Liping 2017.09.21. 15:17

Októberben tehát Vietnám jön

Az előzetes tervekkel ellentétben nem várunk februárig, hanem már 16 nap múlva Vietnám felé vesszük az irányt. A hirtelen döntésnek több oka is van.

 

Már többször elgondolkoztam rajta, hogy mi lenne, ha férjemnek nem hosszítanánk vízumot és inkább lelépnénk hamarabb, de ez csak gondolat maradt. Mehetnékem volt ugyan, de azért racionális típus vagyok és sem az én vízumom árát nem szerettem volna elpazarolni (nekem még van cirka fél évem), sem az itteni jövedelemről lemondani addig, míg lehet.

 

Hogy végül mégis megindulunk, annak leginkább vízumos okai vannak. Az eredetileg betervezett maláj opció most épp felfüggesztés alatt áll, elvileg október 28-ig. A férjemnek 7-én jár le a vízuma, így addig nem tudunk várni. Megoldható lenne ugyan, hogy HK-n keresztül szerzünk egy (szerencsétől függően 1 vagy 2 hónapos) papírt átmenetileg, s október végén megyünk Malajába, de ez ugye még újabb költség, ráadásul egyet éjszakázni kéne Hongkongban hozzá.
További bónusz, hogy amennyiben október 28-tól mehetnénk is az új vízumért KL-be, az új verzió drágább, mint az eddigi, ráadásul mivel fél évre szól, akkor meg azt nem tudnánk végig kihasználni. És ráadásul arra sincs tulajdonképpen semmi garancia, hogy tényleg tudunk akkor szerezni vízumot.

 

A lényeg, hogy úgy döntöttem, nem variálgatok, akkor inkább induljunk neki Vietnámnak hamarabb. Férjem most kapott extra 2-3 havi fizura ígéretet a cégtől, ez önmagában elég arra, hogy egy akár egy évet is lehúzzunk ott mindenféle helyi jövedelem nélkül, anélkül hogy egyéb meglévő forrásainkhoz hozzányúlnánk.
Merthogy, ha már lúd, legyen kövér alapon arra is jutottam, hogy Nha Trangban (ide megyünk Vietnámon belül) egy évre telepszünk le első körben fél év helyett.

 

A vietnámi vízumigénylésünk már folyamatban, a napokban intézek majd mindent szép lassan. Október 7-én pedig el is húzunk, előreláthatóan Hongkongon és Saigonon át.

 

Ennyi egyelőre. Majd szórakoztatlak benneteket a részletekkel.

 

Címkék:kína költözés élet vietnam shenzhen 2 komment

Liping 2017.09.20. 10:19

Malajzia megint elmarad

Majd holnap részletesebben is megírom, most csak a lényeg jön. Már októberben költözünk Vietnámba.

Címkék:kína költözés élet vietnam shenzhen 2 komment

Liping 2017.09.19. 04:59

A pinyin és az angol nyelv

A Szecsuánblog történetének legintenzívebb kommentháborúi a hivatalos kínai latin betűs átírás, a pinyin körül forogtak. Mint azt már a legelső posztok egyikében siettem kijelenteni, én (a világ nagy részéhez hasonlóan) következetesen ezt használom a blogon. Ez persze néhány olvasó szemét bántotta, különösen, ha esetleg korábban hozzászokott a magyar sajtóban még elterjedtebb ún. magyar népszerű átíráshoz. Hogy ténylegesen mennyien éltek panasszal ez ügyben, az a másodnickek világában nehezen eldönthető folyamat, de készséggel elfogadom azt is, ha sokaknak fáj. Ettől függetlenül a blogos gyakorlat marad a régi, most újra nem kifejtendő okok miatt. Akit nagyon érdekel, kattintson a pinyin címkére az ezzel foglalkozó posztok megjelenéséhez.

 

Ami a mai bejegyzés megírására sarkallt az egy rendszeresen visszatérő vélemény, miszerint a pinyin angol/amerikai átírás vagy épp az angol nyelvre van optimalizálva. Heh?! Őszintén megmondom, harmincakárhány évem alatt soha nem találkoztam ezzel az elképzeléssel, s elsőre nem is nagyon tudtam hova tenni. Persze élek a gyanúperrel, hogy az erről szóló megnyilvánulások zöméért vagy akár egészéért a házitrollunk felel különböző indapasszos regisztrációk alatt, annyira szokatlan gondolatról van szó. Akárhogy is, egyszer s mindenkorra, kellő alapossággal nekiállok kivesézni a kérdést, s ezzel a magam részéről pontot is teszek az átírásról szóló diskurzus végére.

 

A pinyin

 

A teljes nevén hanyu pinyinnek nevezett átírás egy kínai fejlesztésű átírás a kínai nyelv latin betűkkel történő leírására. Mivel a kínaiak alapból írásjeleket használnak, nem pedig betűket, hogy a világ nagyobbik része számára is értelmezhető írásképet kapjunk, szükséges átírást használni.
A Kínában felbukkanó, az országgal kapcsolatba kerülő nyugati birodalmak mind-mind kifejlesztették a saját megoldásukat. Ezek általános jellemzője, hogy az adott nyugati nyelv fonetikai szabályainak megfelelően próbálták meg leírni a kínai szavakat, persze ki-ki a saját nyelvének megfelelően. Születtek átírások az angolok keze nyomán is. Az átírások egy része tudományos értelemben használhatatlan volt (ez a legnagyobb baj az ún. magyar népszerű átírással is), de készültek erre a célra is alkalmas megoldások is (hazai körökben az ún. magyar tudományos átírás).
Angol nyelvterületen a Wade-Giles-féle átírás vált uralkodóvá.

