Liping 2017.06.18. 13:09

A bangkoki közlekedésről

A thai főváros egyike a bolygó legnagyobb városainak, a teljes agglomerrációban nagyjából 15 millió (míg a tényleges városban valamivel több, mint nyolcmillió) ember él. Egyúttal egy hatalmas vízfej is, Budapesthez hasonlítható, a régióban él a thai lakosság egynegyede, rajta kívül lényegében nincs is másik nagyobb település az országban - a korábban még számon tartott Thon Burit mára elnyelte Bangkok.

 

Egy ekkora városban, ahogy azt sejteni lehet, igencsak jelentős a forgalom. Thaiföld intenzív módon fejlődött az eltelt évtizedekben, s egy ázsiai viszonylatban aránylag tisztes életszínvonal alakult ki. Fejlettségben nem éri el a kínai átlagot, de kétségtelenül nem éhezésről és nyomorról szólnak az országról szóló hírek. A méltán híres turizmus mellett a termelőágazatok is megjelentek Thaiföldön, s bár az 1998-as ázsiai pénzügyi válság ezt az országot sem kímélte, nem egy kellemetlen hely.
Ez egyúttal azt is jelenti, hogy bőségesen akadnak járművek, motorból meg egészen elképesztő mennyiség gurul az utakon. A vezetési stílus is tipikusan ázsiai - bár van tapasztalatom a kínai viszonyokról, Bangkokban sokkalta életveszélyesebbnek tűnt a helyzet.
A rengeteg jármű egyúttal dugókat is jelent. Hatalmas dugókat. A jelek szerint egy ideig még úgy gondolhatták, az újabb utak építése megoldást jelenthet - ennek bizonyítékaként nagy számban figyelhetőek magasított útszakaszok, s városi (fizetős) főutak. A helyzet ezzel együtt is reménytelen, így nagy nehezen eljutottak a felismerésig, hogy a tömegközlekedés felfejlesztése az egyetlen megoldás.

 

wp_20160924_21_38_20_pro.jpgBusz Bangkokban (fenn), még este is szüntelenül hömpölygő forgalom a belvárosban (lenn)
img_20170612_223705.jpg

 

Elég sokára vágtak bele a metróépítkezésekbe, de most annál jobban pörög a dolog, s nagy számban épülnek új szakaszokat, s a tervek még nagyobb ívű elképzelésekről tesznek tanúbizonyságot. Bár valódi metróvonal egyelőre csak egy van, s az sem túl hosszú, 18 állomással,  a magasított pályán haladó városi vasút, a skytrain már két vonalat takar, s akad még egy, tavaly megnyílt, metrónak nevezett vonal is, szintén magasított pályán.
Jelenleg mindegyik vonal bővítés alatt áll, s ezek mellé épülnek még két monorailt is, s lesz még egy valódi metróvonal is.

 

bangkok-map.pngA bangkoki hálózat, a már épülő szakaszokkal

 

A thai vasút kezelésében is létezik egy gyorsvasút, ez a repteret köti össze a belvárossal, szintén a magasban halad. Az erről vagy a skytrainekről való átszállás erősen nehézkes, a metróvonal állomásaihoz elég sokat kell sétálni, még neveikben is eltérő állomásokról van szó. A metróról a reptéri vasútra történő átszállás egy tempós haladásra képes egyed számára, mint amilyen én is lennék, legalább 10 percet igényel.

 

A skytrain első darabját 1999-ben, míg a metró első szakaszát 2004-ben vehette birtokba a nagyközönség, azóta pedig nagyon sokat nőtt a hálózat, bár az igazán nagy mérvű bővülés az elkövetkezendő években várható csak.
Ami azt illeti, erre igencsak nagy szükség is van. A buszok leterheltek, s a dugóban csigalassú tempóban vánszorognak, az egyéni közlekedést pedig csak a városi főutak tartják úgy-ahogy életben.

 

 

Galéria képaláírásokkal

 

A fejlődés ezzel együtt is impozáns, remélhetően nagyban hozzájárul majd Bangkok élhetővé varázslásához.

 

Végezetül egy videó a reptérre vezető vasút fedélzetéről lőve.

