felül, mikor kerüljön rá sor.

A korábban ígérteknek megfelelően rugalmasan álltak az ütemezéshez. A harmadik fázist például előrébb hozták, mivel az előzőleg érvénybe lépett enyhítések nem okoztak kiugrást a fertőzés terén.

A négyes fázis a normális élethez való visszatéréshez már nagyon hasonlító állapot lenne, így azért még indokolt lehet a kivárás. Olyan vészesen komoly korlátozások már ma sincsenek: tömegközlekedésen maszk, beltéri távolságtartás, gyakoribb fertőtlenítés mindenütt, illetve a nagy tömeggel járó szórakozási lehetőségek egyelőre még nem elérhetőek.

A vakcinákig így azért már ki lehet húzni.

Kedves  felebarátaink, Magyarország kormányának nagyrabecsült rajongói olvasóim!

Felpörögtek az index körüli fejlemények, a jelek szerint kvázi a teljes stáb felmond. Azon túl, hogy a történtek esetleg milyen hatással lesznek a sajtóra nézve, gyakorlatiasabb szempontok is akadnak blogunk számára. Egyrészt, fogalmam sincs, a blog.hu munkatársai maradnak-e vagy ők is lelépnek, illetve ha szedik a sátorfájukat, vajon milyen tempóban teszik ezt. Ha sietve, úgy elképzelhető, hogy nem nagyon akad munkaerő, aki vigye a technikát, s az esetleges új emberek felvétele, képbe kerülése is eltarthat valameddig.
Spekulálni nem szeretnék, biztosat meg úgysem tud egyikünk sem. Ami a lényeg: aki garantáltan nem szeretne lemaradni a Szecsuánblog fejleményeiről, az kövesse be az oldalt a fészen is. Ha még nem tette. Ott maximum Cukorhegy apó és szorgos dolgozói tudnak keresztbe tenni, de ez talán nem valós veszély.

Szóval, tessék bekövetni az oldalt, úgy biztosan kiderül, ha költöznénk.

Köszönöm!

 (Mobilsablonon át megtekintő olvasóknak itt a közvetlen link.)

Úgy hiszem, említettem már, hogy Írország vidéki területein nem igazán létezik tömegközlekedés. Az egy dolog, hogy csupán hat városban (illetve agglomerációban) van bármiféle helyi közlekedés, hiszen a kimaradó helyszínek legfeljebb már csak huszonegynéhány ezres települések aránylag szerény távolságokkal.

A helyi közlekedésnél bosszantóbb, hogy a helyközi és a távolsági is nagyon vacak. Kevés a vonat és a busz, s a menetrendek sem úgy vannak kialakítva, hogy akár iskolába, akár dolgozni el lehessen jutni a mondjuk 20 km-re lévő másik településre, legfeljebb véletlen folytán. De a másik irányba már biztosan nem stimmelne az sem.

Ez persze csak a magunkfajta népeknek szokatlan és kellemetlen, a helyieket láthatóan nem aggasztja, hiszen még a 80 és a halál közötti korosztály is mindenhová vezet. Nagyjából mindenkinek van autója és ez errefelé eléggé indokolható is a már említett, erősen foghíjas infrastruktúra okán.

(Tudom, széles néptömegek számára elképzelhetetlen az élet autó nélkül Magyarországon, még akár a fővárosban élve is, de otthon még a zalai zsákfalvak is relatíve elfogadható tömegközlekedési kapcsolatokkal bírnak, s autózni általában választás kérdése, nagyon ritkán kényszer. Városokban semmiképp nem az.)

Mi most egész jól elvagyunk egyelőre. Férjem elektromos rollerrel jár dolgozni, nekem pedig majd iskolakezdésre beszerzünk egy biciklit. Viszont egyre több jele van annak, hogy lenne haszna az itteni hajtási engedély megszerzésének, elsősorban munkalehetőségek terén. Tagadhatatlan, hogy személygépkocsit fenntartva a városon belüli ügyes-bajos dolgaink is kényelmesebben intézhetők lennének, de így is megoldhatóak, szóval ez önmagában nem indokolná.

A lényeg, hogy férjem jogosítványt fog szerezni. Ez nem teljesen úgy zajlik, mint otthon, így talán megér egy eszmefuttatást a helyzet bemutatása.

Első lépésben a KRESZ jön, ez elég magától értetődő dolog, azonban itt a vizsgának nem előfeltétele semmiféle tanfolyam, onnan tanulja meg, ahonnan akarja, a lényeg, hogy átmenjen. Mivel a kórság miatt egy ideig zárva voltak a vizsgahelyszínek, elég hamar lefoglalták az újranyitást követően az időpontokat. Férjem így csak október végén fog sorra kerülni, Ballinában, ami a megye második legnagyobb városa, kicsit északabbra.

Ha ez sikerül, vár rá egy orvosi vizsgálat, majd ezután már igényelhet egy tanulójogosítványt. Ennek birtokában vezethet is, de ilyenkor még kell az autóban mellette lenni egy rendes jogosítvánnyal bíró embernek, aki felel érte. Ez az ember nem kell, hogy oktató legyen, lehet bárki. A szabályozás eredetileg feltehetően azzal számolt, hogy a szülők ilyen módon tanítgatják a felcseperedő kamaszokat a járműhasználatra.