 

1949-ben véget ért a kínai polgárháború, s a győztes kommunisták megalakították a Kínai Népköztársaságot. Az új hatalom fontosnak érezte, hogy saját átírást fejlesszen ki, s tegyen hivatalossá. Az ötvenes években megindult munka elsősorban hazai nyelvészek bevonásával folyt, de felhasználták szovjet szakemberek segítségét is, illetve a pinyin megalkotásához merítettek a 30-as években Leningrádban kreált Sin Wenz átírásból is. El lehet képzelni, hogy az ekkor még keményvonalas, a nyugattal egyértelműen ellenséges rendszer prioritásai között mekkora súllyal szerepelt az angol nyelvű beszélők szempontjainak figyelembe vétele.

 

 

Hasonlóságok a pinyin és az angol nyelv fonetikája terén

 

A legtöbb latin betűs írásmód mutat hasonlóságokat. A latin ábécé kialakulása idején az egyes karakterekhez adott hangokat jelöltek hozzá, s amennyiben az ábécét egy másik nyelv is elkezdte használni, megtartotta ezeket a rögzült hagyományokat, amennyiben a saját fonetikája ezt lehetővé tette. Az egyes nyelvek saját, speciális, az eredeti ábécében nem szereplő betűket is alkottak az egyedi hangjaik jelölésére.
Nagy átlagban azért elmondható, hogy a standard latin betűk igencsak nagy része majdnem ugyanazt a hangot jelöli szinte az összes nyelvben. Az esetek túlnyomó többségében például nem nagyon kell egy f, t, l, n vagy épp m betű hangzásán gondolkodni. 
Az említett közös eredet és a nagyjából rögzült egyezményes megoldások miatt természetesen számos pinyin betű jól értelmezhető angolul is és alapból a helyes kiejtéshez hasonlító módon áll egy-egy angol nyelvű beszélő szájára. De ugyanez hasonlóképp igaz a magyar beszélőkre is. A két nyelv (angol ill. magyar) eltérő fonetikája folytán a pinyin más-más részeit tudjuk előképzettség nélkül is helyeshez közelítően olvasni, de egyértelműen akadnak ilyen betűkombinációk mindkét esetben. Lássunk néhány példát:


Liaoning - az északkeleti tartomány nevének pinyin alakját minden nehézség nélkül nagyjából hasonlóan ejthetjük ki magyar, angol és kínai nyelvű beszélőként is.

Jilin - a fentivel szomszédos tartomány esetén a magyar olvasó bicskája már beletörik a feladatba. A pinyin j karakter egyértelműen nem azonos a magyar j-vel. Az angol nyelvű beszélők itt jobban járnak. Bár az általuk itt ejtett "dzs" hang sem fedi a valóságot, a magyar j-hez képest még mindig közelebb van a megfelelő formához. 

Wanning - a Hainan szigetén fekvő város kiejtése magyarként egészen magától értetődőnek tűnik, míg az angol nyelvű olvasó önkéntelenül is e-nek ejti az a-val jelölt hangot az első szótagban.

 


Mit tud kezdeni a pinyinnel egy "képzetlen" angol nyelvű beszélő?

 

Képzetlen alatt természetesen azt értem, hogy a pinyin kiejtési szabályainak ismeretével nincs felvértezve a legtöbb földi halandóhoz hasonlóan. Nos, leginkább annyit, mint egy hasonlóképp "képzetlen" magyar versenyző. Miután a standard kínai nyelv lényegesen több hangot tartalmaz, mint a default latin ábécé, megalkotóinak szüksége volt többkarakteres hangok létrehozására (ch, sh, zh), egyes, a legtöbb latin betűs ábécében általában külön, önálló hangot nem jelölő karakterek alternatív felhasználására (q, x), gyakorlatilag az összes magánhangzó betűje esetében több hang hozzárendelésére (az i betű pl. jelölhet i-t és egy i és ü közötti hangot is, az a hangozhat e-ként, az e ö-ként, az o u-ként és az u ü-ként a saját default hangja mellett) és még egy speciális karakter használatára is (ü - ennek értelmezéséhez megint könnyebb helyzetben vagyunk magyarként, mint angolként). Előképzettség hiányában az angol anyanyelvű olvasó gyökeresen eltérően próbálná meg kiejteni a pinyin ábécé c, x, q, r, z és zh hangjait is, a magánhangzók egyezése is teljesen esetleges lenne.
Összefoglalva kijelenthető, hogy egy angol anyanyelvű beszélő számára a pinyin épp ugyanannyira nehezen értelmezhető, mint magyarként. Az angol olvasó nyilván az angol kiejtési szabályoknak megfelelően próbálna meg nekikezdeni a kiejtésnek, s ezzel nem is lőhetne nagyobb bakot.

 

 

De akkor mégis miért angol a pinyin?

 

Ez egy nagyon jó kérdés, amit bevallom, hogy én sem értek. Csak tippelni tudok, így innentől kezdve kezeljétek az okfejtést fikcióként.

