Liping 2016.02.07. 08:13

Ma éjjel beköszönt az újév

Az évente változó dátumra eső, holdjáráshoz igazodó holdújév február 8-án köszönt be idén.

 

A nagy robbantgatós, tüzijátékos mulatozás ma éjjel zajlik, itt, Sabahban is lesz benne részünk. Az egész város tele van lampionokkal, boldog újévet feliratokkal, s tegnap már sárkányok is randalíroztak az utcákon.

 

 

 

 

A blog minden olvasójának boldog újévet kívánok!

Címkék:utazás malajzia újév sárkány holdújév sabah kota kinabalu 1 komment

Liping 2016.02.06. 08:18

Sapi, egy igazi édenkert

Tegnap ellátogattunk Sapi szigetére, a Kota Kinabalu melletti Tunku Abdul Rahman névre hallgató tengeri nemzeti park egyik gyöngyszemére. Egész pontosan öt szigetet fed le a park, a meglátogatott Sapi mellett a legnagyobb Gaya továbbá Mamutik, Manukan és Sulug szigeteket.

 map-tunku-abdul-rahman-national-park-big.jpg

Ahogy arról már írtam, Borneó nem igazán alkalmas a strandolásra, a part nagy része mangrove. A szigetek ellenben mintha csak erre lettek volna megalkotva. Mivel nemzeti park, így a turizmus szabályozott keretek között zajlik. KK kikötőjéből, Jesselton Point-ból reggel 8-tól cirka délután 4-ig járnak hajók, de legkésőbb 5-ig el is kell hagyni a park területét. Nincsenek szálláshelyek, kivéve Gaya és Manukan szigetét, a park hatóságától beszerezhető engedéllyel van lehetőség sátrazni, ha valaki mindenképp a szigeteken szeretné tölteni az éjszakát.

 

A viteldíj Sapira fejenként 31 ringgitbe fáj, ezért vissza is hoznak. Kell továbbá belépőt fizetni a nemzeti parknak is, ez külföldi felnőtteknek további 10 ringgit. Ha valaki egy adott napon több szigetet is felkeresne, akkor ez a belépő érvényes mindegyikre, úgyhogy az adott napon a park felé nincs további költség.

 

wp_20160205_09_45_01_pro.jpg

wp_20160205_10_12_52_pro.jpg

Sapi meglehetősen kicsinyke sziget, egy fél óra alatt bejárható. A kikötő melletti két strandon rendesen kiépített infrastruktúra várja az utazót, éttermek, öltözők, nyilvános mellékhelyiségek, bolt, vízimentők, s homokos, kőmentesített, bólyákkal kijelölt fürdőhelyek. A látogatók zöme nem is megy tovább, így frekventáltabb időszakokban meglehetősen zsúfolt tud lenni. Tegnap épp nem volt veszélyes, de azért nem volt meg az elhagyatott, festői part érzése. 

wp_20160205_10_31_36_pro.jpg

wp_20160205_14_20_29_pro.jpg

wp_20160205_14_20_14_pro.jpg

wp_20160205_13_41_04_pro.jpg


Szerencsére egy kis gyaloglással további két, elzárt, a helyiek jelentős része által sem ismert titkos part is létezik Sapin, ehhez egy-egy köves partszakaszon kell átverekednie magát az embernek.

wp_20160205_10_40_55_pro.jpg

wp_20160205_10_41_00_pro.jpg

Az elsőtől nem voltunk túlságosan elájulva, mert idáig még legalább 20-an átmásztak, s a meglehetősen aprócska strand így meglehetősen zsúfolt volt. Mentünk hát tovább. Egy újabb öt percnyi sziklákon, köveken való küzdelem után megérkeztünk az édenkertbe. A festői fövenyen mindössze két ember volt, a víz pedig már a parttól néhány méterre tele volt korallal. Később ugyan még felbukkant 3-4 ember, de nyugodtan mondhatni, hogy saját trópusi tengerpartunk volt.

wp_20160205_10_48_22_pro.jpg

wp_20160205_11_30_38_pro.jpg

wp_20160205_10_49_48_pro.jpg

wp_20160205_11_40_29_pro.jpg

wp_20160205_12_36_14_pro.jpg

Sapi túltesz Thaiföld szigetein. A part gyönyörű, a víz kristálytiszta, átlátszó, s ami a legnagyobb pluszt adja, az a szigeteket borító buja dzsungel. A fövenyek legfeljebb néhány méter mélyen húzódnak, utána már az erdő jön. Szerencsére kialakított ösvények is átszelik, így ezeken könnyű haladni.

 

wp_20160205_13_00_21_pro.jpg

wp_20160205_13_01_16_pro.jpg

wp_20160205_13_01_20_pro.jpg

wp_20160205_13_01_47_pro.jpg



Sapi gyorsan emelkedik, így a tetőről remek kilátás és kiváló fotótémák kerülnek elénk.