 

Címkék:bangkok közlekedés utazás metró thaiföld tömegközlekedés 2 komment

Liping 2017.06.17. 13:30

Irány Shenzhen

Már a bangkoki reptéren múlatom az időt egy jó ideje, miután a hotelből délben ki kellett jelentkeznem. Kitömegközlekedtem magam a helyszínre, s most a gépemre várok, szerencsére már csak egy órát kell.

 

Valamikor 11 óra előtt érek majd Shenzhenbe, így erősen kérdéses hogy elérem-e még az utolsó metrót - tekintetbe véve hogy vegzálnak majd, sanszos, hogy nem. Járnak egészen sokáig buszok Shenzhenbeibe, az északi pályaudvarhoz, tőlünk három metrómegállónyira, úgyhogy így sem fog vagyonba kerülni az út.

 

 

Határozottan jó volt most itt, de már ideje visszamenni. A 7/11-es szendvicstől is herótom van már. Telítődik az ember vagy mi. 

Címkék:bangkok repülés utazás thaiföld reptér Szólj hozzá!

Liping 2017.06.16. 16:05

Thai masszázs

Thaiföld híres a masszázsról is, persze ezek egy jó része happy ending-gel is jár, s ez utóbbiakban nem feltétlenül a masszőz masszírozás terén nyújtott képességei a lényegesek. Legalábbis így hiszem, aztán lehet, hogy tévedek, s csak sztereotip módon gondolkodom - amennyiben valamelyik olvasóm igénybe vett effélét, s nem ért egyet velem, cáfoljon meg nyugodtan.

 

No, de tekintsünk el a masszázs erotikus vonulatától, engem a hagyományos része érdekelt mindig is. Nagyon-nagyon bírom, ha jól csinálják, de bevallom őszintén, hogy az eddig szerzett tapasztalataim kevéssé tettek motiválttá, hogy sűrűn látogassak fizetős helyeket. Masszíroztak már meg a világ néhány pontján: odahaza, Ukrajnában, Kínában és már - a maitól eltekintve - kétszer Thaiföldön is. Ezek kivétel nélkül csapnivaló élmények voltak, dacára annak, hogy sokszor nem kevés pénzbe kerültek.
A legtöbbször csak úgy ímmel-ámmal csináltak valamit, hiányzott az erő a mozdulatokból (ezt valamilyen szinten megértem, ha nekem is ezt kéne csinálnom napi szinten és órákon át, tutira fáradt lennék és spórolnom kéne az energiával) és sok időt szántak olyan technikák(?) alkalmazására is, amik még kellemetlenek is voltak. Így aztán - aktuális partnereim nagy "örömére", mindig őket fogtam be, hogy megkapjam a nekem járó efféle kényeztetést. Férjemre még nem is panaszkodhatom: bár bizonyára a háta közepére sem kívánja a dolgot, legalább hetente egyszer alaposan átgyúr. (Jó, próbálná meg nem jól végezni a dolgát!)

 

Szóval, a fentiek miatt erősen gondolkoztam azon, hogy kell-e ez ma nekem, végül az győzött meg, hogy errefelé, Bangkok kínai negyedének kis utcáiban tényleg elképesztően olcsón mérik ezt a szolgáltatást, óránként csak 200 baht-ba fáj a talpmasszázs és a thai masszázs egyaránt. Ez cirka 1500 Ft-ot jelent, ami még akkor sem olyan nagy veszteség, ha simogatnak végig az eljárás során.

 

Ezúttal azonban nem ez történt. Két órát kértem, egy órát a talpas, egyet a sima thai verzióból, s a kb. 40 körüli hölgy igencsak beleadott mindent, s érezhetően tudta, hogy mi a dolga. Miután a lábammal-kezeimmel végzett, s intett, hogy forduljak hasra, már teljesen jól voltam, s amikor a hátamon is elkezdte a kezelést, majdnem nyögdécselni kezdtem, annyira kellemes volt.
Egyáltalán nem kímélt, jól meg is kínzott itt-ott, persze jó értelemben, s tényleg a fizikai erőt sem hiányolhatom, mert bár egy max. 45 kilós teremtésről beszélünk, használt alkart, lábat, könyöket, térdet, mindent, amivel rendes nyomást fejthetett ki. De meg kell mondjam, hogy még az ujjaival is képes volt erősen dolgozni.
Miután maradéktalanul elégedett voltam, végül a 400 helyett 500 baht-ot kapott, amit maximálisan megérdemelt.