 

Az első gondolatom az volt, hogy a pinyin azért angol, mert az angol/amerikai forrásokban ezt használják. Ez bizony így van (mármint a használat), a pinyin diadalmenete töretlen, s a nemzetközi színtereken legkésőbb a 80-as, esetleg 90-es évekre lényegében mindenhol átvette a korábban használt átírások szerepét. 
Tehát, hogy értsük: a világ országainak túlnyomó része, nem csak az angolul beszélő nemzetek, teljesen önszántukból elfogadták a pinyint, mint a kínai nyelv hivatalos latin betűs átírását, s saját nyelvükben is azt kezdték el használni a kínai szavak leírásakor. Tették ezt annak ellenére, hogy a legtöbb nyugati nyelv rendelkezett saját átírással, s volt saját bevett gyakorlatuk. Az előzőleg használt átírások egy töredéke ráadásul nem is volt hibás, mint a hazai népszerű átírás (amely több hangot is ugyanazzal a karakterrel ad vissza, ezáltal nem egyértelmű, s nem alakítható vissza semmilyen tudományos átírássá), s ennek ellenére hagytak fel a használatával. Pusztán azért, mert a kínaiak azt szeretnék, hogy a saját nyelvüket a saját latin ábécéjükkel írják. Ahogy például magyarként is szeretnénk mondjuk Nyíregyházát ugyanebben a formában viszont látni egy angol szövegben (nagy duzzogva esetleg ékezetek nélkül), dacára annak, hogy egy darab "képzetlen" nem magyar olvasó sem lesz, aki képes lesz kiejteni a város nevét. Pinyint használni idehaza is csak annyira kellene, hogy furcsa legyen, mint amennyire más egyéb, kevesek által ismert, de latin betűt használó nyelvek nem fonetikus használata az, hiszen lássuk be, hogy csupán azért, mert nem tudjuk kiejteni a feröeri, vietnámi vagy épp a szamoai szavakat, még nem kezdünk neki ezekhez is átírást készíteni.

 

Természetesen vannak azért apró kivételek a pinyin dominanciája terén. Egyes kínai szavak, nevek meghonosodtak más nyelvekben még abban a korban, amikor nem a pinyint használták. Ezeket általában az egyébként pinyint elfogadó országok is a saját formájukban használják, s ezen az elven én is Szecsuánt és Pekinget írok a blogon. Taiwan pedig csak a legutóbbi időkben adta meg magát, s vette át a pinyin egy módosított verzióját, bár nem kötelező jelleggel, a meglévő helyi átírások kiegészítéseként.

 

 

Más ötletem igazán nem is akadt a megfejtésre, mindenesetre remélem, a mostani bejegyzéssel egyszer s mindenkorra cáfoltam a számomra meglehetősen furának tűnő elképzelést. Köszönöm.

Címkék:blog kína angol nyelv átírás pinyin 1 komment

Liping 2017.09.18. 13:39

Már Alipay-jel is tudok fizetni

Lassan erre is sor került. Talán még emlékeztek, hogy egyszer már Wuhanban is próbálkoztam ezzel, de akkor még sokkal bonyolultabb volt a regisztráció külföldiként, s rendszeresen visszadobott a rendszer.

 

Miután tavaly elkezdtem használni a Wechat-es pénztárcát, ez a dolog le is került a napirendről, mivel ez utóbbi is mindenhol használható, mi több, a mindennapi életben még jobban is áll, mint az Alipay.

 

Egy terület azért még akadt, ahová kellene a Zhifubao (Alipay). A repjegyvásárlós oldalakon, s általában az online áruházakban való fizetésnél az Alipay dominanciája még töretlen, s a Wechat ritkán használható. Mivel hamarosan repjegyet kell vennem Malajába, így újra megkerestem a már jól bejáratott wuhani diákasszisztensemet (aki közben már végzett, s egy gyógyszerészeti cégnél melózik). Mivel csak holnapra fixáljuk le az időpontokat, így gondoltam, meglesem újra a regisztrációt, hátha sikerül magamnak is. Időközben új bankszámlám és telefonszámom van, s el is telt két év, így bíztam benne, hogy talán változott valami.

 

Változott is! Most már percek alatt lezavarható a folyamat, nem kell hozzá utalgatni, utalás összegét visszaigazolni, s a többi hülyeség, csupán megadni az adatokat, s a banki rendszer érvényesít is. Szóval, lényeg a lényeg, holnap már önállóan veszem meg a jegyeinket KL-be.

Címkék:kína élet shenzhen alipay zhifubao Szólj hozzá!

Liping 2017.09.17. 18:02

Hétvégi kikapcsolódás

Tegnap összefutottunk Isoval és Fly-jal, s ennek örömére vacsiztunk is egy kicsit. Én elég ímmel-ámmal fogyasztottam csak (tudjátok, fogyóban vagyok s emiatt nem akarok nagyon vétkezni), de elég finom falatokat kaptunk. 

 

Kommunikáltunk a vízumos csókával is, a terveknek megfelelően megyünk Malajziába jövő hónapban. Valamelyik nap majd meglesem a jegyárakat, ha úgy van, lehet, hogy a nemzeti ünnepes hetet is kinn töltjük, de ez még változhat.
További jó hír, hogy a vízum kapcsán beszéltem férjem cégével is, nehogy esetleg ütközés legyen a következő jelenése és az ügyintézés időpontja kapcsán. Szerencsére nem lesz, s jelen állás szerint a remélhetően Indonéziában megrendezendő meló majd csak decemberben vagy januárban kerül lebonyolításra. Ha így lesz, az még extra 2-3 havi fizetés. Még ilyen híreket, sokat! 

Címkék:kína élet kaja gasztro shenzhen Szólj hozzá!

Liping 2017.09.14. 06:56

Ovimenü

Férjem már másfél hete tanít a már említett, egész közeli oviban. Túl sok dolga nincs, átlag napi 20 percnyi órát tart, de néha az is elmarad, ha elcsúsznak. A tulaj meglehetősen szerencsétlen, nem ért semmihez, így a szervezetlenség gyakori, de ez legyen az ő gondjuk.