 

 

wp_20160205_13_04_02_pro.jpg

wp_20160205_13_04_11_pro.jpg

wp_20160205_13_05_28_pro.jpg

wp_20160205_13_05_36_pro.jpg


Sapi él is. Az elzárt partszakaszokon rákok tömkelege, de láttuk a vízben a korallokon túl rengeteg halat és még tintahalat is. Ugyancsak a sziget lakója az akár kétméteresre megnövő igen rémisztő megjelenésű varánusz is. A komodóihoz hasonlatos, de szerencsére nem veszélyes, legfeljebb akkor harap, ha nem hagyunk neki más választást.

 

wp_20160205_11_42_26_pro.jpg

wp_20160205_13_32_17_pro.jpg

wp_20160205_13_32_37_pro.jpg

Sapi elképesztően gyönyörű. Ha Sabah-ban jártok, semmiképp ne hagyjátok ki. 

Címkék:utazás malajzia varánusz borneó sapi sabah kota kinabalu 7 komment

Liping 2016.02.04. 12:50

Sabah

Malajzia két részre osztható, Nyugat- és Kelet-Malajziára. Előző a Maláj-félszigeten, az Indokínai-félsziget déli nyúlványán fekszik, Thaiföldtől délre. A valamikor Malajának hívott részen él a lakosság zöme, ott található a főváros, Kuala Lumpur és elsősorban erre a részre gondol mindenki, ha Malajziáról beszél.

 malaysia_map.jpg

Kelet-Malajzia Borneó szigetének északi részén terül el, Nyugat-Malajziától több száz kilométernyi tenger által elválasztva. Borneó hatalmas, a bolygó harmadik legnagyobb szigete. Három ország, Indonézia, a törpeállam Brunei és Malajzia osztozik rajta.

 

Ez az első látásra is feltűnően szedett-vedett államszövetség jelen formában a briteknek köszönheti a létét, akik gyarmatosították Malaját (a déli csücsöknél fekvő szigetállammal, Szingapúrral együtt), s Borneó északi felét is. A függetlenedés után így adta magát, hogy a volt brit kolóniák egy államba tömörüljenek. Szingapúr rövidesen elhagyta az államszövetséget, Brunei pedig eleve nem is csatlakozott, a nyolcvanas évekig brit uralom alatt maradt.

 

Kelet-Malajzia merőben eltér a nyugati résztől. Ritkán lakott, javarészt dzsungel borította vidék páratlan állatvilággal. Két szövetségi állam alkotja: nyugaton Sarawak (ejtsd: szárává), keleten pedig Sabah (ejtsd: szábá). Bár Malajzia részét képezik, történelmileg semmi közük a szárazföldi részekhez, s nagy fokú autonómiával rendelkeznek. A helyiek védelmében a nyugat-malajziak nem költözhetnek keletre, s szigorú idegenrendészeti szabályok vonatkoznak rájuk, a látogatásuk a külföldiekhez hasonlóan időben limitált keretek közé van szorítva.

 

maps-of-sarawak1.jpg 

 

Sabah és Sarawak egyaránt önálló határőrizetet tart fenn, egyikből a másikba, vagy a nyugati részekből való utazáskor külön-külön pecsételnek az útlevélbe. Most Sabah-s pecsétet kaptunk, de egy Sarawak nyugati felébe való közúti utazás (amely az úthálózat és az országhatárok sajátosságai miatt Brunei kétszeri érintésével is együtt jár) a már beszerzett itteni mellett további öt pecséttel járna (- visszaútra szintén).

 

wp_20160204_19_37_56_pro.jpg

 

Míg a malajziai olajkitermelés központja Sarawak, Sabah kevésbé iparosodott, s a Borneóra irányuló turizmus központja. A székhely, Kota Kinabalu nagyváros, mintegy hatszázezer ember lakja, a sarawak-i Kuching után a sziget második legnagyobb települése. A város jellegge ennek ellenére kellemes, s főleg a kínai magasépületek után barátságos, családias, legfeljebb 4-5 emeletekkel. A forgalom is visszafogott, s a levegő is tiszta. Brit kolóniaként baloldali közlekedés van, az üzemanyagárak pedig eszméletlenül nyomottak. 1 liter benzint fajtától függően 1.3-1.9 ringgit között mérnek, vagyis az olcsóbbak még száz forintba sem kerülnek.

