Legalábbis nekem nem az, de ebbe könnyen belejátszhat, hogy sosem tanultam pedagógiát, nincs ilyen végzettségem, s egy éve még tapasztalatom sem volt pár korábbi magántanítványt leszámítva. De ők azért fizettek, hogy tanulhassanak, szóval az ő fegyelmezésükkel nem volt gond.

Bár már elég rég jártam középiskolába, amennyire ködös emlékeimből átüt, az alapján az itteni diákok magatartásával nincs semmi komoly gond. A helyi kollégák odaát valszeg felkötnék magukat az első fára. De nekik itt könnyű, tekintélyük van, s az óráiknak komoly tétje.
Ezzel szemben amit én tartok nekik, az lényegében nem számít. Kapnak rá érdemjegyeket, s az angol jegyük 10%-át ebből számítják (ami egy pontszám, százötven körüli max.), de sok vizet nem zavar. Így tudják, hogy igazán nem nagy gond, ha nem mutatnak túlzott érdeklődést a tananyagom iránt.

Ez egy rendes osztály, akikkel épp videózunk és kifejezéseket tanulunk

Amúgy nagyon könnyen kenyérre lehet kenni. Ha rendesen viselkednek, én is igyekszem minél inkább a kedvükre tenni. Normális kölyköknek azt is meg szoktam engedni, hogy ha nem érdekli őket az órám, akkor csendben(!) csináljanak, amit akarnak.

Ellenben ha felhúznak, ez szinte kizárólag az alsós másodéveseknek sikerül, azt nagyon nem díjazom. Szerencsére - sokadik próbálkozásra - sikerült megtalálnom a legideálisabb megoldást a renitenseim kezelésére. Tőlem nem tartanak, így ha fenyegetőzök, nem érek el vele semmit. Ha kiküldöm őket az óráról, akkor egy idő után már maguktól ki akarnak menni. Maradhatna még, hogy kissé megcsapkodom őket, a helyi tanerő jelentős része él is ezzel az eszközzel, de ezt inkább mellőzném. Ha lesz, a saját kölyköm felképelése ellen elméletben nincs kifogásom, szerintem hasznos, ha igény esetén ez a nevelési eszköz rendelkezésre áll, de máséhoz nem nyúlnék.
Csináltam azt is egy időben, hogy felirogattam a neveket, majd odaadtam az osztályfőnöküknek, de eredménye nem volt. Amúgy elképesztő hatást vált ki, ha ő jön be hozzájuk. Azonnal mindenki olyan lesz, mint a kisangyal.

S végül mi vált be? Hát, kicsit szemét húzás, belátom, de jobbat eddig sikerült kitalálnom. Néhány felszólítás után egyszerűen elszedem az aktuális munkafüzetet, amibe a házit írják, ahelyett hogy rám figyelnének, s egy hétig, a következő óráig vissza sem adom.
Ha nagyon nincs mázlijuk, akkor egy olyan kolléga óráján nem fognak tudni házit felmutatni, illetve kénytelenek magyarázkodni, aki nálam jóval kevésbé barátságos, ne adj isten, még fizikai fenyítést is eszközöl rajtuk.

Szemét, de működik. Fürtökben lógnak rajtam ilyenkor óra után vagy olykor még a lakásnál is zaklatnak, hogy adjam vissza nekik. Kicsit nehéz megállni, hogy megessen rajtuk szívem, de igyekszem. Az első néhány esetben azért még megtettem, hogy másnap visszaadtam az érintetteknek, de aztán mivel ez kevésbé bizonyult hatásosnak, kitartok az egy hét mellett, ha törik, ha szakad.
Egyedül azt sajnálom, hogy csak múlt hónapban kezdtem el alkalmazni.

Tudom, gonosz vagyok...