 

 


Dél körül ebédelnek. Ilyenkor minden baba kap a táljába rizst, majd saját maguk szedegetnek az átlag három fajta étel közül. Emellett olykor még leves is van. A kaja állítólag egész finom. A lenti képek az eddig felkínált képekből adnak ízelítőt.

 

Címkék:kína kaja gasztro ovi óvoda shenzhen 2 komment

Liping 2017.09.11. 06:53

Utazás Tibetbe

Nem, sajnos nem én megyek, de kaptam egy erre vonatkozó megkeresést, s mivel érdekes a téma, a blogon válaszolok.

 

Tibet, vagy kínai nevén Xizang egy néhány évtizedes de facto függetlenség után 1950-ben visszakerült az akkor már kommunista Kína karjaiba. Bár egyes Tibet-párti vélemények szerint ez a függetlenség nem csak ennyi ideig tartott, a makacs történelmi tények azt mutatják, hogy az utolsó, Qingnek hívott kínai dinasztia uralkodása alatt Tibet önállósága megszűnt. Hogy az udvar nem bonyolódott bele a terület mikromenedzselésébe, az egy másik kérdés, ahogy az is, hogy Tibet függő viszonya a korábbi dinasztiák alatt is gyakran fennállt.

 

5805de64b1447.jpgKína bevonul Tibetbe (fenn), pár évig még szent a béke, a dalai láma kínai kommunistákkal (lenn)
dalai-lama-anniversary-19.jpg

 

Akárhogy is, 1950-ben a Népi Felszabadító Hadsereg bevonult, s az ő értelmezésük szerint felszabadították Tibetet. A helyiek ezt nem fogadták kitörő örömmel, a helyzet annyira elmérgesedett, hogy 1959-ben felkelés tört ki, aminek eredményeképp a dalai láma és a hagyományos tibeti elit zöme és némi egyszerű menekült India felé vette az irányt.
Bár az egészségügy, az oktatás és úgy általában a modern kor vívmányainak megismertetése és bevezetése terén az új hatalom tagadhatatlan sikereket tudott felmutatni, a helyzet ezután sem javult sokat. Túl azon, hogy Tibet eleve fejletlen volt, lakossága éppen csak el tudta látni magát, a kínai kommunizmus ezután következő legsötétebb évei csak súlyosbítottak a helyzeten.

 

tibet-cultrev-08092016.jpg

Kulturális forradalom Tibetben

580736b9a65c1.jpg



A "nagy ugrás" Tibetet sem hagyta érintetlenül. A hagyományos árpa helyett kukorica termesztésére kötelezték a parasztokat, majd a termés katasztrófája nyomán Kína többi részéhez hasonlóan Tibet is éhezett. Az 1967-77 között tomboló "kulturális forradalom" Tibetben az országos helyzetnél is nagyobb zűrzavart és pusztítást okozott. Mivel az éppen aktuális maói ideológia szerint minden régi ellen fel kellett venni a harcot, kolostorok ezreit rombolták le, lakóikat pedig "normális" életre (értsd: nem egyházi) kényszerítették, gyakran házasságkötésre is.
A vörösgárdisták a Potalát is kinézték, de mint annyi más kiemelt műemlék Kínában, ez is megmenekült Zhou Enlainak, Kína miniszterelnökének köszönhetően, aki csapatokat küldött a védelmére.

 

Ahogy Kína egészében, úgy Tibetben is 1978-at követően kezdtek el normalizálódni a viszonyok. A lassan beköszöntő, pragmatikus, Deng Xiaoping nevével fémjelzett korszak alatt Tibetben is megkezdődött az elpusztult műemlékek egy részének helyreállítása, s az elnyomás is enyhült. Bár a mély vallásosságot ezután sem nézték túl jó szemmel, jobban megtűrték. 

 

A nyolcvanas évek utolsó éveiben ismét felerősödtek a helyiek elégedetlenségei, s '87-'89 között minden évben kisebb felkelések törtek ki, 1989-ben csúcsosodva ki igazán. Ebben az évben zajlott a rendszer országos erőpróbája is, a Tienanmen-téri diákfelkelés, s több kisebb megmozdulás más városokban is. Végül Kína elnyomással válaszolt, a rendszerváltás elmaradt, s Tibetben egészen 2008-ig nem is lehetett hallani nagyobb konfliktusról.

 

Ez a húsz év hatalmas változásokat hozott. Kína gazdasága brutális mértékben fejlődött, s a beruházások Tibetet sem hagyták érintetlenül, a kínai tartományi szintű közigazgatási egységek közül az egyik legnagyobb GDP-növekedést könyvelhette el - az igazsághoz tartozik, hogy volt honnan elindulni.

 

Tibet sem a régi, a fejlődés az elmúlt évtizedek kétszámjegyű gazdasági növekedésének köszönhetően drámai, a képeken Lhásza és Sigace

 

Tibetben a turizmus vált az egyik legerősebb szektorrá, kínai és külföldi látogatók tömege érkezett, s bár a tibeti látogatás engedélyköteles tevékenység volt, a korlátozások sokat enyhültek, s néhány katonai szempontból igazán érzékeny határvidéktől eltekintve még a külföldiek is szabadon mozoghattak. A helyzet a 2008-as, a pekingi olimpia elé időzített felkelés következtében változott meg drámaian ismét. A két évtizedes nyugalom alatt Kína Tibettel kapcsolatos gyanakvása sokat enyhült, s úgy gondolták, az országos recept - gazdasági fejlődésért cserébe társadalmi béke - errefelé is működik, így aztán erősen hátba támadva érezték magukat.

