Liping 2016.02.20. 11:14

Borneón lenni

Borneó igazán egzotikus és remek hely, teljességgel megfelelő egy izgalmas nyaralás eltöltéséhez. Noha mi csak Sabah fővárosában, Kota Kinabaluban, s annak közvetlen környékén fordultunk meg, így is nagyszerű élményekkel gazdagodtunk. Borneó déli, indonéz része még bőven megérne egy vizitet, sanszos, hogy egy későbbi utazás során arrafelé még elő fogunk fordulni.

 administrative_map_of_borneo_indonesian.png

De lássuk, miért is jó Borneón lenni, elsősorban annak sabah-i részére fókuszálva.
A szigetet nagyjából félbevágja az egyenlítő, így egész évben állandó, trópusi meleg tombol, cirka 32-35 fokos nappali hőmérséklettel. Nyaraláson senki nem szeret fázni, Borneón erre nincs is szükség. A nagy meleg mellett a csapadék sem szegényes, de az amúgy igencsak intenzív felhőszakadások után is nagyon gyorsan felszárad minden.

 

Bár a sziget partjait zömmel mangrove borítja, a közeli számtalan apró földdarab festői tengerpartokkal, s buja növényzettel várja az utazókat, s a tenger dúskál a korallzátonyokban. A leggyönyörűbb szigetek, s a legkiválóbb merülési helyszínek a maláj-indonéz határ keleti végén vannak, de ahogy arról a blog is beszámolt, a KK környéki szigetvilág sem éppen ronda.

 

sipadan.jpg

Sipadan szigete a keleti parton (fenn), Sapi KK mellett (lenn)

wp_20160205_13_05_36_pro_1.jpg

 

A strandolás és a tengeri élővilág csodálata mellett Borneó olyat is tartogat, amivel a legtöbb nyaralóhely nem versenyezhet. Bár Thaiföld, az Indokínai-félsziget vagy a filippin szigetvilág, de még Kína legdélebbi zugának klímája is eltart egy-egy szubtrópusi esőerdőt, az igazi dzsungelek előfordulása sokkal kisebb területre szorítkozik, Ázsiában az indonéz szigetekre és a Maláj-félszigetre. Borneó, bár a fa- és kőolaj-kitermelés valamint az egyre kiterjedtebb ültetvények miatt korántsem érintetlen, még ma is hatalmas trópusi esőerdőnek ad otthont. A túrázás, a vadon élő különleges állatok megfigyelése is remek programot kínál annak, aki ezt szereti.
Lehetőség még a Mount Kinabalu négyezer méteres csúcsának a megmászása is, ez utóbbi rendszerint kétnapos program.

 

wp_20160213_15_16_40_pro.jpg

Trópusi esőerdő KK környékén (fenn), Kinabalu park (lenn)

kinabalu.jpg

 

Borneó a méreteihez képest még mindig rendkívül gyéren lakott, s a lakosság zöme is a tengerpartoknál fordul elő. Mintegy 743 ezer négyzetkilométeres területén húszmillióan laknak, háromnegyedük az indonéz részeken. A malajziai államokban, Sarawak-n és Sabah-n a betelepülést adminisztratív eszközökkel is igyekeznek akadályozni, Nyugat-Malajziából csak engedéllyel van lehetőség Borneóra költözni. Gond ugyanakkor az illegális, a filippin szigetekről érkező nagy számú migráns.
A déli, indonéz részeken a kormányzat politikája pont ellentétes volt. Az ún. transmigrasi program keretében már hosszú évtizedek óta (illetve eredetileg már a holland gyarmatosítók által megkezdve) igyekeznek a végletekig túlzsúfolt Jávát, Madurát és Balit tehermentesíteni, s a lakosságot szétszórni az óriási ország ritkán benépesült szigetein. Ez a feszültségektől korántsem mentes folyamat (különösen Pápuán, Új-Guinea nyugati, indonéz ellenőrzés alatti részén kelt már régóta komoly ellenállást) az etnikai és felekezeti problémák gerjesztésén túl a korábban jobbára érintetlen szigetek természeti környezetének nagy mértékű rombolásával is együtt jár.
Borneó sem kivétel. Az indonézül Kalimantannak nevezett szigetre is nagy számban, leszármazottakkal együtt mintegy hárommillióan érkeztek a transmigrasi államilag ösztönzött telepesei (ez a 15 milliós lakosság egyötöde), s egyre intenzívebb a terület gazdasági kiaknázása is. A tavaly hatalomra került új kormányzat a kezdetek óta mintegy 20 millió jávai áttelepítését eredményező programot leállította.

