Veve beteg...
Amy etet.
Itt majd. Most nem esik jól semmi. Később.
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------
UPDATE: Ma már egy fokkal jobb állapotban ébredtem, bár hangom még továbbra sincs sok. Elég csúnyán megfáztam. Amy ma is hoz kaját, az asszisztensem meg valami gyógyszert, bár lázcsillapítóm van, másra meg szerintem nincs szükség. A tea fogy ezerrel, iszom, ha kell, ha nem. Korábban mindig bevált.
Sajnos tartok tőle, hogy nem ez lesz az utolsó nyavalya, ami elér, amíg itt leszek. Miután el vagyok szokva Kínától, errefelé meg pláne nem jártam soha azelőtt, védtelen vagyok, mint egy kisgyerek. A legapróbb szarságokat is elkapom, nincs kialakult immunitás. Pedig még egész büszke is voltam magamra, hogy az ideutazók szinte 100%-át elérő hasmenés (még ha higiénés problémák nincsenek is, a helyi baktériumflóra egész más, így az ismerkedős fázisban szinte elkerülhetetlen ez a fajta végkifejlet) nálam nem jelentkezett soha.
Hát, az ilyen taknyos-köhögős-lázas dolgok viszont eszerint igen, pedig amúgy nem vagyok beteges, odahaza úgy 2-3 évente egyszer ér el telente valami, amit néhány nap teázás helyre is tesz.
Remélem mindenesetre, hogy lassan itt is megedződök, aztán ilyen közjátékok nem keserítik az életemet.
Az állapotomnak köszönhetően tegnap nem tanítottam, s ma sem fogok. Holnap már talán.
UPDATE2: Az asszisztensem megjött az ellátmánnyal. Az elmúlt 10 évben összesen nem ettem ennyi gyógyszert, amit a patikus összerakott. Bár eredetileg csak C-vitamint kértem...
A zacsiban lévő adagot naponta háromszor, étkezés után. A kis sárga antibiotikumból szerencsére csak ezt a kettőt kell beszedni naponta.
Hát, ha nem mérgeződök meg, akkor ez a lórugás feltehetően helyretesz. Tessék szurkolni.