A megmozdulásokra válaszul újra bekeményítettek, s a Tibet feletti kontroll azóta sem enyhül. Ennek része, s ezzel vissza is kanyarodnék a bejegyzés témájához, hogy a külföldiek beutazását is erős korlátok alá szorították.

 

Aki ma nem kínai állampolgárként Tibetbe vágyik, ezt egyéni utazás formájában nem teheti meg. A beutazáshoz szükséges egy ún. Tibet Travel Permit, enélkül fel sem engednek semmilyen Tibetbe tartó járatra. Az engedélyt egyénileg nem lehet megszerezni, csakis erre szakosodott utazási irodákon keresztül, akik egyúttal utazási csomagot is árulnak. Merthogy ez utóbbi is kötelező, kizárólag szervezett körülmények között lehet Tibetben tartózkodni. Ezt azt jelenti, hogy a Tibetben töltött idő teljes programját előre le kell egyeztetni, meg kell tervezni, s el kell fogadtatni az erre jogosult szervekkel. A 2008-as zendülést követően kizárólag csoportosan lehetett bejutni (s egy időben még az is kikötés volt, hogy a csoport tagjainak azonos országból kellett származnia), ez azóta enyhült, s most már akár egy ember is nekiindulhat. Ugyanakkor függetlenül attól, hogy egyedül vagyunk vagy egy tucatnyi más külföldivel együtt, mindenképp kötelező az idegenvezető használata, s Lhászát elhagyva a gépkocsi és a hozzá tartozó sofőr bérlése is. Mindez persze igencsak megdobja az utazási költségeket, így Tibet Kína más részeihez viszonyítva kifejezetten drága.

 

Komoly különbségek vannak Lhászában és azon túl. A tartomány székhelyén az idegenvezető jelenléte csak a kolostorok, más, idegenforgalmi szempontból lényeges helyszínek meglátogatásához kell, s a szabad csatangolásnak nincs akadálya, amíg a város területén marad az ember. Lhászában még a tömegközlekedés használata is megengedett olykor, de ez az aktuális helyzetnek megfelelően változhat. Az idegenvezetőt persze akkor is fizetni kell, ha esetleg aznapra szabad program van, s megúszható, hogy csak néhány órát tölt a társaságunkban.

 

Lhászán kívül már szigorúbbak a szabályok. A Sigace felé tartó vasútvonaltól eltekintve nincs lehetőség tömegközlekedni (ezen a vonalon is úgy néz ki a dolog, hogy az idegenvezető fizikálisan elkíséri az utazót), s így a sofőr és a gépkocsi napidíja is hozzájön a számlához.


Bizonyos területek megtekintéséhez még további engedély szükséges, az ún. Aliens' Travel Permit, aminek megszerzése inkább csak időveszteséget jelent, mert olcsó, s elég automatikusan kiadják. A még érzékenyebb határterületek meglátogatásához még egy engedély kell, de ehhez már nyomós indok is szükségeltetik, beszerzése nem egyszerű feladat (ezeket a régiókat a kínai állampolgárok is csak a katonai engedély birtokában kereshetik fel, nem annyira a tibetiek elnyomása a restrikció oka, hanem a fegyverekkel dúsan ellátott, India menti határ).

 

img_tibet-travel-permit.jpgTibet Travel Permit fenn, Alieneknek szóló lenn

aliens-travel-permit.jpg

tibet-permit-map-700.jpgA térképen jelzett helyekre kell az alienes engedély is a Tibet Travel Permit-en túl

 

 

Hogy milyen árakat találni így? Egy néhány napos, kizárólag Lhászára és környékére fókuszáló program még a legolcsóbb helyeken is, csoporthoz csatlakozva belekerül 350 USD-be, s ez az összeg nem tartalmazza a belépőjegyek árát s a Tibetbe való eljutást sem, kizárólag a szállást (a saját szoba feláras), az idegenvezetőt és a járművet+sofőrt, esetleg néhány étkezést. Egy egy hetes, Lhásza és Sigace (illetve a kettő közötti érdekesebb részek) tartalmú csomag hasonló kondíciók mellett 600 USD körüli összegbe kerül, s ezek a legolcsóbb árak, drágább irodáknál a többszöröse is lehet.

 

Tibet persze lélegzetelállító hely, s igencsak sajátságos hangulata van, így felejthetetlen élmény lehet, de én személy szerint nem vagyok hajlandó ilyen árak mellett odalátogatni. Szerencsére van kiskapu.

 

Nem, nem az illegális utazás. Hihetetlen, de még mindig rengetegen megpróbálják. Egy időben igen rá voltam pörögve a témára, s gondolkoztam Tibet felkeresésén, s akkoriban olvastam sok meghökkentő esetet.
Az utazási irodák között rengeteg a tibeti tulajdonú, s rengeteg helyi él az idegenforgalomból. Nekik jelentős kauciókat kell fizetni, s felelősséggel tartoznak az általuk beutaztatott külföldiekért. Ezt rendszeresen ki is hangsúlyozzák. Egy rebellis nyugati utazó legfeljebb kitoloncolásra kerül, míg a hülyeségeik miatt az ügynökség komoly pénzbüntetést kap, s az engedélyét is bevonják, ami jelentheti több tucat helyi ember plusz családtagjaik megélhetésének ellehetetlenülését is.
Az ötletes turisták hajlamosak azt hinni, hogy majd ők meglépnek Lhászából (ahol, mint írtam szabad mozgás zajlik), s egyénileg, stoppolva, stb. jutnak el oda, ahová akarnak. Egy kisebb csoport akkor lépett meg, amikor már elvileg indultak vissza Tibetből. A vasútállomáson kirakták őket, ők pedig találtak egy vállalkozó szellemű helyit, aki a teherautója platóján elrejtette őket. Majdnem a nepáli határig jutottak, valahogy sikerült a checkpoint-okon is átjutniuk. Ott azonban lebuktak, s az ügynökség vihette őket vissza önköltségen Lhászába, miután még nekik állt feljebb, s megfenyegették az irodát, hogy olyan értékelést adnak, ami után senki nem fogja őket választani.
Az engedélyük elvesztése is csak éppen hogy nem történt meg.