Ez a tanulójogosítvány fél év után cserélhető normálisra, ehhez forgalmi vizsgát kell tenni, s hogy azért valami szabályozott kerete is legyen a folyamatnak, a vizsga előtt még teljesíteni kell egy 12 órás vezetői tanfolyamot rendes oktatóval.

Ha ez is megvan, immár a normális jogosítvány jár, azonban hogy védjék a társadalom többi tagját, még két évig egy N betű (novice) mutatja, hogy kezdő vezetőről van szó.

Szóval most ilyen program zajlik nálunk. Férjem hétvégente szabályokat tanul, aztán utána majd remélhetően vezetni. Ha meg egyszer eljutunk a jogsihoz, akkor még az sem kizárható, hogy valami járművet is beszerzünk. Bár még mindig nehezen érthető, mit keres a kormány a jobb oldalon. Ellenben az utakon átkelésnél már rutinszerűen jó irányból várom a forgalmat.

Hát, ha csúszással is, de eljött ez a pillanat.

Írország egy méretes legelő. Plusz még ott van Dublin, de túlzás nélkül ez a helyzet. Itt-ott, főleg, ahol a domborzat közbeszólt (nem sűrűn tett ilyet), maradt némi erdő, de tényleg egészen minimális. Minden más területet fű borít (gyakran belvízzel), azokon pedig otthon felfoghatatlan mennyiségű marha és birka legel. De ló is dögivel van.

Az itteni marha jó minőségű. Állítólag. Én becsületesen bevallom, nem értek hozzá. Ha a hamburgertől eltekintünk, teljes életpályám alatt talán tucatnyi alkalommal fogyasztottam efféle lábasjószágot, így nem tudok viszonyítani. Mindenesetre a fűvel, természetes körülmények között hízó állatok keresettek, bőven jut exportra, már Kínába is.

Ahol ennyi a szarvasmarha, ott tej is bőven akad, ennek megfelelően az ár is kedvező, 70-75 cent egy liter, a minőség pedig ebben is remek. Fogy is, aminek jele, hogy 2 és 3 literes kiszerelésben is teljesen általános, inkább az egy literesre kell jobban vadászni.

Ez (hacsak nem vegán az ember) idáig nagyon vidám is lehetne, azonban mégsem tölt el boldogság maradéktalanul.

Egyrészt, ideális esetben kéthetente vásárolok, másrészt kevés tejet fogyasztunk, főleg csak a kávéba. Oda viszont kell. A friss tej hajlamos szavatosságát korlátozott ideig megőrizni, így amikor kihoz a Tesco 3-4 litert, elképzelhető, hogy túl közeli ez a dátum. Jobb esetben nem az, azonban a kávé mellé meglehetősen lassan fogy el a megbontott doboz, a felbontott friss tej ellenben nem szeret sokáig fogyasztható maradni.

Otthon erre legyinthetünk, mert ott az UHT. Ami ugyan vacak, rossz ízű és igazán senki nem szereti, de valóban nehezen árt neki az idő. Írországban azonban nem kapni ilyet...

Gyártanak UHT-t, de az főleg Kínába és a kontinensre jut. Illetve mint kiderült, némiképp korlátozottan a helyi piacra is, ha jól keresi az ember.

Sikerült egy irodaellátó cégnél találni, a friss tejnél drágábban, kb. 1,1 euro/liter áron. Így is megéri nekem, mert a jelenlegi rendszerben kéthetente 1-2 liter mindig pocsékba megy, s az sem a legjobb napindító program, hogy a tej állapotát igyekszem felmérni.

Mivel 75 pénz felett ingyenes a kiszállítás, így egy darabig nem kell tejet vennünk. Viszlát darabos tej! Éljen a nyugodt, reggeli kávézás.

Bár konkrétan szakokra lebontva még nem jöttek ki a számok, majd csak szeptemberre ígérik, a jelek szerint heti két nap kell majd személyesen is megjelenni az iskolában.

A szemináriumok nagy részét elvileg élőben tartják majd meg, bár azok közül is igyekeznek majd online térbe varázsolni, amit lehet.

Az ígéret szerint a két nap két egymást követő napot jelent, amivel feltehetően a máshonnan érkező diákoknak próbálnak kedvezni, akiknek ebben a félévben nem okvetlenül lesz értelme állandó szállást fenntartani az egyetem közelében.

Még annyit megerősítettek, bár ez nem lephet meg senkit, hogy a kampusz épületeiben maszk viselése lesz kötelező, ami biztosan élmény lesz.

Hát, egyelőre így állunk, a felvételi ajánlatot majd 18-án kapom meg, most pedig épp azon igyekszem intézkedni, hogy ne kelljen tandíjat fizetnem (egy évre 3000 euró lenne). Majd meglátjuk, mekkora sikerrel.

Eredetileg július elején zajlott volna le a felvételi helyek kiosztásának első köre (Round A). Hát, a ma kiküldött tájékoztató szerint csak 17-én kerül rá sor, az ezt követő nulladikra pedig csak augusztusban.

A normális diákokat érintő első, második, stb. körök időpontja pedig még bizonytalan, mivel egyelőre nem tudni, mikor lesznek érettségi eredmények.

Nem nagy tragédia, de már örültem volna, ha egy hét múlva hivatalosan is túlesünk a dolgon. Mivel a suli már májusban írt, hogy fel fogják kínálni a helyet, ez szerencsére nem jelenti azt, hogy két héttel tovább tartó gyomorgörcs fenyegetne.