 wp_20160203_17_03_23_pro.jpg

A lakosság összetétele vegyes, amiben nagyon elüt Nyugat-Malajziától az az indiaiak hiánya. Itt KK-ban egyáltalán nincsenek, vannak helyettük viszont helyi dajakok, borneói őslakosok. A malájoknál némileg sötétebb bőrűek, s feltűnően nem muszlimok. A népek zöme természetesen maláj, de mintegy egynegyedük itt is kínai, akik nagyon szépen beszélik a mandarint. A feliratok is tanúskodnak a multikultiról: a maláj mellett a legtöbb helyen kínaiul is kinn van minden, ahogy az angol is sűrűn előfordul. Nyugat-Malajziától eltérően sokkal jobban beszélik az angolt, bár ebbe belejátszhat, hogy KK turistaövezet.

 wp_20160203_06_53_32_pro.jpg

Nyugat-Malajziától nem voltam elbűvölve, de Sabah határozottan barátságos hely. Az árak nagyon kellemesek, a kínai árakhoz hasonlóak, importcikkek terén pedig nagyságrendekkel olcsóbb, mint Kína. Belejátszhat ebbe a mindössze 6%-os ÁFA is.

jungle-borneo.jpg

Sabah-i dzsungel (fenn), a kicsivel több mint 4000 méteres Mt. Kinabalu emblematikus csúcsa (lenn)

mount-kinabalu-national-park-54276.jpg 

 

Sabah-ba el kell látogatni, ha van rá lehetőség. Sokkalta inkább ide kell jönni, mint Malajába. 

Címkék:utazás malajzia sabah kota kinabalu 2 komment

Liping 2016.02.03. 18:29

Az út és az első nap és a program

Délután 5-kor indultunk el wuhani otthonunkból, hogy némi tömegközlekedés árán kicsivel 7 után megérkezzünk a hankoui vasútállomáshoz. Bár majdnem éjfélkor indult a gépünk, az utolsó reptéri busz 8:05-kor indul el Hankouból, így nem késlekedhettünk. Kényelmesen kigurultunk a reptérre, ahol tíz óráig a belföldi terminálon múlattuk az időt. Ez utóbbi lényegesen komfortosabb, normális, modern reptérre emlékeztet, míg a minimális forgalommal működő nemzetközi terminál nem annyira nagy élmény.

 

wp_20160202_20_02_23_pro.jpg

 

Gyorsan átvergődtünk a csekkoláson és a reptéri ellenőrzésen, majd hamarosan be is szállhattunk a gépbe. Mintegy negyedórás előnnyel szálltunk fel a menetrendhez képest, így már hajnali 3:50-re megérkeztünk Kota Kinabaluba.
Az első reptéri busz csak nyolckor indul (viteldíj 5 ringgit), így volt egy kis időnk, de ez így kényelmes volt. A reptéren hűvös klíma, odakinn óriási páratartalom, és éjszakai 25 fok volt, pont ideális a kínai hidegek után.

 

wp_20160203_06_52_53_pro.jpg

Napfelkelte a reptéren, háttérben a Mount Kinabalu 4000 méteres csúcsa

 

A szállást könnyen felderítettük, utána bevásároltunk a szükséges, kézipoggyászként gépre nem felvihető kozmetikumokból, majd aludtunk egy pár órát.
A készpénzfelvétel minden probléma nélkül megvalósult a reptéren, a három ATM-ből kettő is szerette az Unionpayt.

 

wp_20160203_17_03_15_pro.jpg

wp_20160203_18_00_34_pro.jpg

 

A szállásunk eléggé kezdetleges, cserébe viszont csak 45 ringgit egy szoba egy éjszakára, s folyosói, közös mellékhelyiség és fürdő van. Van viszont a recepción hűtő, mosógép, használható konyha, szóval lényegében minden, amire egy fapados utazónak szüksége lehet.

Amennyire eddig megállapítható, a városközpont elég könnyen bejárható, s minden könnyedén elérhető. A Jesselton Point-nak nevezett kikötő is csak 5 perc sétára fekszik, onnan járnak a hajók a környező jó helyekre, pénteken mi is onnan indulunk útnak.

 

wp_20160203_09_08_46_pro.jpg

wp_20160203_16_57_05_pro.jpg

wp_20160203_16_57_09_pro.jpg

 

A part ugyanis Borneón ritkán használható strandolásra. Van néhány megfelelő partszakasz, egy nagyobb sétány itt KK-ban is, s elég felkapott a part Borneó csücskén, Kudat környékén is (ide eredetileg mentünk volna, de most kimarad), de javarészt mangrove borítja. Nem úgy a kis környező szigetekét. Jesselton Pointból negyed-fél órán belül elérhető négy sziget is, amelyek meseszépek. Az igazán festőinek tűnő Sapi lesz a pénteki célpont, de feltehetően nem ez lesz az egyetlen, ahová elnézünk.

 

A sepiloki orángután-menedék sem lesz a csökkentett program része, helyette egy KK melletti rezervátumot keresünk majd fel, ahol orángutánok, borneói orrszarvúk, hosszúorrú majmok és borneói törpeelefántokat is láthat a közönség - lényegesen kevésbé naturális körülmények között.