 

A történelmi Tibet és a mai Tibeti Autonóm Terület földrajzi határai nem esnek egybe. Tibet keleti, északi része más tartományok fennhatósága alá esik. Szecsuán nyugati része pl. tibeti autonóm régiók sora, ahol autentikus tibeti élményhez lehet jutni a fenti macerák nélkül.
Ezekbe mindenféle korlátozás nélkül, a Kínában megszokott normális árakon be lehet jutni (bár időnként egyik-másikban lehetnek utazási limitek, de nem jellemző), s bár a Potala kimarad a programból, kárpótol a helyi táj és kultúra. Én ide mennék, ha utaznék.

 

Az alábbi galéria Garze Tibeti Autonóm Prefektúra (Nyugat-Szecsuán) tájaiba enged betekintést.

 

Címkék:kína utazás tibet engedély szecsuán lhásza sigace garze 13 komment

Liping 2017.09.09. 15:48

A kínai metróépítési láz még mindig tart

A helyi, shenzheni újdonságokról és tervekről többször is megemlékeztem, de általános kínai körkép tavaly októberben volt utoljára, így ideje körbenézni, hogy azóta mi történt.

 

Bár a tavalyi három vonalas bővítés óta Shenzhenben új szakaszt még nem adtak át, az egészen meghökkentő tervek (erről itt írtam) még mindig nem a végét jelentik a történteknek, ugyanis most már 35-ös és 36-os vonalakról is szó van. A legnépesebb shenzheni kerület ugyanis ezek építésének a megsürgetéséért lobbizik ezerrel. Nem tudom, hány vonalnál fognak megállni majd.

 

No, de nézzük az országos viszonyokat. A tavalyi év vége a szokásos módon alakult, rengeteg vonalat adtak át, bár az előző cikkben sugalltakkal ellentétben akadtak csúszások is. Egy kivételével csak néhány hónapról volt szó, de a nyugat-kínai Lanzhou metrójának első szakasza még mindig nincs kész. Nagyon nehéz talajviszonyok között, negyven méter mélységben (s a Sárga-folyó alatt is) fut a kérdéses vonalszakasz, így akadtak előre nem látható problémák. Egészen új, az országban még nem használt megoldásokat is bevetettek, s mostanra már a próbajáratok járják a vájatot, így az idén év végéig még akár meg is nyílhat. Vagy jövő év elején, majd kiderül.

 

12339507_976776.jpgA lanzhoui alagút Sárga-folyó alatti szakasza. Ez az első alagút a folyó mentén. Zhengzhou központi részét nem keresztezi a vízfolyás, a jinani metró pedig még nem készült el.

 


Lássuk tehát, idén eddig mely vonalakkal bővült a kínai metrórendszer.

 

1. Január 6-án Fujian tartomány székhelyén, Fuzhouban adták át a csak tavaly debütált első metróvonal egy új, 15,1 km-es szakaszát.


2. Január 12-én a henani székhely, Zhengzhou avatott fel egy 15,7 km-es szakaszt az 1-es vonalon, s átadott egy 42 km-es, a reptérre vezető vonalat is.


3. 18-án a nanjingi 4-es metró jött, 33,8 km-es hosszú új vonal formájában.


4. 26-án a harbini metró kapott új vonalat, a 3-as számra hallgatót, egyelőre csak 4 km-en.


5. Április 15-én Suzhou folytatta a sort, ott a 4-es számú, új vonal jött 42 km-en egy 10,8 km-es szárnyvonallal kiegészítve.


6. Június 2-án a chengdui 4-es vonal hosszabbodott meg újabb 21 km-rel.


7. Június 7-én Dalianben avattak fel három vonalhosszabbítást, összesen mintegy 15 km-en.


8. Június 27-én Hebei tartomány székhelye, Shijiazhuang is metrós várossá vált. Rögtön két vonallal nyitottak, a hosszabb 1-es és az egyelőre elég rövid 3-as együttesen valamivel több mint 30 km.


9. 30-án a changchuni 1-es vonal bővült további 16,3 km-rel.


10. Július 3-án Hangzhouban adták át a 2-es metró egy kb. 10 km-es toldását.


11. Augusztus 18-án a tavaly metróssá vált Nanchang is új vonalat avathatott. A 2-es számú új vonal csaknem 20 km-es.


12. 29-én végül némi csúszással megnyílt Kunming 3-as metrója is. Bár eredetileg tavaly év végére ígérték, a 25 km-es vonal nem készült el időben. A belőle kiágazó 6-os, a reptérre közlekedő metró működése is csak így vált teljessé, lévén a vonal eddig a pontig nem állt összeköttetésben a város metrórendszerével.


13. A legfrissebb metróavatás három napja zajlott. A mostanában nagyon felpörgő Chengdu, Szecsuán tartomány központja is reptérre vezető metrót adott át. A vonal a 10-es számra hallgat és cirka 10 km-es.