 

Bár Malajzia valóban toleráns ország, s nem lehet az iszlám tömegekre erőszakolásáról beszélni, Sabah ebben is túlmutat a szárazföldön. A Malajzia megalakulása során megkötött egyezmények értelmében ugyanis Sabah-n az iszlám nem államvallás. Az etnikai paletta sokszínű, a malájok mellett kínaiak, Sarawak-n indiaiak, s az egész szigeten nagy mennyiségű borneói őslakos is él. A kultúrák békés együttélésének iskolapéldája Malajzia, s a sabah-i részekre ez még inkább igaz, a maláj dominancia sokkal kevésbé érezhető.

 

Borneó élővilága szintén egy újabb ok, amiért a sziget megtekintése nagyon jó ötlet. Nagy számban fordulnak elő endemikus fajok és más szárazföldi lények borneói törpe alfajai is. A szigeten, egészen egyedülálló módon nyolc különféle főemlős is őshonos, beleértve az emblematikus orángutánokat, gibbonokat és nagyorrú majmokat. A törpe fajok, alfajok is különlegesek, a borneói törpeelefántok, a sajnos kihalás szélére sodort borneói törpeorrszarvúak és a már ki is halt törpetapírok mellett Borneón él a bolygó legkisebb patása, a törpekancsil is, mely faj legnagyobbra nőtt kifejlett hímjei elérhetik a két kilós, s akár 45 cm-es méretet is.

kanchil.jpg

Borneói törpekancsil, a legkisebb patás

 

Borneó népei kedvesek, az emberek segítőkészek, az árak megfizethetőek. Sajnos Sabah-ban az idegenforgalom igyekszik fejni a turistákat, ami olyan kellemetlenségekkel jár együtt, hogy a belépők többe kerülnek külföldiként, illetve hogy sok helyre csak szervezetten, csomagok megvásárlásával lehet eljutni. A tömegközlekedés is eléggé foghíjas, bár rendkívül olcsó, ellenben a taxik használata - különösen az előző opcióhoz viszonyítva - pofátlanul drága. Nyugati mércével nézve többnyire így sem nagy összegekről beszélünk, de én személy szerint határozottan nem csípem, ha lehúzva érzem magam. Ahol olcsóság van, ott úgy érzem, nekem is ugyanúgy jár belőle.
Érdemes tehát utánanézni a kerülő megoldásoknak, kiskapuknak, mert ezekkel sokat lehet spórolni.

 

A Sabah-val foglalkozó legjobb oldal egy helyi jó fej alak műve, aki már évek óta járja a különböző nevezetességeket, s ír róluk roppant élvezetes, s hasznos írásokat. Ide kattintva érhető el.

Borneóra menni tehát ezért érdemes.

Címkék:utazás malajzia indonézia borneó sabah kota kinabalu transmigrasi Szólj hozzá!

Liping 2016.02.17. 13:36

Wuhan már vár ránk

Holnap sajnos már indulunk hazafelé Kínába, s jövő héttől már elvileg tanítás is színesíti a kis életemet. 

 

Kota Kinabaluból valamivel délután 6 után indul a gép, a szállást pedig 11-ig kell elhagynunk. Miután a kínai időjárásnak is megfelelő, réteges ruházatunk is jött velünk, kabáttal szambázni a 35 fokban pedig nem szeretnék, így egyből a reptérnek vesszük majd az irányt, s ott várjuk meg a gép indulását.

 

Az elmúlt napok publikálhatósági szempontból meglehetősen szegényesek voltak, ezért is nem nagyon írtam. Az évfordulónkat ünnepeltük, s egyúttal egy leánykérésre is sor került a jeles napon. Tudom, kicsi furán kusza ez a helyzet így most, hogy most akkor vőlegény vagy férj, de nyáron elvileg majd rendeződik odahaza a dolog.

 

A cuccokat nagyjából összepakoltuk, s egy közeli önkiszolgáló mosodában a szennyes kérdését is rendeztük. Holnap a reptérről majd még belejelentkezek, s aztán újra jön Kína.

Egy kis összegzés is várható még Sabah-ról, de ezt majd már csak Kínából írom meg. Nem nagyon akarok visszamenni...

Címkék:kína utazás házasság sabah kota kinabalu Szólj hozzá!

Liping 2016.02.15. 11:03

Sabah étkei

Sabah-ba érkezésünk óta sikerült némiképp belekóstolni a maláj gasztronómiába. Találtunk ár-érték arányban megfelelőnek tűnő élelmeket, s igyekeztünk a helyi ízeket is valamennyire megismerni. A téma részletezése előtt elsütöm a csattanót: a maláj konyha nem véletlenül nem szerepel a világ nagy kulináris csodái között.

 

Sabah annyiban nem tér el a szárazföldi Malajziától, hogy itt is elég széles spektrumban felsorakoznak a különböző nemzetiségek, s ennek megfelelően a különböző konyhák is. Indiai helyeket ugyan nem látni, ami némiképp fájó pont, de kínai éttermek, büfék, különböző színvonalú falatozók akadnak nagy számban. Hébe-hóba ettünk ezekben is, de miután erre akad lehetőségünk Kínában is, így inkább a maláj étkek terén kísérleteztünk.