 

Iszonyat meleg van... De nem panaszkodom, nagyon is jól esik! Jó itt. Úgy érzem, én és Sabah nagyon jól megleszünk.

 

(Képek majd utólag. Nem nagyon akarnak felmenni...)

(update: már vannak képek is!)

Címkék:utazás malajzia borneó sabah kota kinabalu Szólj hozzá!

Liping 2016.02.02. 21:30

Végre Borneón!

Eseménytelen, problémamentes repülést követően megérkeztünk Kota Kinabaluba. Meleg van, mint állat! Még így hajnali fél 5-kor is. Juhé!

Címkék:malajzia kirándulás kota kinabalu Borneó 2 komment

Liping 2016.01.25. 02:27

Mentem már nagyobb kedvvel is nyaralni

Sokat nem javultam, egész nap alszom, szóval ez így izgalmasnak ígérkezik.

Éjjel 11:55-kor megy a gép, így mi nyolckor indulunk. Kinn mínuszok vannak, ezért kerítettünk magunknak egy embert, aki autóval kivisz.

 

Nem tudom, mennyire leszek aktív az első napokban, tekintve hogy szerintem ott is csak az ágyban fogok fetrengeni. Remélem, azért max. egy héten belül elmúlik ez a kórság.

 

Leszek viszont Facebookon többet. Malajziában elérhető, s egyszerűbb ott megosztanom 1-2 képet, mint előzőleg feltöltögetni ide.

 

Azt nem mondom, hogy nagyon sok kedvem van elindulni...

 

 

 

 

 

 

Címkék:kína malajzia kirándulás wuhan Szólj hozzá!

Liping 2016.01.17. 13:25

A kínai bankoknak vannak még előnyei

Minden buktató ellenére a kínai bankok összeségében pozitív benyomást keltenek.

8 nap múlva indulunk Borneóra, így a gondolatok most már e körül forognak. Van még teendő bőségesen.

Ami a mai bejegyzéssel összefügg,  az a pénz. Írtam, hogy a ringgitbeszerzés nem mutatkozik megvalósíthatónak, ugyanakkor úgy tűnik, hogy a maláj pénzváltók kénye-kedvének sem leszek kitéve. A helyi gagyi kis Unionpayes logójú kártyát ugyanis lassan Ázsia nagy részén lehet használni.

Az Unionpay kínai találmány, de ellenben a Visa, Mastercard, stb. kártyákkal, a mezei példányai ingyenesek, ezeket vagdalják boldog-boldogtalanhoz az összes kínai bankban. Ahogy arról megemlékeztem, ezeken ráadásul név sincs, s azonnal meg is kapja őket az ügyfél, miután nagy kötegekben sorakoznak az ügyintézők előtt a már legyártott kártyák. Némi csipogtatást, jelszómegadást követően már érvényes is, s ennyi az egész procedúra.

 

A jelek szerint a Unionpay nem rossz konstrukció a külhonban. Az átváltási árfolyamok kivételesen jók: mindössze 1-2%-ban térnek el a középárfolyamtól, ami gyakorlatilag értelmetlenné teszi a készpénzes valutavaltást.

 

Annak előnyeit nem kell ecsetelnem, hogy mire jó, ha az ember nem rohangál három és fél heti kirándulás árával a zsebében, így egészen sanszos, hogy ez lesz a befutó.

Az egyedüli hátulütő az ATM-költség, aminek a mértékével még nem vagyok teljesen tisztában, de a mezőgazdaság bankos kártyám esetén a honlapjuk szerint 1%+12 yuan. Erre nem esküszöm, bonyolultabb kínai szövegek olvasása mostanában sem tartozik az erősségeim közé.

Ha ez a díj igaz, az még lenyelhető, különösen hogy azért nem napi szinten tervezem a készpénzfelvételt.

A másik, Bank of China-s kártyámban jobban bízok, hozzájuk majd bemegyek a jövő héten vagy felhívom a callcenterüket.

 

Egy biztos. Az unionpay terjed. Csak így tovább!

Címkék:bank malajzia pénzváltás Kína unionpay 1 komment

Liping 2015.11.23. 05:50

Nagyon röviden a téli szünetes útról

A részletek még kidolgozásra várnak, így egyelőre csak nagyon nagy vonalakban írom le az előzetes terveket. 
Mint írtam, Borneó szigetére indulunk majd el, s ott Kota Kinabalu (KK) repterét használjuk a ki- és bejutáshoz.