 

Ha valaki az itteni kínai negyedben jár és kell az elérhetőség, nagyon szívesen megadom.

 

Címkék:bangkok utazás thaiföld masszázs thai masszázs kínai negyed Szólj hozzá!

Liping 2017.06.16. 09:49

A munka is megvolt

Tegnap szerencsésen lezajlott az ittlétem munkával töltött része is, bár meglehetősen nyomorult módon volt megszervezve az egész. Még bohócot és Michael Jackson-imitátort is kapott a befektetésre éhes közönség.

 

Némi variálás folytán ma még nem utazom vissza, csak holnap, így még egy nap jut Bangkokra. Talán befizetek egy thai masszázsra valahol, majd meglátjuk.

 

Végül néhány kép az eseményen felszolgált, amúgy elég középszerű menüről.

 

 

Címkék:munka bangkok kaja gasztro thaiföld Szólj hozzá!

Liping 2017.06.13. 13:20

Thaiföld és a 7 Eleven

Gasztronómiailag kellően kifinomult olvasóim egész biztosan megütköznek étkezési szokásaimon. Bár nyitott vagyok mindenre és gyakorlatilag bármit örömmel elfogyasztok, étkezéseim nagy részében teljesen földhözragadt fogásokkal kényeztetem magam, s teszem ezt a legnagyobb megelégedésemre.
Ebbe belejátszhat, hogy nem ezüstkanállal a számban születtem és a fine dining meg az odahaza zajló, ezzel összekapcsolódó gasztroforradalom is többnyire értelmezhetetlen számomra.  

 

No, miután kifejtettem, hogy mennyire egyszerű és suttyó vagyok, ejtsünk szót a Thaiföldön fellelhető ízvilágról. Van itt minden, mi szem-szájnak ingere: helyi, thai konyha, kínai éttermek, az alapanyagok terén pedig töménytelen tengeri herkentyű. És persze ott a minden sarkon fellelhető, éjjel-nappal üzemelő 7 Eleven.

Szeretem a thai kajákat is, de kisebb megszakításoktól eltekintve most már lassan fél évtizede Kínában élek, s ez azt is jelenti, hogy ingerem van a nyugatias ízekre. A 7 Eleven egy hétköznapi bolthálózat, ahol mindenféle dolgokat kapni, de természetesen elsősorban az élelmiszerek és az italok dominálnak. Méretüket tekintve tényleg kicsik, egy otthoni benzinkutas shophoz hasonló alapterülettel rendelkeznek.

 

img_20170612_144236.jpgA thai konyhaművészet remekművét rejtő kulináris zarándokhelyek egyike


A thai verzióban - mert maga a lánc nemzetközi - a pénztárak mellett árulnak meleg ételt is. Ez alatt nem kell semmi különlegesre gondolni, csupán virslik forognak, melegednek, illetve ugyancsak a pénztárosok melegítik/sütik meg az üzletben kapható félkész szendvicseket, hamburgereket is. Ezek hűtőpultban várják a vásárlókat, normális, gyári csomagolásban, aztán a kedves vendég, ha az igénye úgy tartja, ott helyben, további díjazás felszámítása nélkül kérheti a fogyaszthatóvá varázslást.
A hamburgerekből egyszer fogyasztottam még az első thai utam alatt. Ezeket simán megmikrózzák, s nem javaslom őket senkinek. A melegszendvicseket ellenben szendvicssütőbe rakják, s ezek ízre is kifejezetten kellemesek, mindamellett fillérekbe kerülnek - márkától és ízesítéstől függően 25-35 baht között mozognak (bár ma láttam valami speckót 50-ért is).