 

Amennyire ezalatt a két hét alatt rálátásunk nyílt, önálló maláj gasztronómia nem nagyon létezik. Az úgymond nemzeti ételek is egy-egy enyhén variált kínai fogásnak tűnnek, azoknál némiképp satnyább színvonalon. A nasi goreng, bár inkább indonéz eredetű étek, itt is helyinek van elkönyvelve, és nem más, mint sima pirított rizs, fajtától függően különböző adalékokkal: zöldségekkel, tojással, valamilyen hússal.

A halal, vagyis a muszlim előírásoknak megfelelően készített, szigorúan disznómentes konyha már egy fokkal jobbnak tűnik, s a szószaik mutatnak némi egyediséget is. Elég sűrűn ettünk halal helyeken is, ezeket találtuk a legízletesebbnek. 

 

A hagyományos fogásokat kínáló helyek mellett KK tömve van a különböző gyorsétteremláncok egységeivel is, KFC szinte minden második sarkon akad, Pizza Hutból is láttunk legalább hármat, ahogy van McDonald's és Burger King is. Ez utóbbi kettőben voltunk is, miután elkapott a vágy egy kis sült krumpli után, s mert kifejezetten olcsón mérik a harapnivalót (olcsóbban, mint Kínában). A BK-ban egy Whopper menü 17 ringgitbe fáj, míg a Mekis Big Mac menüben csupán 11. Rég ettem már Whoppert, s most is értékeltem, hogy ez még mindig nem ment össze, ellentétben a konkurencia fő burgerével, mondjon ezzel kapcsolatban a bohócos lánc azt, amit akar.

 

Ha már árak, nézzük, mennyiért vesztegetik az élelmet ideát. Puccosabb helyekről nem tudok beszámolni, mert ilyeneket nem kerestünk fel, de legyen szó arról, amit igen. Ezek felsőbb szegmenseiben 1-1 fogás cirka 10-15 ringgitbe fáj, de ezért a pénzért nem viszik túlzásba az adagokat, különösen a rizs fájóan kevés, ebből egy idő után már automatikusan extra mennyiséget kértünk, ami általában 1,5 ringgit pluszként jelentkezik a számlán.

Némelyik kínai helyen akadnak 7-8-ért is kaják, míg a közeli Suria Sabah pláza kajálós részén lévő halal szekcióban látni a legolcsóbb fogásokat, már 5 ringgittől.
Ami a nem beülős, fapados helyeket illeti, akad egy közeli utca is, ahol utcai árusok mérik az ennivalót, ez is olcsóbb, még 3,5 ringgitért is vannak komplett kaják.

Galéria a képre kattintva.

 

Címkék:utazás kaja gasztro malajzia sabah kota kinabalu Szólj hozzá!

Liping 2016.02.14. 14:15

Sabah Múzeum, Kota Kinabalu

Tegnap adtunk a kultúrának is, s Sabah állam legnagyobb ilyen jellegű létesítménye, a Sabah Múzeum felé vettük az irányt. A helyszín legalább nincs messze, a belvárostól cirka két és fél kilométer gyalog, de az útvonalat érinti az összes Penampang felé tartó busz is.

 

KK-ban ezek a minibuszok nem menetrend szerint járnak. Ha elég utas kerül a buszra, s megtelik, akkor elindulnak. A megállók is esetlegesek, ha valaki le akar szállni, megnyomja a nagy számban előforduló gombok valamelyikét, s ennek hatására néhány méteren belül a sofőr megállítja a járművet. A felszállás is bárhol előfordulhat, csak le kell inteni a buszt. A viteldíj filléres, KK-n belül, a múzeum környékéig egy ringgit, de Penampangig is csak kettő.

 

A múzeumi belépő egy újabb turistakopasztó húzás. A helyieknek csak két ringgit, nekünk 15. Két szinten, durván 5-6 tematikájú rész alkotja, de alapvetően elég szegényes. A legjobbak a Borneó élővilágáról és az egykori törzsi kultúrákról szóló részek. Utóbbi egész részletesen bemutatja a fejvadászat néhai működését, s cuki kis koponyafüzérek is vannak, valamikor házakat díszítettek.
A tárlat ezen része tartalmaz különböző fegyvereket is, amikkel a fejek nyiszálását végezték, s korrekten leírja a fejgyűjtögetés okait is. Eszerint három fajta fejvadászat létezett Borneón. Az egyes törzsek szervezetten rohanták le az ellenséges törzseket, s az ilyenkor megszerzett koponyák a törzs kollektív tulajdonába kerültek. Űzték ezt alacsonyabb, családi szinten is, ekkor a család birtokolhatta a zsákmányt, míg a harmadik az egyéni verzió. Ez utóbbi a férfi bátorságát volt hivatott bizonyítani, s egyúttal szükséges volt ahhoz, hogy feleséget szerezhessen az elkövető.
A koponyák értelme abban rejlett, hogy a hitviláguk szerint szerencsét, prosperitást hoznak a tulajdonosra, s segítenek elkerülni a bajt. A koponyákat aztán a családon belül tovább is örökítették, így lehet, hogy az egyik kép tanúsága szerint még egy évtizede is fotóztak valahol házikót a teraszt díszítő koponyafüzérrel.