 

chengdu-metro-map.png

A képen látható chengdui hálózat is csak az utóbbi 7 év eredménye. Az első vonal 2010-ben lett kész, most már ötnél tartanak, s még másik 4 épül. 

 


A fejlődés impozáns, de azért még messze nincs vége az évnek. Mint mindig, idén is december utolsó napjain várható a szokásos nagy boom. A már meglévő hálózatok bővítése mellett idén debütál a metrós városok közé Xiamen, Xuzhou, Guiyang és Wenzhou, s talán a bejegyzés elején már említett Lanzhou is.
A szokásos térképen is egyre több a pötty. 

 

680px-opnv-systeme_in_china.png

 

 

Ja, és még egy bónusz adalék. Bár még csak ötletelnek vele, de Tibet székhelyén, Lhászában is felmerült a metróépítés gondolata. Ha valóban elkészülnek a tervek, s azokra a kormányzat is rábólint, ez lesz a legkisebb város Kínában, ahol metró jár majd. Bár Lhásza fejlődik, népessége éppen csak nagyobb Debrecenénél.
Minden bizonnyal a világ legmagasabban épült metrójának címét is elviszi majd a város. Ha valóban lesz belőle valami a távolabbi jövőben.

Címkék:kína metró lanzhou shenzhen chengdu lhásza Szólj hozzá!

Liping 2017.09.07. 01:50

A pihit sikerült túltolni

Utólag is bocs, amiért nem jelentkeztem napok óta az ígéretem ellenére, de amióta nem melózom, majdnem egész nap alszom.
A lustaságomba belejátszhat az is, hogy kénytelen-kelletlen nekiálltam egy picit fogyni is, mert a házasélet alatt újra felszaladt egy kellemetlenebb felesleg. Bár férjemet állítólag nem zavarja, engem annál inkább. Már korábban is próbáltam leküzdeni a helyzetet, de mindkét alkalommal elbukott a dolog azon, hogy ő a határozott kérésem ellenére is itt tömte magába a kaját mellettem (neki könnyű, semmit nem hízik).

 

Mostanra azonban megmakacsoltam magam, s egyértelműen kitiltottam a lakásból mindenféle élelmiszert. Ismeri a járást, kismillió helyen vásárolhat magának harapnivalót, csak haza nem hoz belőle semmit. A helyzetnek eredménye is lett. Bár az út eltart még egy darabig, de megindultak a folyamatok. Szigorúan a saját, erre preferált ételeimet eszem, s mostanra alig valamit. Tudom, koplalni nem egészséges, de ismerem magam, a sportra lehetetlenség rávenni, úgyhogy csak ez marad. Nekem beválik, nem szenvedem meg, önuralmam is van hozzá, s egy idő után (1-2 nap) már nem is zavar. Csak a belekezdés nehéz, ha kísértések garmadája vesz körbe. De ez kiiktatva.

 

A testsúlycsökkentés mellékhatása azonban a már emlegetett lustaság. Energiabevitel híján a szervezetem ott spórol, ahol tud, így aztán nincs sok kedvem megerőltetni magam (szellemileg sem), s csak vegetálok. Nem panaszképp, csak magyarázatként írom.


Mivel a héten még nem dolgozom, azért majd most már tényleg igyekszem erőt venni magamon, s belekezdeni az elmaradások pótlásába. Reméljük, sikerül.

Címkék:blog kína élet fogyókúra lusta shenzhen Szólj hozzá!

Liping 2017.09.01. 18:05

Tájfunokról bővebben

Európából egzotikusnak tűnik, Délkelet-Ázsia egyes részein viszont elég megszokott, rendszeresen előforduló jelenség. Bár sokan különböző dolgoknak gondolják, valójában a tájfun, a hurrikán és a trópusi ciklon egy és ugyanaz, csak épp a glóbusz más-más részein különféleképp hívják ezeket a légörvényeket.

Szerencsére a tájfunok ritkán okoznak túl nagy károkat, mivel csak töredékük éri a partokat, jellemzően még a tenger felett kimúlnak. Ázsia keleti felén elég széles határok között megjelenhetnek, beleértve Japánt és Dél-Koreát is, de leginkább a Fülöp-szigeteken kell velük számolni.


Kína délkeleti, keleti partjain fel-felbukkannak, erre leginkább Hainan szigete és Guangdong tartomány a legveszélyeztetettebb. Bár igen komoly erőt képesek kifejteni, Kínában nagyon ritkán követel emberéleteket. Az előrejelzés megfelelően működik, az épületek pedig szilárd elemekből készülnek.
Az eddigi legpusztítóbb tájfun 2013. novemberében kelt életre az óceániai miniállam, Mikronézia körzetében. A Haiyang vagy filippínó keresztségben Yolanda tájfun ezután végigsöpört a Fülöp-szigeteken, majd a vietnámi és dél-kínai partok felé vette az irányt.
A rekordgyors, 314 km/h-s sebességet elérő ciklon az útja során több mint hatezer emberrel végzett (zömmel a Fülöp-szigeteken), s csak Kínában majdnem egymilliárd dollárnyi kár keletkezett. Szerencsére csak 11 ember halálát okozta az országban - további 9 eltűnt -, ők jellemzően a tájfun keltette áradások során vesztették az életüket.
Az áldozatok alacsony száma annak is köszönhető, hogy több tízezer embert kitelepítettek az érintett körzetekből.