 

A szendvicsek az ízesítés mellett abban különböznek elsősorban, hogy milyen pékárut használnak. A sima toastkenyeres verzió mellett legalább ugyanakkora arányban croissant az alap, vagy legalábbis egy így elnevezett, s a croissant ízére valamelyest emlékeztető valami. Ha tehetem, én a toast mellett maradok, s a legegyszerűbb változatokat szeretem, mint pl. a sima sajtos-sonkás, esetleg a virslis-sajtos, ezekből is a legolcsóbb, 25-27 baht-os márkájúakat.
Lehet bonyolítani, van, amiben tojás is van, de még carbonara szószost is kapni.

 

img_20170612_145330.jpg

Ez pedig a már elkészített és útra kész állapotúra csomagolt kincs (fenn),
s maga a termék egy croissant-os verziója (lenn)

img_20170612_145350.jpg

 

 

Szóval ez a helyzet. Egy Veve melegszendvicset enni jár Thaiföldre. Kövezzetek meg.

Címkék:bangkok gasztro thaiföld melegszendvics 7 eleven 1 komment

Liping 2017.06.12. 08:56

Vacsi Bangkokban

Tegnap este, bár személy szerint a 7/11-ben ettem volna a kis szendvicseimet, útra keltünk egy beülős, kínai típusú, jólesően lerobbant étterem felé. Némi sörözgetés mellett mindenféle tengeri gyümölcsöt ettünk, s egészen jól éreztük magunkat.

Azért hazafelé még befigyelt a szendvics is.

 

Címkék:bangkok kaja gasztro thaiföld 1 komment

Liping 2017.06.11. 16:29

Bangkokból

Immár a hotelben pötyögök, merthogy lassan azért ideértünk. Virágék hiába jöttek sokkal hamarabb, némi kavar miatt csak velem egy időben kapták meg a szobájukat, de a lényeg, hogy már mindannyian beköltöztünk.

 

A hely kellemes, mint az ilyen nívósabb hotelek általában, az ötödiken van egy terasz medencével, s természetesen minden szükséges parasztvakítással fel van szerelve. Szerencsére egy 50 méterre már 7/11 is van.

 

Ma még elvileg vacsiztatnak bennünket, aztán többet még én sem tudok. Lassan felfrissítem magam és kezdődik a thaiföldi hét. Jó itt.

Címkék:munka bangkok thaiföld Szólj hozzá!

Liping 2017.04.12. 20:23

A thai munka

Ejtsünk szót hát erről is.
Bangkokba érkezvén már várt minket egy pasas a cégtől, aki az elkövetkezendő két napban is az ügyes-bajos dolgainkat volt hivatott megoldani. Vett nekünk kaját, majd előkerült a minibuszunk is a sofőrrel, s elindultunk Pattaya felé. Az utat javarészt átaludtuk, s remekül megfáztunk az ezerrel járó légkonditól.

 

Pattayában a Hard Rock Hotelben szálltunk meg, egy egészen kedélyes, négycsillagos szállodában, aranyos szobában. A kilátás messze nem volt olyan szép, mint legutóbb, de most csak az ötödiken volt a szoba, s a szálló is kicsit beljebb volt a parttól.

 

A szoba és a kilátás a fenti galériában


Egy óra pihenést követően vártak minket odalenn a bárban, s átbeszéltük férjem beszédét, egy-két apróságot pontosítottunk, s megbeszéltük a másnapot. A fejes kínai is ott volt, s nagyon elégedett fejet vágott már akkor is, főleg, mivel férjem remekül betanulta a szövegébe illesztett egy darab kínai mondatot is.
A rövid dumálás után elváltak útjaink, egyúttal felhatalmazást kaptunk a hotel éttermében való kajálásra, az árat a szoba költségéhez íratva. A minibár elfogyasztására is engedélyt kaptunk.

img_20170405_185929.jpg

Megbeszélünk csúnyára kopasztott férjemmel és pár kínaival

 

Kajálás előtt lenéztünk a medencékhez és úszkáltunk egy picit, majd végül a vacsira is sor került. Nem mondom, az étek guszta volt, de se kiadósnak, se különösebben finomnak nem nevezném, pedig üdítővel együtt került 2200 baht-ba. Utána még elgurultunk egy 7/11-be, ahol fejenként 50 baht-ért betoltunk két melegszendvicset. Utóbbi sokkal finomabbnak bizonyult.