 

wp_20160213_14_51_23_pro.jpg

A múzeumban sajnos nem szabad fotózni, így csak lopva sikerült elsütnöm 2-3 képet.

 

Mint említettem, a kiállítások nem kifejezetten érdekfeszítőek - legalábbis számomra -, a múzeum körül, immár a szabadban azonban van egy sokkal izgalmasabb terület, ahol a különböző helyi törzsek hagyományos bambuszból, fából meg pálmalevelekből épült házainak replikáiból látható legalább 6-7 darab. Ezekbe természetesen be lehet menni, fel lehet mászni az emeletre (már ahol van), s szerencsére nem is sok a látogató. Izgalmas, érdekes a cölöpökre épült házikókban mászkálni, s meglepő, hogy mennyire erősek ezek az építmények. Galéria alul.

 

Címkék:utazás múzeum borneó sabah kota kinabalu törzsi ház Szólj hozzá!

Liping 2016.02.12. 17:00

Rákocskák a parton, szalagos varánusz az erdőszélen

Több jól sikerült kis videót sikerült legutóbb készítenünk Sapi szigetén. Ma ebből kerül ki három a blogra.

 

 

 

Címkék:utazás rák sapi sabah kota kinabalu szalagos varánusz Szólj hozzá!

Liping 2016.02.11. 13:26

Mamutik-sziget, egy másik gyöngyszem

Sapi után a tengeri nemzeti park egy másik darabja, Mamutik felé vettük az irányt. A hajók ide is Jesselton Point-ról indulnak, a viteldíj pedig ugyanúgy 41 ringgitre jön ki (ebből 10 ringgit a nemzeti park belépője, 6 ringgit pedig a kikötőhasználat díja, de ez utóbbi már benn van a jegyárban, míg a belépőt a szigetre érkezéskor kell kipengetni).

 

Mamutik valamivel távolabb van, mint Sapi, s mivel kevésbé népszerű is, így ritkán jön össze az egy hajóra való utas (cirka 10 társaság üzemeltet hajókat, szóval nem annyira koncentrálódik), ezért rendszerint a járművek érintenek egy másik szigetet is, ahol először kirakják az oda igyekvőket, s csak utána viszik a maradékot Mamutikra.

wp_20160210_10_47_49_pro.jpg

wp_20160210_10_47_53_pro.jpg

wp_20160210_10_49_30_pro.jpg

Miután a holdújév itt is ünnep, most sokan vannak szabadságon, emiatt aztán a szigeteket is jobban ellepik a népek. Már a kikötő is tömve volt, s most még Mamutikon is többen voltak, mint legutóbb Sapin, pedig Sulugot leszámítva ez a legkevésbé népszerű az ötből.

 

A part hosszabb, mint Sapin, s a végeken azért nincsenek annyian, errefelé lehet lőni szép képeket, amiken nem zavarja a látványt egy-egy kínai turistacsorda. A kínaiak - merthogy azért messzemenően ők dominálnak létszámban a sabah-i turisták körében - errefelé azért egy fokkal normálisabbak, mint Hainanon. Cápadresszel és esernyővel egész kevesen villognak, s úgy legalább a kétharmaduk még direktben napozik is.
Az úszás továbbra sem az erősségük, így meglehetősen vicces látványt nyújtanak, ahogy a mentőmellénnyel felszerelkezett felnőttek a derékig érő vízben pancsolnak.

wp_20160210_10_51_48_pro.jpg

wp_20160210_13_38_16_pro.jpg

wp_20160210_13_38_20_pro.jpg

wp_20160210_13_38_32_pro.jpg

Mamutik Sapihoz képest kevéssé felemelő, előbbivel ellentétben azonban a pipa és a maszk bérlése kevesebb, mint feleannyiba kerül, nevesítve 10 ringgitbe + 40 kaució, amit a bérléskor megírt szelvény ellenében visszaadnak. Bár állítólag a Sapi környéki vizek élővilága fajgazdagabb, ilyen amatőr zátonylátogatóknak, mint én (ez életem második ilyen élménye) az itteni is bőven mesés.
Néhányan snorkeleztek (ha valaki tud erre normális magyar szót, kicserélem, de így egyszerűbb, mint állandóan körbeírni) a fürdésre használt partszakaszokon is, s visszafelé jövet mi is benéztünk ide, de ezeken szinte semmi nincs, alig van korall, s azok sem valami szépek, bár halak épp akadnak.