 

De hogy is jönnek létre a tájfunok? A Wikipedia eképpen ír erről:

A trópusi ciklonok keletkezéséhez két tényező: 1.) nagy páratartalmú, meleg levegő és 2.) meleg (26-27 °C) vízfelület szükséges. A felszálló, nagy páratartalmú meleg levegő a Coriolis-erő hatására forgásba kezd. A feláramlásban a vízgőz egy része kicsapódik, először kialakulnak a térségre jellemző tornyos gomolyfelhők, majd a forgás hatására a jellegzetes felhőkarok. Mivel az Egyenlítő közvetlen közelében a Coriolis-erő nagyon gyenge (az Egyenlítőn nulla), itt nem is indulhat meg a ciklonáris mozgás. Ennek következménye, hogy trópusi ciklonok csak az említett magasabb szélességeken (a 10. és 20. fok között) keletkeznek, illetve nem keresztezik az Egyenlítőt.

A meleg óceán a képződmény életének további szakaszában is kiemelt szerepet játszik. Ha a feláramló légtömegbe további meleg és nedves levegő kerül, a rendszer belső energiája nő. A felhőképződés során felszabaduló energia tovább gyorsítja a folyamatokat, a megnövekvő hőmérséklet miatt megnő a feláramlás sebessége, emiatt megnő a nyomáskülönbség, erősebb lesz a kondenzáció és még több energia szabadul fel. A pozitív visszacsatolás révén a rendszer egy idő után önfenntartóvá, egyfajta óriási függőleges hőmotorrá válik, és megkezdi önálló életét.

 

A tájfunok előfordulása évszakokhoz is köthető. Bár hébe-hóba bármikor keletkezhetnek, a tájfunszezon jellemzően az esős évszakban, júliustól októberig fordul elő.
Az elmúlt röpke másfél hétben három tájfun is jött egymás után. Szerencsére egyik sem volt túl veszélyes, de azért kaptunk róla figyelmeztetést sms formájában a helyi hatóságoktól. Ilyenkor azért ajánlott inkább zárt térben tartózkodni és jobb nem a tengerparton lébecolni.
Bár itt tényleg csak az erősebb szelet és elállni nem akaró esőt érzékeltük, azért a második tájfun után maradt egy kis pusztítás is a környéken. Néhány apróbb fácskának nem esett jól a vihar.

 

Címkék:kína időjárás tájfun shenzhen Szólj hozzá!

A blogról

Szecsuán és Hubei tartományok és egy rövid sivatagi kitérő után Hongkong szomszédságában, Shenzhenben él és munkálkodik Veve, aki továbbra is igyekszik minden érdemlegesről beszámolni a blog hasábjain...

Facebook

Utolsó kommentek

  • Madame Pamacs: Szurkolok,h ezt a gigamenyisegü szervezest lezarhasd hamar. Tudom,h jön majd beszamolo,de hogy költöztök?Bereltek valami költöztetö autot vagy eladtok sok mindent es ott ujra veszitek? (2017.09.22. 07:38) Októberben tehát Vietnám jön
  • sellőlány: Izgalmas! De miért érzem úgy, hogy az elkövetkezendő pár hétben-hónapban lesz még itt elég csavar? ;-) (2017.09.21. 22:26) Októberben tehát Vietnám jön
  • rudaigyerek: Látom felgyorsultak az események! :-) (2017.09.21. 10:21) Malajzia megint elmarad
  • sellőlány: :-D Részleteket!!! (2017.09.20. 18:51) Malajzia megint elmarad
  • sellőlány: Remélem, az indexre kiteszi a posztod és így végre helyére kerülnek a fogalmak. Illetve eljut a trolljaidon kívül azokhoz is, akiket tényleg érdekel ez téma. (2017.09.19. 09:55) A pinyin és az angol nyelv
  • Utolsó 20

Címkék

akszu (7) alaer (44) állatkert (5) árak (5) áram (7) bangkok (18) bankolás (14) béka (8) beteg (16) blog (35) borneó (10) budapest (5) changsha (11) chongqing (26) dalian (8) diákok (63) doha (12) drveve (21) egyetem (7) élet (211) eső (6) fengjie (193) férj (7) feszkó (8) fősuli (68) fűtés (6) gasztro (87) guangzhou (8) határ (10) hazatérés (13) hazaút (13) hétvége (10) hideg (5) (6) hongkong (19) hubei (6) hülyeveve (8) időjárás (14) internet (6) kaja (65) kampusz (16) karácsony (8) katar (17) képek (7) Kína (11) kína (890) kína tartományai (6) kirándulás (12) költözés (6) komment (6) kórház (6) kota kinabalu (16) középsuli (36) közlekedés (11) krabi (11) ktv (7) lakás (9) lakhatás (13) laptop (6) magyarország (15) malajzia (34) melakka (6) metró (24) moszkva (5) munka (75) munkakeresés (7) munkavállalás (7) nyár (7) nyaralás (5) nyelvsuli (22) oroszország (5) pattaya (7) peking (15) pénz (7) qatar (12) repjegy (6) reptér (7) repülés (6) sabah (11) sanya (15) shanghai (8) shenzhen (135) sport (5) suli (6) szingapúr (11) szünet (10) tanítás (40) tavasz (5) teknős (7) tél (7) thaiföld (50) tianjin (5) tibet (6) ügyintézés (13) újév (5) ünnep (8) urumcsi (6) utazás (113) vacsi (5) város (16) vasút (10) vendégposzt (9) vietnam (7) virágelvtárs (9) vizsga (31) vizsgáztatás (6) vízum (7) vonat (9) wanzhou (7) wenzhou (7) wuhan (183) xianning (176) xinjiang (26) Címkefelhő