 

Medence és éttermi drága, de apró vacsi a galériában fent



Elsétáltunk még a vigalmi utca felé is, lévén férjem még nem látott ennyi prostit egy kupacban. Este lévén még virgoncabbak voltak a hölgyek(?), s a magukban vagy kizárólag férfitársaságban kóválygó turistákra legyekként röppentek rá, de férjem elmondása szerint még így is megnyalta egyik-másik a szája szélét reá pillantva, hogy kéz a kézben sétáltunk.

 

Másnapra már szarabbul voltam, így egész nap az ágyat nyomtam, férjem pedig elindult délután a beszédét megtartani. Én ott nem voltam jelen, így a beszámolómban csak rá hagyatkozhatok. A miénkhez hasonló esemény volt, férjemé volt az első beszéd. Szegénynek remegtek a lábai, de nem hibázott, s utólag a kínaiak az egekbe dicsérték. Voltak menő kaják is, s egy ízben még felvezették a színpadra a többi fejessel együtt koccintani, s természetesen nem maradhatott el a vendégekkel való fotózkodás sem.

 

9 felé hazahozták, s megdobták 10 ezer baht-tal is, ami feltehetően a sikeres eseménynek volt köszönhető. Bár vackul voltam, mivel menni akart szórakozni velük (ilyenkor mindig az jön), nélkülem meg nem akart, így egy órára kimozdultunk. Egy diszkószerűség volt a célállomás, partibusszal, ledér hölgyekkel. A fejes kínai mindkettőnket nagyon megdicsért, s biztosított róla, hogy három-négy hónap múlva is mennie kell a következő eseményre. Fizu természetesen addig is jár minden hónapban.


Partibusz, dizsi

 

Másnap még reggeliztünk egyet a hotelben, majd fél 10 felé nekiindultunk Bangkok felé. Ezt az utat is átaludtuk majd lassan elhagytuk Thaiföldet. Ha nem lettem volna beteg, még élveztem is volna. De azért így sem volt rossz.

Címkék:munka bangkok pattaya kaja prostitúció gasztro thaiföld férj Szólj hozzá!

Liping 2017.04.12. 14:01

Az út Thaiföldre és onnan vissza

A terveknek megfelelően már fél 7-kor megindultunk Hongkong felé. A gép ugyan csak fél 1-kor indult, de biztos ami biztos alapon időben oda akartunk érni. Metróval a Futian Checkpoint határátkelőig robogtunk, majd ott beálltunk a kínai határellenőrzés sorába.

Noha legutóbb Kantonban a határőr biztosított afelől, hogy többé nem lesz vegzálásban részem, ebben nem bíztam maradéktalanul, s a megérzés be is jött, mert a szokásos procedúra következett: félrekísértek alaposabb ellenőrzésre. Újfent telefonálgattak majd útlevelet fénymásolgattak, majd mintegy fél óra után már mehettem is a dolgomra.

 

A határ hongkongi oldalán, Lok Ma Chau (Luomazhou) állomáson újra metróra szálltunk egészen egy megálló erejéig, Sheung Shui-ig (Shangshui). Onnan buszozás jött a reptérig. Ha valaki erre vetemedik és a jegyet kp-ben kívánja rendezni, az gondoskodjon a pontos összegről, mert a buszon nem adnak vissza. Emiatt egy járattal később is mentünk. 

 

img_20170405_090652.jpg

 

Maga a buszozás nem tart egy órán át sem, így bőven időben megérkeztünk a reptérre. A hongkongi reptér sem a kisebbek közül való. Relatíve új, s többek közt pont a nem csekély forgalom miatt kellett az újat egy mesterséges szigetre felépülni. Jó, az legalább annyira belejátszott, hogy a régi, Kai Tak repülőteret a legrizikósabbak között tartották számon, mivel toronyházak sűrűjében kellett megközelíteni. Csak kifejezetten rutinos pilótáknak engedték a hongkongi le- és felszállásokat.

 

kaitak.jpg
Az egykori Kai Tak repülőtér, nem tartozott a pilóták kedvencei közé

kaitak2.jpg

 

Az új reptér nemzetközi színvonalú, s ahogy említettem, elég nagy is. Az egyes beszállókapuk között kis metrószerűség hordja az utazóközönséget, ezt nekünk is igénybe kellett venni mindkét irányban.