wp_20160210_13_39_41_pro.jpg

wp_20160210_14_04_45_pro.jpg

wp_20160210_14_04_53_pro.jpg

wp_20160210_14_05_01_pro.jpg

wp_20160210_14_05_50_pro.jpg

Elfogadható élményt természetesen csak az elzártabb partoknál lehet találni, ahol nem trappolja napi szinten pár száz turista szét az aljzatot. Ha a szigetre bevezető mólóról tekintünk a szigetre, balra elindulva a part végén egy sziklás részhez jutunk. A hely egész szép, s könnyen felismerhető, mert turisták serege szelfizik a sziklákon, sziklák mellett-alatt. Innen tovább már köveken át vezet az út, s nem is annyira kényelmes, de egy cirka 5 perc után egy kisebb, sziklás-köves partra ér az ember, ahol nincs senki, s ahol a parttól már 2-3 méterre zátonyokkal, kifejezetten mutatós, egészséges zátonyokkal van tele a víz, na meg halak seregeivel, egyik-másikuk a méteres nagyságot is eléri. Arra azért számítani kell, hogy a végtagjainkon cirka 10-15 felszíni, de azért fájó vágás lesz, mire bejutunk illetve kikecmergünk a vízbe/vízből, miután csupa kő a part és a fenék is, s a nagyobb kövek tele vannak rájuk tapadt kagylókkal. Az áramlatok is erőszeretettel taszigálják egyik-másik bökősebb kőhöz vagy korallhoz az embert a sekély parti vízben.
Az akadályok leküzdését azért érdemes abszolválni, mert a látvány festői. Puha korallokból ugyan nincs túl sok, de hogy erre érdemes nézelődni, azt az is jelzi, hogy ottlétünk alatt több turistahajó is hozott a közelünkbe snorkelező csapatokat, szerencsére úgy fél óra után el is vitték őket.

 

7669-blue-coral-with-goldband-fusiliers-at-pyramid-at-pulau-mamutik-diving-kota-kinabalu-sabah-malaysia-dpi-7669.jpg

tropical-fish-mamutik-island-kota-kinabalu-588x397.jpg

6310611_orig.jpg

 

Sajnálatosan még mindig nincs vízálló fényképezőgépem, így a zátonyokról nem tudok képeket mutatni, pedig érdemes lenne. Helyette mások Mamutikon készült képeiből szemezgettem, amik valamelyest ízelítőt adnak, a saját képek tekintetében pedig kénytelen vagyok a felszínre hagyatkozni, amely ugyan nem rossz, de Sapi lényegesen szebb nála. Ezzel együtt, ha nem feltétlenül akar nyomorogni az ember, Sapi titkos partjai után Mamutik a legjobb választás.

Címkék:utazás malajzia borneó sabah kota kinabalu mamutik Szólj hozzá!

Liping 2016.02.08. 17:17

Lok Kawi, Mamutik

Ma a Lok Kawi Wildlife Parkban jártunk, ahol csupa kedvemre való jószágot láttunk. Orángutánok, gibbonok, hosszúorrú majmok és borneói törpeelefántok képezték a legfőbb látnivalókat, s hogy ebből ki mit élvez legjobban, az erősen egyénfüggő, de aki már régóta olvas, az valószínűleg nem lepődik meg, hogy az állandó, letörölhetetlen mosolyt, s a legalább tíz tábla fehér milkával egyenértékű boldogsághormont felszabadító extázist nálam az ormányos jószágok közelsége váltja ki. Ezek a törpék meg aztán végképp teljesen elgyöngítenek, s csak nézek ki a fejemből tőlük bambán, mint egy debil.

 

Részletes beszámolóval holnap jelentkezem, csudajó képekkel és hasznos információkkal boldogítva a nagyérdeműt. Addig ízelítőnek egy elefántfürdős videó jön, élőben mondjuk ennél intenzívebb az élmény.

 

 

 

Közben az is kiderült, hogy szerdán a tengeri nemzeti park szigetei közül Mamutik lesz a befutó, hogy ott mit tapasztalok, arról majd utána írok. 

 

ui.: A trópusi nap borzasztóan erős. A bőröm mint egy rinocéroszé, nem könnyen ég le, ellenben pikkpakk lebarnul, de Sapin sikerült a fejbőrömet rózsaszínre pirítani középütt, ahol a hajam el van választva. Vagy sapka, vagy oda is naptej kell. Szerencsére nem fáj.

Címkék:utazás malajzia sabah kota kinabalu borneói törpeelefánt lok kawi mamutik Szólj hozzá!