 

Borneón három ország osztozik: Malajzia (én ide érkezem), Brunei és Indonézia. A maláj részek két tartományt takarnak, Sarawak-t és Sabah-t. KK Sabah székhelye, itt és a környéken durván egy hetet szándékozom eltölteni. Sabah-ból Sarawak-ba jutni szárazföldön csak Brunein keresztül lehet, de ha nem így lenne, akkor sem hagynám ki, hogy futólag bekukkantsak a kis olajszultánság világába.

A fentiekből megfejthető, hogy Sarawak-ba is elmennék, s a székhely, Kuching meg a környék is biztosan elvisz egy hetet.

 

Sarawak-ból két irányba folytatódhat a történet. Vagy azonnal vissza Sabah-ba, vagy előtte délnek bekukkantás Indonéziába.
Malajzia és Brunei vízummentes, Indonézia azonban a közelmúltig nem volt az. Szerencsére kezdenek normalizálódni, s egyre több ország számára elérhető a szabad beutazás, de hogy ne legyen az élet fenékig tejföl, csak néhány kijelölt határátkelőhelyen keresztül. Borneói nincs köztük.

 

Nem szívesen fizetek vízumot, különösen, hogy az erre való (egy főnek) 25 USD a szemléltetés kedvéért elég majdnem öt napnyi hosteles szállásra KK-ban (kettőnknek, kétágyas szoba, reggelivel).

No, az indonézek sem akarják ezt így hagyni örökké, s a tájékoztatásuk szerint jövőre bevezetik az összes határátkelőhelyen a vízummentes belépési lehetőséget, a kérdés csak az, hogy mikor. 
Sok esélyt ugyan nem látok rá, hogy az utazásunkig erre sor kerül majd, de ha esetleg mégis, akkor mindenképp érinteni szándékozom Indonéziát is.

 

wp_ss_20151123_0003.png

A-terv fenn: Sabah-Brunei-Sarawak majd vissza,
B-terv lenn: Sarawak-ból még irány Banjarmasin, Indonézia (ha nem kell vízum)

wp_ss_20151123_0005.png

 

 

 

 

Címkék:utazás malajzia szünet borneo kłna Szólj hozzá!

Liping 2015.11.19. 08:58

Veve megint variál

Kitartó olvasóim már végignézhették két alkalommal, hogy mit tipródok a téli szünetes nyaralás kapcsán. Idén nem akartam újra eljátszani ezt, de nem én lennék, ha mégse sikerült volna.

 

Némi diákasszisztensi segítséggel egy bő negyedórája fizettem ki a jegyekre a pénzt, s nem, nem Yunnanba. De még csak nem is Kínába.

Hirtelen ötlet volt, de amilyen árakat sikerült levadásznom az Air Asia akcióból, muszáj volt. Kettőnknek, oda-vissza 2000 yuanből sikerült foglalni Malajziába, ráadásul a keleti, borneói részre.

Január 25-én indulunk (majdnem 26) és február 18-án érkezünk vissza Wuhanba. Mert ráadásul közvetlen járat, Wuhan és Kota Kinabalu között.

 wp_ss_20151119_0001.png

 

Most már csak azt kell kitaláljam, mit kezdünk majd magunkkal ott három és fél héten át. Miután ismét a trópusok és a gyönyörű tengerpartok várnak, azt hiszem, ez nem lesz túl nehéz.

Címkék:kína utazás malajzia borneo téliszünet kota kinabalu 10 komment

Liping 2014.04.27. 05:16

A kínai határviták - A tengeri szigetek

ELŐZMÉNYEK:
A kínai határviták: bevezető
A kínai határviták: Tibet, Kasmír és Ladakh
A kínai határviták: az (ex)szovjet határ

 

Kína területi vitáinak manapság leginkább fókuszban lévő, a médiában gyakran figyelmet kapó pontjait a Kelet- és Dél-kínai-tengeri szigetek képezik.

A déli tengerben elhelyezkedő apró földdarabok jobbára teljesen hasznavehetetlen, lakatlan, emberi megtelepedésre nem alkalmas korallszirtek, atollok, melyek többnyire épphogy kiemelkednek apálykor a víz színe felé, de egyik-másikuk még akkor sem. Az állandó jelleggel felszín feletti szigetek esetén is nehezíti az betelepülést az édesvíz hiánya: alig néhány szigeten akadnak források vagy fúrhatóak kutak.
Jelentőségüket a stratégiai hajózási útvonalak birtoklásán túl az adja, hogy birtokba vétel esetén a környező tengeren alkalmazható a nemzetközileg elismert 200 tengeri mérföldes kizárólagos használat joga, ami határozottan előnyös a halászat és a feltehetően fellelhető szénhidrogének kiaknázása területén.

Földrajzilag négy részre osztható a terület: Xisha- (Paracel-), Dongsha- (Pratas-), Zhongsha- (Macclesfield és környéke) valamint Nansha- (Spratly-) szigetek.