 

img_20170405_100337.jpg

img_20170405_104338.jpg

img_20170405_104451.jpg

img_20170405_105339.jpg

img_20170405_110232.jpg

 

Bangkokba enyhe késéssel érkeztünk, de szerencsére megvártak minket, s azonnal indultunk is Pattayába. Visszafelé is kihoztak a reptérre, s a változatosság kedvéért ekkor meg késéssel indultunk el Hongkong felé. Ezen az úton történt, hogy a nyomás a fülembe vitt némi nem odavaló cuccot az orromból, s ennek eredményeképp dugult be a fülem, illetve lett ez az enyhe középfülgyulladás.

 

Hazafelé a busznak még annyi idő sem kellett, ami nem baj, mert az általunk használt határátkelőhely fél 11-kor bezár. Kicsit tartottam tőle, hogy nem érünk oda, s akkor átszenvedhetjük magunkat Luohu felé, ami egy elég jelentős kitérő lett volna.
Szerencsére 10 óra után pár perccel már a határ kínai oldalának ellenőrzésénél tartottunk, s a kései órának annyi előnye is volt, hogy a félreállítás után rekordidőn belül, mintegy 10 perc alatt már útnak is eresztettek. Elmulasztottam figyelni, hogy mit csináltak, de gyanakszom, hogy ezúttal elmaradt a fénymásolós-telefonálós kör, mert ők is mentek volna haza.

Címkék:kína munka bangkok repülés utazás pattaya thaiföld határ shenzhen Szólj hozzá!

Liping 2016.09.27. 17:46

Bangkoki gasztro: rovarok

Olvasóimat talán már nem lepi meg az a tény, hogy meglehetősen nyitottan állok a táplálkozás kérdésköréhez. Szívesen próbálok ki új ízeket, s egész kevés olyan dolog van, amit azonnal, zsigerből elutasítok.

 

Thaiföldön valaha a mindennapok része volt a rovarevés, ma már eléggé visszaszorult, de nyomokban még fellelhető. A külföldiek szórakoztatására, borzongásának kiváltására mindenképp.
Amennyire tudom, elmúltak már azok az idők, amikor a moziban popcorn helyett pirított ízeltlábúakat lehetett vásárolni egy nasi gyanánt, így aztán célirányosan indultam meg a Khao San Road felé, mivel azt konkrétan tudtam, hogy ott még találni efféle portékára specializálódott kufákat.


wp_20160924_21_11_59_pro.jpgKhao Shan Road

wp_20160924_21_12_15_pro.jpg




A látvány egy külföldinek legalábbis furcsa, de mindenképp fotóért kiáltó, így aztán az árusok ma már csak 10 baht ellenében engedik a fényképezést. Ami persze jogos, hiszen azért a látogatók zöme nyuszi ahhoz, hogy vegyen és egyen is valamit.


Bennem, mint említettem, tombol a kalandvágy ilyen téren, de azért erőt kellett merítenem magamban ahhoz, hogy valamit bevállaljak. A nagy, s még gusztustalanabb bogarakhoz, skorpiókhoz aztán végképp nem fűlt a fogam, de azért a kisebb tücskökkel erősen szemeztem. Egyszer élünk alapon végül vettem egy kis dobozzal, de azért az első kóstoló előtt az árusító hölggyel is megetettem egyet, biztos ami biztos.

Miután látszólag nem esett nehezére, s a mosolya sem lett kevésbé őszinte, végül nekibátorodtam, s elrágtam én is egy kis tücsköt. Ropogós, s egészen jó íze is volt. Elég rendesen megpiríthatták, így aztán semmi testnedv, undorító dolog nem maradt.

Ajándékba még egy kis lárvát is kaptam, aminek semmi íze nem volt.

 

Ízeltlábúak minden mennyiségben. Guszták? 


A tücsök meg végül annyira bejött, hogy aznap este egy két perc alatt el is rágtam mindet. Azt nem állítom, hogy mostantól ezt kérnék minden nap, de jó tudni, hogy esetleg a vadonban ragadva egész jó menüt lehetne belőlük összerittyenteni. 