Liping 2016.02.07. 08:13

Ma éjjel beköszönt az újév

Az évente változó dátumra eső, holdjáráshoz igazodó holdújév február 8-án köszönt be idén.

 

A nagy robbantgatós, tüzijátékos mulatozás ma éjjel zajlik, itt, Sabahban is lesz benne részünk. Az egész város tele van lampionokkal, boldog újévet feliratokkal, s tegnap már sárkányok is randalíroztak az utcákon.

 

 

 

 

A blog minden olvasójának boldog újévet kívánok!

Címkék:utazás malajzia újév sárkány holdújév sabah kota kinabalu 1 komment

Liping 2016.02.06. 08:18

Sapi, egy igazi édenkert

Tegnap ellátogattunk Sapi szigetére, a Kota Kinabalu melletti Tunku Abdul Rahman névre hallgató tengeri nemzeti park egyik gyöngyszemére. Egész pontosan öt szigetet fed le a park, a meglátogatott Sapi mellett a legnagyobb Gaya továbbá Mamutik, Manukan és Sulug szigeteket.

 map-tunku-abdul-rahman-national-park-big.jpg

Ahogy arról már írtam, Borneó nem igazán alkalmas a strandolásra, a part nagy része mangrove. A szigetek ellenben mintha csak erre lettek volna megalkotva. Mivel nemzeti park, így a turizmus szabályozott keretek között zajlik. KK kikötőjéből, Jesselton Point-ból reggel 8-tól cirka délután 4-ig járnak hajók, de legkésőbb 5-ig el is kell hagyni a park területét. Nincsenek szálláshelyek, kivéve Gaya és Manukan szigetét, a park hatóságától beszerezhető engedéllyel van lehetőség sátrazni, ha valaki mindenképp a szigeteken szeretné tölteni az éjszakát.

 

A viteldíj Sapira fejenként 31 ringgitbe fáj, ezért vissza is hoznak. Kell továbbá belépőt fizetni a nemzeti parknak is, ez külföldi felnőtteknek további 10 ringgit. Ha valaki egy adott napon több szigetet is felkeresne, akkor ez a belépő érvényes mindegyikre, úgyhogy az adott napon a park felé nincs további költség.

 

wp_20160205_09_45_01_pro.jpg

wp_20160205_10_12_52_pro.jpg

Sapi meglehetősen kicsinyke sziget, egy fél óra alatt bejárható. A kikötő melletti két strandon rendesen kiépített infrastruktúra várja az utazót, éttermek, öltözők, nyilvános mellékhelyiségek, bolt, vízimentők, s homokos, kőmentesített, bólyákkal kijelölt fürdőhelyek. A látogatók zöme nem is megy tovább, így frekventáltabb időszakokban meglehetősen zsúfolt tud lenni. Tegnap épp nem volt veszélyes, de azért nem volt meg az elhagyatott, festői part érzése. 

wp_20160205_10_31_36_pro.jpg

wp_20160205_14_20_29_pro.jpg

wp_20160205_14_20_14_pro.jpg

wp_20160205_13_41_04_pro.jpg


Szerencsére egy kis gyaloglással további két, elzárt, a helyiek jelentős része által sem ismert titkos part is létezik Sapin, ehhez egy-egy köves partszakaszon kell átverekednie magát az embernek.

wp_20160205_10_40_55_pro.jpg

wp_20160205_10_41_00_pro.jpg

Az elsőtől nem voltunk túlságosan elájulva, mert idáig még legalább 20-an átmásztak, s a meglehetősen aprócska strand így meglehetősen zsúfolt volt. Mentünk hát tovább. Egy újabb öt percnyi sziklákon, köveken való küzdelem után megérkeztünk az édenkertbe. A festői fövenyen mindössze két ember volt, a víz pedig már a parttól néhány méterre tele volt korallal. Később ugyan még felbukkant 3-4 ember, de nyugodtan mondhatni, hogy saját trópusi tengerpartunk volt.

wp_20160205_10_48_22_pro.jpg

wp_20160205_11_30_38_pro.jpg

wp_20160205_10_49_48_pro.jpg

wp_20160205_11_40_29_pro.jpg

wp_20160205_12_36_14_pro.jpg

Sapi túltesz Thaiföld szigetein. A part gyönyörű, a víz kristálytiszta, átlátszó, s ami a legnagyobb pluszt adja, az a szigeteket borító buja dzsungel. A fövenyek legfeljebb néhány méter mélyen húzódnak, utána már az erdő jön. Szerencsére kialakított ösvények is átszelik, így ezeken könnyű haladni.

 

wp_20160205_13_00_21_pro.jpg

wp_20160205_13_01_16_pro.jpg

wp_20160205_13_01_20_pro.jpg

wp_20160205_13_01_47_pro.jpg



Sapi gyorsan emelkedik, így a tetőről remek kilátás és kiváló fotótémák kerülnek elénk.

