Ha már a trópusokon vagyunk, nem lehet eltekinteni a Kína más részein sehol nem ekkora bőségben hozzáférhető gyümölcsözöntől. Még a turistákkal gazdagon tűzdelt részeken, mint Dadonghai, ahol a szállásom fellelhető, is egészen olcsón lehet hozzájuk jutni, de a némi buszozással (egy irányban 1 yuan) elérhető belvárosban gyakorlatilag fillérekért vágják őket az emberhez.

Mangó, kókusz, ananász, sárkánygyümölcs, bébibanán meg kismillió egyéb egzotikum, amiknek magyar nevük sincs. 4-5 yuanért 1 egész jin mangót kapni, ráadásul kicsiny, bébiméretűt, amiben a mag sem akkora otromba, mint az otthon kapható óriásokban. S érett, mennyei, finom.

A banán is pár yuanes cikk, s a héj egészen vékony, az ehető rész pedig nagyságrendekkel jobb, mint a hagyományos banáné.

Sokfelé árulnak kókuszt, az éretlen fajtából, a benn rejlő nedű miatt. Turistás helyeken 20 yuan alatt nem lehet megúszni, de beljebb akár ötért is megkapható. Eddig sosem próbáltam, de ha már itt vagyok... Nem rossz, a lé kicsit édeskés, s egy cirka másfél liter lehet egy-egy fejben, de semmi extra. Ellenben a vízhajtó hatás hamar jelentkezik. Egy alkalommal belefér.

A mangót viszont sosem lehet megunni. Imádom.