A Szecsuánblogon a trollok kiszűrésére előmoderáció után jelennek meg a kommentek. Ha új vagy a blogon, az első (a moderáción nem fent akadó, normális) hozzászólásod után felkerülsz a blogos whitelist-re, s így a jövőben a hozzászólásaid azonnal megjelennek majd. Megértésedet köszönöm!

Címkék:bangkok kaja gasztro thaiföld rovar tücsök skorpió 5 komment

A blogról

Öt év Kína után Veve a vietnámi Nha Trangban él és munkálkodik, s igyekszik minden érdemlegesről beszámolni a blog hasábjain...

Facebook

Utolsó kommentek

  • sellőlány: @Liping: Addigra biztos ti is jobban megismeritek a környéket és kiderül az is, kinek-mihez lesz kedve. HoiAn megérne egy látogatást (nincs is annyira megjárhatalanul messze pl. minibusszal), főleg ... (2017.10.23. 23:57) A családlátogatás is sínen van
  • Liping: @sellőlány: Magam sem szeretek túl sok programot besűríteni, ők meg már nem is olyan mozgekonyak. De majd kiderül, mindenesetre szerintem itt sem fognak unatkozni. :) (2017.10.23. 22:21) A családlátogatás is sínen van
  • sellőlány: @Liping: Na igen, el kell fogadni, hogy létezik ilyen verzió is, nem úgy mint a mi esetünkben, akik 1 napnál tovább nem bírnak meglenni a fenekükön és folyamatosan programokkal sokkolják a rokonaika... (2017.10.23. 12:16) A családlátogatás is sínen van
  • Liping: @sellőlány: Nem hiszem, csak itt helyben, kényelmesen leszünk. Itt is akad elég egzotikus, s tenger meg hasonlók. :) (2017.10.23. 09:10) A családlátogatás is sínen van
  • sellőlány: @Liping: Igen kellemes-kényelmes intervallum, a lehető legjobb időszakban. Remélem, északabbra azért elnéztek, arrafelé talán még több is a látnivaló. (2017.10.23. 08:44) A családlátogatás is sínen van
  • Utolsó 20

Címkék

akszu (7) alaer (45) állatkert (5) árak (5) áram (7) bangkok (18) bankolás (14) béka (8) beteg (16) blog (36) borneó (10) budapest (5) changsha (11) chongqing (26) dalian (8) diákok (63) doha (12) drveve (21) egyetem (7) élet (218) eső (6) fengjie (194) férj (7) feszkó (8) fősuli (68) fűtés (6) gaszto (5) gasztro (88) guangzhou (8) határ (10) hazatérés (13) hazaút (13) hétvége (10) hideg (5) (6) hongkong (20) hubei (6) hülyeveve (8) időjárás (14) internet (7) kaja (68) kampusz (16) karácsony (8) katar (17) képek (7) kína (901) Kína (11) kína tartományai (6) kirándulás (12) költözés (9) komment (6) kórház (6) kota kinabalu (16) középsuli (36) közlekedés (12) krabi (11) ktv (7) lakás (9) lakhatás (14) laptop (7) magyarország (15) malajzia (34) melakka (6) metró (24) moszkva (5) munka (76) munkakeresés (7) munkavállalás (7) nha trang (12) nyár (7) nyaralás (5) nyelvsuli (22) oroszország (5) pattaya (7) peking (15) pénz (9) pénzváltás (5) qatar (12) repjegy (6) reptér (7) repülés (6) sabah (11) sanya (15) shanghai (8) shenzhen (144) sport (5) suli (6) szingapúr (11) szünet (10) tanítás (40) tavasz (5) teknős (7) tél (7) telefon (5) thaiföld (50) tianjin (5) tibet (6) ügyintézés (13) újév (5) ünnep (8) urumcsi (6) utazás (115) vacsi (5) város (17) vasút (10) vendégposzt (9) vietnam (21) virágelvtárs (9) vizsga (31) vizsgáztatás (6) vízum (8) vonat (9) wanzhou (7) wenzhou (7) wuhan (184) xianning (177) xinjiang (26) Címkefelhő