 

 

wp_20160205_13_04_02_pro.jpg

wp_20160205_13_04_11_pro.jpg

wp_20160205_13_05_28_pro.jpg

wp_20160205_13_05_36_pro.jpg


Sapi él is. Az elzárt partszakaszokon rákok tömkelege, de láttuk a vízben a korallokon túl rengeteg halat és még tintahalat is. Ugyancsak a sziget lakója az akár kétméteresre megnövő igen rémisztő megjelenésű varánusz is. A komodóihoz hasonlatos, de szerencsére nem veszélyes, legfeljebb akkor harap, ha nem hagyunk neki más választást.

 

wp_20160205_11_42_26_pro.jpg

wp_20160205_13_32_17_pro.jpg

wp_20160205_13_32_37_pro.jpg

Sapi elképesztően gyönyörű. Ha Sabah-ban jártok, semmiképp ne hagyjátok ki. 

Címkék:utazás malajzia varánusz borneó sapi sabah kota kinabalu 7 komment

Liping 2016.02.04. 12:50

Sabah

Malajzia két részre osztható, Nyugat- és Kelet-Malajziára. Előző a Maláj-félszigeten, az Indokínai-félsziget déli nyúlványán fekszik, Thaiföldtől délre. A valamikor Malajának hívott részen él a lakosság zöme, ott található a főváros, Kuala Lumpur és elsősorban erre a részre gondol mindenki, ha Malajziáról beszél.

 malaysia_map.jpg

Kelet-Malajzia Borneó szigetének északi részén terül el, Nyugat-Malajziától több száz kilométernyi tenger által elválasztva. Borneó hatalmas, a bolygó harmadik legnagyobb szigete. Három ország, Indonézia, a törpeállam Brunei és Malajzia osztozik rajta.

 

Ez az első látásra is feltűnően szedett-vedett államszövetség jelen formában a briteknek köszönheti a létét, akik gyarmatosították Malaját (a déli csücsöknél fekvő szigetállammal, Szingapúrral együtt), s Borneó északi felét is. A függetlenedés után így adta magát, hogy a volt brit kolóniák egy államba tömörüljenek. Szingapúr rövidesen elhagyta az államszövetséget, Brunei pedig eleve nem is csatlakozott, a nyolcvanas évekig brit uralom alatt maradt.

 

Kelet-Malajzia merőben eltér a nyugati résztől. Ritkán lakott, javarészt dzsungel borította vidék páratlan állatvilággal. Két szövetségi állam alkotja: nyugaton Sarawak (ejtsd: szárává), keleten pedig Sabah (ejtsd: szábá). Bár Malajzia részét képezik, történelmileg semmi közük a szárazföldi részekhez, s nagy fokú autonómiával rendelkeznek. A helyiek védelmében a nyugat-malajziak nem költözhetnek keletre, s szigorú idegenrendészeti szabályok vonatkoznak rájuk, a látogatásuk a külföldiekhez hasonlóan időben limitált keretek közé van szorítva.

 

maps-of-sarawak1.jpg 

 

Sabah és Sarawak egyaránt önálló határőrizetet tart fenn, egyikből a másikba, vagy a nyugati részekből való utazáskor külön-külön pecsételnek az útlevélbe. Most Sabah-s pecsétet kaptunk, de egy Sarawak nyugati felébe való közúti utazás (amely az úthálózat és az országhatárok sajátosságai miatt Brunei kétszeri érintésével is együtt jár) a már beszerzett itteni mellett további öt pecséttel járna (- visszaútra szintén).

 

wp_20160204_19_37_56_pro.jpg

 

Míg a malajziai olajkitermelés központja Sarawak, Sabah kevésbé iparosodott, s a Borneóra irányuló turizmus központja. A székhely, Kota Kinabalu nagyváros, mintegy hatszázezer ember lakja, a sarawak-i Kuching után a sziget második legnagyobb települése. A város jellegge ennek ellenére kellemes, s főleg a kínai magasépületek után barátságos, családias, legfeljebb 4-5 emeletekkel. A forgalom is visszafogott, s a levegő is tiszta. Brit kolóniaként baloldali közlekedés van, az üzemanyagárak pedig eszméletlenül nyomottak. 1 liter benzint fajtától függően 1.3-1.9 ringgit között mérnek, vagyis az olcsóbbak még száz forintba sem kerülnek.

 wp_20160203_17_03_23_pro.jpg

A lakosság összetétele vegyes, amiben nagyon elüt Nyugat-Malajziától az az indiaiak hiánya. Itt KK-ban egyáltalán nincsenek, vannak helyettük viszont helyi dajakok, borneói őslakosok. A malájoknál némileg sötétebb bőrűek, s feltűnően nem muszlimok. A népek zöme természetesen maláj, de mintegy egynegyedük itt is kínai, akik nagyon szépen beszélik a mandarint. A feliratok is tanúskodnak a multikultiról: a maláj mellett a legtöbb helyen kínaiul is kinn van minden, ahogy az angol is sűrűn előfordul. Nyugat-Malajziától eltérően sokkal jobban beszélik az angolt, bár ebbe belejátszhat, hogy KK turistaövezet.