BBC-spratly-map_48951920.gif

A szigetek: északon a Paracel (Xisha), keleten a Zhongsha részét képező Scarborough, délen a Spratly (Nansha)

 

Az apró atollokra, homokpadokra részben vagy teljes egészében, a két Kína, Vietnam, a Fülöp-szigetek, Malajzia és Brunei formál igényt, a legnagyobb követelésekkel a két Kína, Vietnam és a filippínók élnek. A követeléseket rendszerint történelmi okokra vezetik vissza, s bár nem teljesen vitatható, hogy halászati célokra használták a környező tengert korábban is, az kijelenthető, hogy a modern korig ténylegesen nem ellenőrizte őket senki, s őslakosság sem élt rajtuk soha.

 

Érdekes a Kínai Népköztársaság és Tajvan hozzáállása a témához. Mindkét állam önmagát tartja Kína egyedüli, törvényes képviselőjének, s a 70-es évekig nyugati támogatással a tajvani Kínai Köztársaság birtokolta Kína helyét az ENSZ-ben, s annak Biztonsági Tanácsában is. Mára fordult a kocka, s Tajvan küzd a nemzetközi el nem ismertség ellen.

Miután az ország feletti teljes fennhatóság fogalmába egymás területei beletartoznak, így annak kérdése jelenleg másodlagos, hogy melyik kormányzat ellenőrzi a szigeteket. Egyelőre kiegyeznek azzal, ha valamelyik Kína berkein belül vannak, abban bízva, hogy a két országrész jövőbeni egyesítése majd úgyis rendezi a többit.

A Dongsha-szigetek kérdése a két kínai állam belügye, harmadik fél nem tart rá igényt, a gyakorlatban Tajvan felügyeli a területet.

A hainani partok relatív közelségében fekvő Xisha Kína és Vietnam között szítja a feszültséget, de a gyakorlatban 1974 óta teljesen Kína ellenőrzi a piciny korallszigeteket. Ezt megelőzően részben kínai, részben dél-vietnami fennhatóság érvényesült, azonban Kína, jól ráérezve a nemzetközi helyzet állására, no meg mert a dél-viet haditengerészet is egyre sűrűbben zavarta el a kínai halászokat, egy januári szép napon küldött pár hajót, s némi kisebb csetepaté árán kirakta a vietnamiakat a környékről.

detailed_political_map_of_paracel_islands.jpg

Xisha- vagy Paracel-szigetek, 1974 óta teljesen kínai uralom alatt. Jobbra látható a Zhongsha részét képező Macclesfield-atoll


Utóbbiak persze ezt nem fogadták kitörő lelkesedéssel, de a roskadozó déli rendszernek egyrészt voltak ennél jóval súlyosabb problémái is, másrészt az USA is szerette volna elkerülni a helyzet eszkalálódását, így megálljt parancsolt a délieknek a kérdésben.
Északon is hasonló helyzet volt. Bár a kommunista Vietnám is ugyanúgy nehezményezte az annektálás tényét, nekik sem ezt volt az elsődleges prioritásuk, s Moszkva sem szerette volna tovább mérgezni az amúgy sem felhőtlen szovjet-kínai kapcsolatokat.

Xisha azóta teljesen a kínai hadsereg uralma alatt áll, s ahogy fokozódott a helyzet a tengeren, egyre nagyobb lépéseket tesznek az ország területébe való integrálásra. Ennek keretein belül két éve megalapították Kína legújabb prefektúra jogú városát a legnagyobb szigeten, Yongxingen. A Shansha névre keresztelt település felhúzásával egyúttal a teljes dél-kínai tengeri szigetvilág adminisztratív központja is átkerült Hainanból az új városba.

Yongxing a legnagyobb a teljes vitatott régióban, mintegy 13 km2. Töltésre emelt út köti össze a szomszédos Shidao szigettel. Nagyméretű gépek által is használható reptere van, s a Shanshaban lakó mintegy ezer lakos kiszolgálását lehetővé tévő szolgáltatóipar is kiépült itt.

eca86bd9e2f91308129306.jpg eca86b9758fd11c389dc20.jpeg 1343117165190_131735392_11n.jpg 132524437_121n.jpg

A lakók nagy részét katonák és halászok teszik ki, de a kirakatul is szolgáló településen impozáns középületeket is felhúztak.
Megindulóban van a turizmus is, bár egyelőre nagyon korlátozott, s költséges móka is egyben. A teljes Xisha szigetcsoport csak különleges engedélyek beszerzése árán látogatható.

