Vasárnap egy levelet kellett elküldjek Kínán belül. Sajnos itt a környéken nincs postahivatal, így le kellett guruljak miatta a belvárosba.
Nem kértem rá semmi extra szolgáltatást az ajánlást leszámítva, de viszonylag méretesebb borítékra volt szükségem. Mikor már végeztem a címzéssel és be is zártuk a küldeményt, lemérte a xiaojie (kisasszony, használható pejoratív értelemben is, de itt most nem erről van szó), s valami hat yuant és néhány jiaot hozott ki összegnek.
Nálam csak egy ötösnyi apró volt meg százas. Nos, inkább feladhattam 5 yuanért.
Ez nem szokatlan viselkedés ideát, inkább elfogadják a kevesebbet, mintsem hogy felváltsák a nagyobb címletet.
Ugyancsak nincs borravaló sem. Teljesen ismeretlen fogalom, nem várják el, s nem is igazán értik, miért kellene kapniuk. Ha valahol elfelejtem elvenni a visszajárót, utánam szaladnak, nem rakják el.
Ez is egy roppant szimpatikus része a kínai mindennapoknak. Szeretek itt.