 wp_20160203_06_53_32_pro.jpg

Nyugat-Malajziától nem voltam elbűvölve, de Sabah határozottan barátságos hely. Az árak nagyon kellemesek, a kínai árakhoz hasonlóak, importcikkek terén pedig nagyságrendekkel olcsóbb, mint Kína. Belejátszhat ebbe a mindössze 6%-os ÁFA is.

jungle-borneo.jpg

Sabah-i dzsungel (fenn), a kicsivel több mint 4000 méteres Mt. Kinabalu emblematikus csúcsa (lenn)

mount-kinabalu-national-park-54276.jpg 

 

Sabah-ba el kell látogatni, ha van rá lehetőség. Sokkalta inkább ide kell jönni, mint Malajába. 

Címkék:utazás malajzia sabah kota kinabalu 2 komment

A blogról

Öt év Kína után Veve a vietnámi Nha Trangban él és munkálkodik, s igyekszik minden érdemlegesről beszámolni a blog hasábjain...

Facebook

Utolsó kommentek

  • sellőlány: @Liping: Addigra biztos ti is jobban megismeritek a környéket és kiderül az is, kinek-mihez lesz kedve. HoiAn megérne egy látogatást (nincs is annyira megjárhatalanul messze pl. minibusszal), főleg ... (2017.10.23. 23:57) A családlátogatás is sínen van
  • Liping: @sellőlány: Magam sem szeretek túl sok programot besűríteni, ők meg már nem is olyan mozgekonyak. De majd kiderül, mindenesetre szerintem itt sem fognak unatkozni. :) (2017.10.23. 22:21) A családlátogatás is sínen van
  • sellőlány: @Liping: Na igen, el kell fogadni, hogy létezik ilyen verzió is, nem úgy mint a mi esetünkben, akik 1 napnál tovább nem bírnak meglenni a fenekükön és folyamatosan programokkal sokkolják a rokonaika... (2017.10.23. 12:16) A családlátogatás is sínen van
  • Liping: @sellőlány: Nem hiszem, csak itt helyben, kényelmesen leszünk. Itt is akad elég egzotikus, s tenger meg hasonlók. :) (2017.10.23. 09:10) A családlátogatás is sínen van
  • sellőlány: @Liping: Igen kellemes-kényelmes intervallum, a lehető legjobb időszakban. Remélem, északabbra azért elnéztek, arrafelé talán még több is a látnivaló. (2017.10.23. 08:44) A családlátogatás is sínen van
  • Utolsó 20

Címkék

akszu (7) alaer (45) állatkert (5) árak (5) áram (7) bangkok (18) bankolás (14) béka (8) beteg (16) blog (36) borneó (10) budapest (5) changsha (11) chongqing (26) dalian (8) diákok (63) doha (12) drveve (21) egyetem (7) élet (218) eső (6) fengjie (194) férj (7) feszkó (8) fősuli (68) fűtés (6) gaszto (5) gasztro (88) guangzhou (8) határ (10) hazatérés (13) hazaút (13) hétvége (10) hideg (5) (6) hongkong (20) hubei (6) hülyeveve (8) időjárás (14) internet (7) kaja (68) kampusz (16) karácsony (8) katar (17) képek (7) kína (901) Kína (11) kína tartományai (6) kirándulás (12) költözés (9) komment (6) kórház (6) kota kinabalu (16) középsuli (36) közlekedés (12) krabi (11) ktv (7) lakás (9) lakhatás (14) laptop (7) magyarország (15) malajzia (34) melakka (6) metró (24) moszkva (5) munka (76) munkakeresés (7) munkavállalás (7) nha trang (12) nyár (7) nyaralás (5) nyelvsuli (22) oroszország (5) pattaya (7) peking (15) pénz (9) pénzváltás (5) qatar (12) repjegy (6) reptér (7) repülés (6) sabah (11) sanya (15) shanghai (8) shenzhen (144) sport (5) suli (6) szingapúr (11) szünet (10) tanítás (40) tavasz (5) teknős (7) tél (7) telefon (5) thaiföld (50) tianjin (5) tibet (6) ügyintézés (13) újév (5) ünnep (8) urumcsi (6) utazás (115) vacsi (5) város (17) vasút (10) vendégposzt (9) vietnam (21) virágelvtárs (9) vizsga (31) vizsgáztatás (6) vízum (8) vonat (9) wanzhou (7) wenzhou (7) wuhan (184) xianning (177) xinjiang (26) Címkefelhő