A kínai-filippin vita tárgyát képező Zhongsha a kínai terminológia szerint a Xishatól keletre fekvő Macclesfield atollon túl magába foglal még további zátonyokat délre és keletre egyaránt, többek közt a még ismertebb Scarborough nevűt is. 
Maga a központi atoll a maga nemében a legnagyobb a világon, azonban már életszakasza alkonyán jár, s apály idején is teljesen víz alatt van. Mindez felveti azt a kérdést, hogy megfogalmazható-e rá bármiféle területi követelés bármelyik fél részéről.
Miután helyén így csak a nagy kék tenger hullámzik, a gyakorlatban csak hajók felügyelik, s már csak a Xishahoz való földrajzi közelség okán is kínai dominancia érvényesül.
A filippin szigetekhez közeli Scarborough egyik-másik sziklája majdnem 2 méterrel is kilóg a vízből még dagály alatt is, így aztán nagyobb a stratégiai jelentősége is. Raktak is ki kínai táblát, amit aztán a konkurencia el is távolított. A vizeket halászó kínaiakat két éve a fülöp-szigetiek akarták elűzni, válaszlépésként a kínaiak is megjelentek, s azóta lényegében Zhongsha is az ellenőrzésük alatt áll.

Miután északon Kína mára mindent lenyelt, ami ellen a szomszédok semmit nem tudnak tenni, így a gyakorlatban már csak a legdélebbi, Spratly-, vagy Nansha-szigeteken van szó tényleges problémáról.

spratly_88.jpg


A szigetek legnagyobb tagja, Taiping vagy Itu Abu lényegében az egyetlen, amely alkalmas letelepedésre, de még ez is kisebb mint fél négyzetkilométer. 1956 óta tajvani irányítás alatt áll, akik repteret, s félezer katona ellátására alkalmas bázist is létrehoztak itt. Taiping az egyedüli édesvízzel rendelkező tagja Spratly-nak.

Ami a többi korallszirt felügyeletét illeti, a helyzet nagyon kusza. Különösebb földrajzi logika nélkül, az aktuálisan jelentkező lehetőségeket kihasználva egymás hegyén-hátán vannak a különböző nemzetek által kontrollált földdarabok, többnyire nevetséges méreteken.
A kínaiak fölénye itt már nem mutatkozik meg, a szigetek zömén a vietnami hadsereg székel, de a nyolcvanas évek vége óta egyre erősebb a kínai jelenlét is. 1988-ban egy ízben még egy, 70 vietnámi áldozattal járó összecsapásra is sor került, aminek eredményeképp kínai kézre került a Déli-Johson-zátony.

A trend azt mutatja, hogy lassan minden, minimálisan is kiálló sziklára bázist épít valaki. A kínaiak ötletesek, ha kevés a hely, feltöltik a tengert, hogy legalább az őrbódét fel lehessen húzni.

W020120721724733690792.jpg

22679192.jpg

A két legnagyobb Spratly-szigeteki kínai zátony, a rájuk emelt bódé miatt a zátonyokból már nem látszik semmi

 

Ami azt illeti, erre szükségük is van, miután a kevés, legalább pár négyzetméternyi, stabilan tenger felett fekvő szirteken már ott vannak mások. Tajvan a "nagy" Taiping mellett egy apró zátonyt, Vietnám 22, a Fülöp-szigetek 10, Malajzia 7 (ebből egy mesterséges) földdarabot birtokol, míg a Kínai Népköztársaságnak 7 zátony jutott. 2012 óta egyre nagyobb arányú építkezések figyelhetőek meg errefelé is, helyenként helikopter-leszállópálya, másutt többemeletes házak formájában.

Spratly_with_flags.jpg

A Spratly-szigetek aktuális gazdái

 

Miután a Spratly-szigeteken a szomszédság is nagy erőket állomásoztat, egyhamar megoldás nem látszik körvonalazódni.

 

Diaoyu-szigetek

 

A Tajvan partjaitól 170 km-re fekvő Diaoyu vagy Senkaku sem rendelkezett soha őslakossággal, bár a morcos sziklaszigetek mérete ezt jobban lehetővé tenné. Noha a felfedezése a kínaiakhoz köthető, az 1895-ös, Japán általi birtokba vételig nem foglalkoztatott senkit.

fl20130122hsa.jpg

Később halfeldolgozó üzem létesült a főszigeten, annak 200 alkalmazottja ott is élt, majd a vállalkozás felszámolása után újra lakatlanná vált.

Japán második világháborús legyőzése után a hetvenes évekig amerikai megszállás alatt állt, de ez sem jelentett konkrét szárazföldi ellenőrzést. Miután visszakerült a polgári japán kormányzat fennhatósága alá, mind Tajvan, mind Kína területi igényekkel állt elő a szigetcsoportot illetően.

Senkaku-Diaoyu-Tiaoyu-Islan.jpg

 

A közelmúltig a gyakorlatban ez nem jelentkezett semmilyen formában, ám az utóbbi években rendszeressé váltak a két kínai állam által elkövetett határsértések. 2012-ben kis híján még közös kínai-tajvani megbeszélésre is sor került Pekingben a szigetekkel kapcsolatos taktika megvitatására, de a tajvani fél végül elutasította a lehetőséget.

Miután az amerikai hadsereg fenntartja a jogot a Diaoyu-szigetek védelmére, lévén az szerintük japán terület, így a katonai megoldásra kevés az esély. Folynak időnként tárgyalások is, de egyhamar ezek sem kecsegtetnek megegyezéssel.

Címkék:kína japán malajzia határ tajvan vietnam brunei fülöp-szigetek macclesfield területi viták spratly nansha paracel xisha zhongsha dongsha pratas 9 komment

A blogról

Közép-, Nyugat- majd Dél-Kína, Vietnám és megint Kína után Veve jelenleg az Ír-szigeten tengődik, de azért továbbra is igyekszik minden érdemlegesről beszámolni a blog hasábjain...

Utolsó kommentek

  • scal: @virágelvtárs: hát cirka 7 évvel később ellenkeznék veled, 2018-ban amikor én voltam kint az állam vakargattam a hihetetlen olcsó árak mellett, (én Zhengzhouba mentek ki kétszer) és lényegében úgy é... (2021.07.05. 22:40) Amiért jobb lenne örökre Kínában maradni 6. (?) - Árstabilitás
  • scal: Nagyon jó :) igazán kár hogy már nem írod a blogot, és még nagyobb baj hogy megkésve találtam rá, bár meg kell mondjam tök jó volt mindezt saját magam megtapasztalni. Egy varázslatos mesevilág ez. (2021.07.05. 18:17) Mire számíthat egy nyelvtanár Kínában ? - 1.
  • scal: Ez nagyon durva, amikor 2019 januárjában kint voltam ebből még csak a sárga, piros meg a narancs létezett. De imádtam metrózni :D Nagyban megkönnyítette volna az életemet ha legalább a zöld már léte... (2021.07.05. 17:45) A metróláz 2019-ben sem hagyott alább Kínában
  • scal: Szerintem kicsit túl lett misztifikálva. Alapvetően a camamber/pálpusztai sokkal büdösebb mégis eszik az emberek, mert finom. Én ezzel mikor először találkoztam rögtön a kedvencem lett, mert a sima... (2021.07.05. 17:26) Gasztro: büdös tofu
  • Drizari: Jól döntöttél. (2020.09.16. 12:01) Búcsú
  • Utolsó 20

Címkék

akszu (7) alaer (45) állatkert (5) angol (5) angoltanítás (5) árak (5) áram (8) bangkok (18) bank (5) bankolás (16) béka (8) beteg (18) blog (43) borneó (10) búcsú (5) budapest (6) bürokrácia (6) castlebar (28) changsha (11) chongqing (27) család (7) dalian (8) diákok (66) doha (12) drveve (21) egyetem (7) élet (279) eső (6) facebook (6) fengjie (194) férj (7) feszkó (8) fősuli (72) fűtés (6) gaszto (5) gasztro (93) guangzhou (9) határ (11) hazatérés (16) hazaút (14) hétvége (10) hideg (7) (6) hongkong (26) hubei (6) hülyeveve (9) humen (43) időjárás (23) internet (9) írország (37) kaja (74) kampusz (16) karácsony (9) katar (17) képek (9) kína (955) Kína (11) kína tartományai (8) kirándulás (12) költözés (14) komment (6) kórház (6) koronavírus (6) kota kinabalu (16) középsuli (37) közlekedés (14) krabi (11) ktv (7) lakás (9) lakhatás (15) laptop (7) magyarország (15) malajzia (34) melakka (6) metró (30) moszkva (5) munka (99) munkakeresés (7) munkavállalás (7) nha trang (52) nyár (8) nyaralás (5) nyelvsuli (24) oroszország (5) összegzés (6) ovi (10) pattaya (7) peking (16) pénz (10) pénzváltás (5) piac (5) qatar (12) repjegy (6) reptér (7) repülés (7) sabah (11) saigon (6) sanya (15) shanghai (9) shenzhen (148) sport (5) suli (11) szingapúr (11) szünet (14) tájfun (11) tanítás (50) tavasz (5) teknős (7) tél (9) telefon (6) tengerimalac (7) thaiföld (50) tianjin (6) tibet (7) trảng bom (5) ügyintézés (16) újév (7) ünnep (11) urumcsi (6) utazás (125) vacsi (6) város (17) vasút (15) vendégposzt (9) vietnam (66) vietnám (6) virágelvtárs (9) víz (5) vizsga (32) vizsgáztatás (6) vízum (9) vonat (12) wanzhou (7) wenzhou (7) wuhan (186) xianning (177) xinjiang (27) Címkefelhő
süti beállítások módosítása